Berta Sándor
Digitális harc a betörők ellen
A bűnözők elleni küzdelemben egyre több német szövetségi tartomány akar számítógépes előrejelzést alkalmazni.
Steven Spielberg, a Különvélemény rendezője a film premierjén azt mondta, hogy a lehetséges ellenőrzési állam megvalósulása ellen akart tenni valamit. A mű abból a félelméből fakadt, hogy a jövőbeli technológiák elrabolhatják a személyes szabadságunkat, viszont reménykedett és meglehetősen biztos is volt abban, hogy a megálmodott dolgok mégsem fognak ilyen mértékben megvalósulni. Az alapötletül szolgáló Philip K. Dick regény azonban látnoki víziónak bizonyulhat, mivel Németországban évek óta nő a betörések száma. A hatóságok megfelelő algoritmusokat keresnek a bűncselekmények felderítésére, ez azonban egyáltalán nem könnyű feladat. Különösen azért nem, mert minden hivatal a saját projektjével foglalkozik.
Adrej Hunko, a Die Linke baloldali párt parlamenti frakciójának belpolitikai szakértője szerint a szoftverek növekvő használatával a nyomozók előbb vagy utóbb rendőrségi adatbázisok kiépítését fogják sürgetni. Ilyen jellegű adatéhség figyelhető már most is meg a digitális rendőri munka minden területén. André Schulz, a Német Bűnügyi Nyomozók Szövetsége (BDK) az ilyen figyelmeztetéseket korainak tartja, már csak azért is, mert a német biztonsági hivatalok még csupán az elején járnak a technika alkalmazásának, miközben például az Amerikai Egyesült Államokban már több mint 10 éve használnak ilyen programokat. Ezzel szemben a német szervek "csak meglehetősen későn ugrottak fel erre a szerelvényre".
Thomas de Maiziere szövetségi belügyminiszter körülbelül két évvel ezelőtt az úgynevezett prediktív rendőrség kialakítása mellett érvelt a lakásbetörések növekvő száma miatt. A politikus az eddiginél erősebb nemzeti és nemzetközi együttműködést sürgetett. Ennek eredményeként tavaly október végén Hollandia, Belgium, Németország, Észak-Rajna-Vesztfália, Rajna-vidék-Pfalz és Alsó-Szászország belügyminiszterei találkoztak egymással. A felek az Aacheni Nyilatkozatban úgy döntöttek, hogy közösen fognak biztonsági kutatásokon, például prediktív rendőrségi projekteken dolgozni azért, hogy új megelőzési és koncepciókat fejlesszenek ki.
Németországban jelenleg nyolc szövetségi tartományban tesztelnek digitális bűncselekmény-előrejelző rendszereket - ez derült ki a szövetségi belügyminisztérium által a Die Linke frakciónak eljuttatott válaszból. Baden-Württembergben azt tanulmányozzák, hogy a Precobs (pre crime observation system) szoftvermegoldások mennyire jelentenek komoly segítséget a lakásbetörések elleni harcban. A Bajor Tartományi Bűnügyi Hivatal szintén alkalmaz ilyen programot. Berlin, Hessen és Alsó-Szászország belügyminisztériumai a saját fejlesztéseikre építenek.
Észak-Rajna-Vesztfália már 2015 februárjában létrehozott egy prediktív rendőrségi projektet a helyi tartományi bűnügyi hivatalban, ott az IBM SPSS-Modeler nevű programot használják. A cél az, hogy megállapítsák a bűnügyi gócpontokkal kapcsolatos előrejelzésekben rejlő lehetőségeket és határokat, valamint kialakítsák az ilyen előrejelző rendszerek hatékonyságára építő rendőrségi beavatkozásokat. A hamburgi tartományi bűnügyi hivatal a prediktív rendőrségben rejlő lehetőségeket kutatja, míg Brandenburg megvalósíthatósági tanulmányt készítene.
Schulz szerint a probléma pont ez, hogy minden tartomány a saját projektjében gondolkodik. Persze az együttműködés sem garantálna sikert, hiszen az Ausztráliában, Nagy-Britanniában és Svájcban használt programok kapcsán is kijelenthető, hogy eddig nem tudták szállítani az elvárt eredményeket. Ráadásul a szoftvereknek közük nincs a mesterséges intelligenciához, csupán "buta algoritmusok". A megoldások akkor lesznek érdekesek, ha a rendőrség kiaknázza a Big Data lehetőségeket és azokat ötvözi a személyes információkkal, vagyis a tettesekre vonatkozó adatokkal. Ezenkívül a digitális nyomozati eszközök sosem lesznek 100 százalékos védelmi mechanizmusok a bűnözők ellen. A jól képzett és továbbképzett rendőröket soha nem tudják majd helyettesíteni ezek a rendszerek.
Santa Cruzban már 2013-ban szoftverrel jósolták meg a bűncselekményeket és így számolták ki, hogy hol történhetnek betörések és rablások. Zürichben a helyi nyomozók előbb hónapokig tesztelték, majd 2014 július vége óta élesben is alkalmazzák a Precobs rendszert, amellyel komoly eredményeket értek el. Az előrejelzések 86 százaléka pontos volt és a betörések száma fél év alatt közel 40 százalékkal csökkent. A program többek között lehetővé teszi a neuralgikus városrészek felderítését; megmutatja, hogy mely kerületekben, mik a jellemző bűncselekmények; felismerhetővé válnak az elkövetők jellemzői és előrejelezhető, hogy legközelebb nagy valószínűséggel hol kerülhet sor betörésekre. A rendszer a korábbi betörések alapján mutatja meg a svájci rendőröknek, hogy hol kell járőrözniük ahhoz, hogy megelőzzék a bajt.
Steven Spielberg, a Különvélemény rendezője a film premierjén azt mondta, hogy a lehetséges ellenőrzési állam megvalósulása ellen akart tenni valamit. A mű abból a félelméből fakadt, hogy a jövőbeli technológiák elrabolhatják a személyes szabadságunkat, viszont reménykedett és meglehetősen biztos is volt abban, hogy a megálmodott dolgok mégsem fognak ilyen mértékben megvalósulni. Az alapötletül szolgáló Philip K. Dick regény azonban látnoki víziónak bizonyulhat, mivel Németországban évek óta nő a betörések száma. A hatóságok megfelelő algoritmusokat keresnek a bűncselekmények felderítésére, ez azonban egyáltalán nem könnyű feladat. Különösen azért nem, mert minden hivatal a saját projektjével foglalkozik.
Adrej Hunko, a Die Linke baloldali párt parlamenti frakciójának belpolitikai szakértője szerint a szoftverek növekvő használatával a nyomozók előbb vagy utóbb rendőrségi adatbázisok kiépítését fogják sürgetni. Ilyen jellegű adatéhség figyelhető már most is meg a digitális rendőri munka minden területén. André Schulz, a Német Bűnügyi Nyomozók Szövetsége (BDK) az ilyen figyelmeztetéseket korainak tartja, már csak azért is, mert a német biztonsági hivatalok még csupán az elején járnak a technika alkalmazásának, miközben például az Amerikai Egyesült Államokban már több mint 10 éve használnak ilyen programokat. Ezzel szemben a német szervek "csak meglehetősen későn ugrottak fel erre a szerelvényre".
Thomas de Maiziere szövetségi belügyminiszter körülbelül két évvel ezelőtt az úgynevezett prediktív rendőrség kialakítása mellett érvelt a lakásbetörések növekvő száma miatt. A politikus az eddiginél erősebb nemzeti és nemzetközi együttműködést sürgetett. Ennek eredményeként tavaly október végén Hollandia, Belgium, Németország, Észak-Rajna-Vesztfália, Rajna-vidék-Pfalz és Alsó-Szászország belügyminiszterei találkoztak egymással. A felek az Aacheni Nyilatkozatban úgy döntöttek, hogy közösen fognak biztonsági kutatásokon, például prediktív rendőrségi projekteken dolgozni azért, hogy új megelőzési és koncepciókat fejlesszenek ki.
Németországban jelenleg nyolc szövetségi tartományban tesztelnek digitális bűncselekmény-előrejelző rendszereket - ez derült ki a szövetségi belügyminisztérium által a Die Linke frakciónak eljuttatott válaszból. Baden-Württembergben azt tanulmányozzák, hogy a Precobs (pre crime observation system) szoftvermegoldások mennyire jelentenek komoly segítséget a lakásbetörések elleni harcban. A Bajor Tartományi Bűnügyi Hivatal szintén alkalmaz ilyen programot. Berlin, Hessen és Alsó-Szászország belügyminisztériumai a saját fejlesztéseikre építenek.
Észak-Rajna-Vesztfália már 2015 februárjában létrehozott egy prediktív rendőrségi projektet a helyi tartományi bűnügyi hivatalban, ott az IBM SPSS-Modeler nevű programot használják. A cél az, hogy megállapítsák a bűnügyi gócpontokkal kapcsolatos előrejelzésekben rejlő lehetőségeket és határokat, valamint kialakítsák az ilyen előrejelző rendszerek hatékonyságára építő rendőrségi beavatkozásokat. A hamburgi tartományi bűnügyi hivatal a prediktív rendőrségben rejlő lehetőségeket kutatja, míg Brandenburg megvalósíthatósági tanulmányt készítene.
Schulz szerint a probléma pont ez, hogy minden tartomány a saját projektjében gondolkodik. Persze az együttműködés sem garantálna sikert, hiszen az Ausztráliában, Nagy-Britanniában és Svájcban használt programok kapcsán is kijelenthető, hogy eddig nem tudták szállítani az elvárt eredményeket. Ráadásul a szoftvereknek közük nincs a mesterséges intelligenciához, csupán "buta algoritmusok". A megoldások akkor lesznek érdekesek, ha a rendőrség kiaknázza a Big Data lehetőségeket és azokat ötvözi a személyes információkkal, vagyis a tettesekre vonatkozó adatokkal. Ezenkívül a digitális nyomozati eszközök sosem lesznek 100 százalékos védelmi mechanizmusok a bűnözők ellen. A jól képzett és továbbképzett rendőröket soha nem tudják majd helyettesíteni ezek a rendszerek.
Santa Cruzban már 2013-ban szoftverrel jósolták meg a bűncselekményeket és így számolták ki, hogy hol történhetnek betörések és rablások. Zürichben a helyi nyomozók előbb hónapokig tesztelték, majd 2014 július vége óta élesben is alkalmazzák a Precobs rendszert, amellyel komoly eredményeket értek el. Az előrejelzések 86 százaléka pontos volt és a betörések száma fél év alatt közel 40 százalékkal csökkent. A program többek között lehetővé teszi a neuralgikus városrészek felderítését; megmutatja, hogy mely kerületekben, mik a jellemző bűncselekmények; felismerhetővé válnak az elkövetők jellemzői és előrejelezhető, hogy legközelebb nagy valószínűséggel hol kerülhet sor betörésekre. A rendszer a korábbi betörések alapján mutatja meg a svájci rendőröknek, hogy hol kell járőrözniük ahhoz, hogy megelőzzék a bajt.