Berta Sándor
Perekben segíthet Auschwitz virtuális valóság modellje
A fejlesztés a háborús bűnösök elleni eljárásokban lehet hasznos.
Elkészült a koncentrációs tábor új, precíz, digitális 3D-modellje, melyet elsősorban a háborús bűnösök ellen indított perekben alkalmazzák. A megoldást a bajorországi tartományi bűnügyi hivatal (LKA) fejlesztette ki és rendkívül részletgazdag, aminek köszönhetően lehetővé teszi a tábor virtuális rekonstrukcióját. Jens Rommel, a nemzetiszocialista bűncselekmények ügyében nyomozó központi részleg vezetője kijelentette, hogy a volt katonák korábban ugyan gyakran elismerték, hogy az auschwitzi táborban szolgáltak, de arra hivatkoztak, hogy nem tudták mi történt. Jogi szempontból fontos kérdés, hogy vajon egy gyanúsítottnak tudnia kellett-e, hogy az embereket gázkamrákba vitték vagy agyonlőtték. Az új modell hasznos segítség lehet a nyomozásokban.
A virtuális valóság modellt Ralf Breker, az LKA digitális képfeldolgozási szakértője alkotta meg. A VR-szemüveggel használható szoftver segítségével a legkisebb részleteket is felismerik, ha zoomolnak, így kideríthető például, hogy egy őr a tornyából mit láthatott és mit nem. A projektet azután indították el, hogy eljárás kezdődött egy Johann Breyer nevű cseh származású vasutas ellen, akit azzal vádoltak meg, hogy segített 216 000 magyar zsidó megölésében. Az ügyben eljáró weideni államügyészség a 3D-modell korai verzióját használta. A 89 éves amerikai állampolgár azonban 2014 júniusában elhunyt, órákkal azelőtt, hogy egy amerikai bíróság jóváhagyta a kiadatását.
Az idén viszont már egy kibővített változatot alkalmaztak abban az ügyben, amelynél Reinhold Hanning egykori SS-őrt bűnrészesként 170 000 ember meggyilkolása miatt 5 év börtönre ítélték. Rommel csapata úgy vélte, hogy még körülbelül tucatnyi gyanúsított van életben és közülük még több mint tíz személyt lehet valószínűleg bíróság elé állítani.
Breker a varsói hivatali adatok és több mint ezer fotó alapján fejlesztette ki a virtuális valóság modellt és 2013-ban kétszer is ellátogatott a helyszínre. Az épületeket lézerszkenner és archív anyagok segítségével rekonstruálta, s ebben nagy segítségére voltak a pontos tervek is. A megalkotott modell az utolsó eljárások lezárása után valamelyik holokauszt-emlékhely tulajdonába kerülhet, de ezzel kapcsolatban még nincsenek konkrét tervek. Tartanak azonban a megoldás ellopásától vagy az adatokkal való visszaélésektől.
A virtuális valóság technológia hamarosan része lesz a bűnügyi technikának. A müncheni LKA az 1980-as Oktoberfest idején végrehajtott és 13 emberéletet követelő merénylet ügyében indított új nyomozásban is alkalmazza a technológiát.
Elkészült a koncentrációs tábor új, precíz, digitális 3D-modellje, melyet elsősorban a háborús bűnösök ellen indított perekben alkalmazzák. A megoldást a bajorországi tartományi bűnügyi hivatal (LKA) fejlesztette ki és rendkívül részletgazdag, aminek köszönhetően lehetővé teszi a tábor virtuális rekonstrukcióját. Jens Rommel, a nemzetiszocialista bűncselekmények ügyében nyomozó központi részleg vezetője kijelentette, hogy a volt katonák korábban ugyan gyakran elismerték, hogy az auschwitzi táborban szolgáltak, de arra hivatkoztak, hogy nem tudták mi történt. Jogi szempontból fontos kérdés, hogy vajon egy gyanúsítottnak tudnia kellett-e, hogy az embereket gázkamrákba vitték vagy agyonlőtték. Az új modell hasznos segítség lehet a nyomozásokban.
A virtuális valóság modellt Ralf Breker, az LKA digitális képfeldolgozási szakértője alkotta meg. A VR-szemüveggel használható szoftver segítségével a legkisebb részleteket is felismerik, ha zoomolnak, így kideríthető például, hogy egy őr a tornyából mit láthatott és mit nem. A projektet azután indították el, hogy eljárás kezdődött egy Johann Breyer nevű cseh származású vasutas ellen, akit azzal vádoltak meg, hogy segített 216 000 magyar zsidó megölésében. Az ügyben eljáró weideni államügyészség a 3D-modell korai verzióját használta. A 89 éves amerikai állampolgár azonban 2014 júniusában elhunyt, órákkal azelőtt, hogy egy amerikai bíróság jóváhagyta a kiadatását.
Az idén viszont már egy kibővített változatot alkalmaztak abban az ügyben, amelynél Reinhold Hanning egykori SS-őrt bűnrészesként 170 000 ember meggyilkolása miatt 5 év börtönre ítélték. Rommel csapata úgy vélte, hogy még körülbelül tucatnyi gyanúsított van életben és közülük még több mint tíz személyt lehet valószínűleg bíróság elé állítani.
Breker a varsói hivatali adatok és több mint ezer fotó alapján fejlesztette ki a virtuális valóság modellt és 2013-ban kétszer is ellátogatott a helyszínre. Az épületeket lézerszkenner és archív anyagok segítségével rekonstruálta, s ebben nagy segítségére voltak a pontos tervek is. A megalkotott modell az utolsó eljárások lezárása után valamelyik holokauszt-emlékhely tulajdonába kerülhet, de ezzel kapcsolatban még nincsenek konkrét tervek. Tartanak azonban a megoldás ellopásától vagy az adatokkal való visszaélésektől.
A virtuális valóság technológia hamarosan része lesz a bűnügyi technikának. A müncheni LKA az 1980-as Oktoberfest idején végrehajtott és 13 emberéletet követelő merénylet ügyében indított új nyomozásban is alkalmazza a technológiát.