Berta Sándor
Kibertámadás ért egy atomerőművet
Azt egyelőre nem hozták nyilvánosságra, hogy az eset melyik létesítményben történt.
Yukiya Amano, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) vezetője elmondta, hogy a kibertámadás 2-3 évvel ezelőtt történt és eddig ezt a tényt nem hozták nyilvánosságra. Csupán annyit lehet tudni, hogy akció zavarokat és néhány problémát okozott az atomerőmű működésében, de nem volt komoly esemény, nem keletkeztek károk és a létesítményt sem kellett a támadás miatt leállítani.
A szakember hozzátette, hogy az atomerőművek esetében a kiberakciók komoly fenyegetést jelentenek, amiket éppen ezért nagyon komolyan is kell venni, mert sosem tudható, hogy mindent tudnak-e az esetről vagy az csak a jéghegy csúcsát jelenti. Yukiya Amano hangsúlyozta végül, hogy a támadás után számos biztonsági intézkedést vezettek be.
Áprilisban írtunk arról, hogy a gundremmingeni atomerőmű B blokkjában a rendszervizsgálatok során megtalálták a W32.Ramnit és Conficker vírusokat egy az internettel össze nem kötött irodai számítógépen, emellett további 18 eltávolítható adathordozón, főként USB-kulcson volt malware. Az eset a Nemzetközi Nukleáris Eseményskála (INES) alapján a 0. fokozatnak felelt meg. Ez azt jelenti, hogy az incidensnek nem volt biztonsági kockázata, s a személyzet, a környezet és a létesítmény sem forgott veszélyben. A Kaspersky júliusban mutatott rá arra, hogy jobban kellene figyelni a kritikus infrastruktúrák védelmére és világszerte sebezhetők az ipari vezérlőrendszerek, főként az óriáscégek hanyagolják el a biztonságot.
Yukiya Amano, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) vezetője elmondta, hogy a kibertámadás 2-3 évvel ezelőtt történt és eddig ezt a tényt nem hozták nyilvánosságra. Csupán annyit lehet tudni, hogy akció zavarokat és néhány problémát okozott az atomerőmű működésében, de nem volt komoly esemény, nem keletkeztek károk és a létesítményt sem kellett a támadás miatt leállítani.
A szakember hozzátette, hogy az atomerőművek esetében a kiberakciók komoly fenyegetést jelentenek, amiket éppen ezért nagyon komolyan is kell venni, mert sosem tudható, hogy mindent tudnak-e az esetről vagy az csak a jéghegy csúcsát jelenti. Yukiya Amano hangsúlyozta végül, hogy a támadás után számos biztonsági intézkedést vezettek be.
Áprilisban írtunk arról, hogy a gundremmingeni atomerőmű B blokkjában a rendszervizsgálatok során megtalálták a W32.Ramnit és Conficker vírusokat egy az internettel össze nem kötött irodai számítógépen, emellett további 18 eltávolítható adathordozón, főként USB-kulcson volt malware. Az eset a Nemzetközi Nukleáris Eseményskála (INES) alapján a 0. fokozatnak felelt meg. Ez azt jelenti, hogy az incidensnek nem volt biztonsági kockázata, s a személyzet, a környezet és a létesítmény sem forgott veszélyben. A Kaspersky júliusban mutatott rá arra, hogy jobban kellene figyelni a kritikus infrastruktúrák védelmére és világszerte sebezhetők az ipari vezérlőrendszerek, főként az óriáscégek hanyagolják el a biztonságot.