Berta Sándor
EU - roamingdíj-mentesség, vagy mégsem?
Korábban évekig ígérgették, hogy eltűnhetnek a roamingdíjak, most viszont kiderült, hogy ez még mindig nem valósul meg teljesen.
Az Európai Bizottság új tervezetet hozott nyilvánosságra, amely alaposan felborzolta a kedélyeket. A dokumentumban ugyanis az szerepel, hogy valóban eltörölnék a roamingdíjakat, de kizárólag minden évben 90 napra és nem az egész esztendőre. A szabályozás várhatóan jövő júniusban lépne hatályba.
Az új tervezet élesen szembemegy a korábbival. Tavaly júniusban ugyanis Brüsszelben megszületett a megállapodás az EU soros lett elnöksége és az Európai Parlament között arról, hogy az Európai Unióban eltörlik a barangolási (roaming) díjakat 2017. június 15-től. Az Európai Parlament a roamingdíjak még korábbi eltörlése mellett lett volna, a tagállami kormányokat megjelenítő Tanácsban azonban ezt nem sikerült keresztülvinni, ezért került sor az uniós intézményközi egyeztetésre, amely a megállapodáshoz vezetett.
Az Európai Bizottság mostani álláspontja alapján a 90 napos időszak praktikusan lefedi a magánszemélyek és az üzleti utazók igényeit. 30 nap külföldi tartózkodás után a szolgáltatók megkövetelhetnék a hazai hálózatba való ismételt becsatlakozást. Tehát ha elutazunk külföldre, akkor 30 nap után haza kell jönnünk egy napra felcsatlakozni, majd ismét élvezhetjük külföldön a roamingdíj-mentességet. Mindezt még egyszer megtesszük, és máris kihasználtuk a maximális 90 napot. Alternatívaként természetesen vehetünk helyi SIM-kártyát, szinte biztosan jobban járunk, mint bármely magyarországi szolgáltatóval.
A korlátozás nem vonatkozik a határ menti ingázókra, a csak részben külföldön töltött napok ugyanis nem számítanának bele a 90 napos keretbe. Az átalánydíjas ügyfeleknek biztosítanák, hogy legalább az aktuális díjcsomagjuk átlagfogyasztását ingyen felhasználhassák, mielőtt roamingdíjat kellene fizetniük. A szolgáltatók a korlátok túllépése után egy perc beszélgetés után legfeljebb 4 centet, egy megabyte adatforgalom után 0,85 centet, SMS-enként pedig 1 centet számolhatnak fel.
Az Európai Bizottság megakadályozná, hogy az emberek egy olcsóbb külföldi szolgáltatóval kössenek szerződést, de a szolgáltatást csak a hazájukban használják, ez ugyanis hosszú távon növekvő árakhoz vezethet. Az árak alapvető eltérése az egyes kormányok eltérő kapzsisága miatt van: a frekvenciákért komoly pénzeket fizetnek rendszeresen a szolgáltatók, és ahol drága, az természetesen a szolgáltatásba is beépül, no meg Magyarország az ágazati különadók tekintetében is egyedi helyzetben van, ezért nálunk a legdrágább telefonálni. A tervezet kapcsán a testület egyeztetni akar az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének (BEREC) és az egyes európai uniós tagállamoknak a képviselőivel is. A tervezetet még a tagállami kormányokat tömörítő tanácsnak és az Európai Parlamentnek is el kell fogadnia.
Sokan elégedetlenségüknek adtak hangot a javaslattal kapcsolatban, mondván, hogy az nem tekinthető teljes sikernek. Alexander Winterstein, a bizottság illetékes szóvivője azonban kijelentette, hogy Brüsszel igenis eleget tett az ígéreteinek. Egy másik bizottsági szóvivő, Nathalie Vandystadt pedig megjegyezte, hogy az emberek túlnyomó többsége nem tölt évente 90 napnál többet másik uniós tagállamban, a szolgáltatóknak ráadásul nem is kötelező érvényesíteniük ezt az időbeli korlátozást.
Az Európai Bizottság új tervezetet hozott nyilvánosságra, amely alaposan felborzolta a kedélyeket. A dokumentumban ugyanis az szerepel, hogy valóban eltörölnék a roamingdíjakat, de kizárólag minden évben 90 napra és nem az egész esztendőre. A szabályozás várhatóan jövő júniusban lépne hatályba.
Az új tervezet élesen szembemegy a korábbival. Tavaly júniusban ugyanis Brüsszelben megszületett a megállapodás az EU soros lett elnöksége és az Európai Parlament között arról, hogy az Európai Unióban eltörlik a barangolási (roaming) díjakat 2017. június 15-től. Az Európai Parlament a roamingdíjak még korábbi eltörlése mellett lett volna, a tagállami kormányokat megjelenítő Tanácsban azonban ezt nem sikerült keresztülvinni, ezért került sor az uniós intézményközi egyeztetésre, amely a megállapodáshoz vezetett.
Az Európai Bizottság mostani álláspontja alapján a 90 napos időszak praktikusan lefedi a magánszemélyek és az üzleti utazók igényeit. 30 nap külföldi tartózkodás után a szolgáltatók megkövetelhetnék a hazai hálózatba való ismételt becsatlakozást. Tehát ha elutazunk külföldre, akkor 30 nap után haza kell jönnünk egy napra felcsatlakozni, majd ismét élvezhetjük külföldön a roamingdíj-mentességet. Mindezt még egyszer megtesszük, és máris kihasználtuk a maximális 90 napot. Alternatívaként természetesen vehetünk helyi SIM-kártyát, szinte biztosan jobban járunk, mint bármely magyarországi szolgáltatóval.
A korlátozás nem vonatkozik a határ menti ingázókra, a csak részben külföldön töltött napok ugyanis nem számítanának bele a 90 napos keretbe. Az átalánydíjas ügyfeleknek biztosítanák, hogy legalább az aktuális díjcsomagjuk átlagfogyasztását ingyen felhasználhassák, mielőtt roamingdíjat kellene fizetniük. A szolgáltatók a korlátok túllépése után egy perc beszélgetés után legfeljebb 4 centet, egy megabyte adatforgalom után 0,85 centet, SMS-enként pedig 1 centet számolhatnak fel.
Az Európai Bizottság megakadályozná, hogy az emberek egy olcsóbb külföldi szolgáltatóval kössenek szerződést, de a szolgáltatást csak a hazájukban használják, ez ugyanis hosszú távon növekvő árakhoz vezethet. Az árak alapvető eltérése az egyes kormányok eltérő kapzsisága miatt van: a frekvenciákért komoly pénzeket fizetnek rendszeresen a szolgáltatók, és ahol drága, az természetesen a szolgáltatásba is beépül, no meg Magyarország az ágazati különadók tekintetében is egyedi helyzetben van, ezért nálunk a legdrágább telefonálni. A tervezet kapcsán a testület egyeztetni akar az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének (BEREC) és az egyes európai uniós tagállamoknak a képviselőivel is. A tervezetet még a tagállami kormányokat tömörítő tanácsnak és az Európai Parlamentnek is el kell fogadnia.
Sokan elégedetlenségüknek adtak hangot a javaslattal kapcsolatban, mondván, hogy az nem tekinthető teljes sikernek. Alexander Winterstein, a bizottság illetékes szóvivője azonban kijelentette, hogy Brüsszel igenis eleget tett az ígéreteinek. Egy másik bizottsági szóvivő, Nathalie Vandystadt pedig megjegyezte, hogy az emberek túlnyomó többsége nem tölt évente 90 napnál többet másik uniós tagállamban, a szolgáltatóknak ráadásul nem is kötelező érvényesíteniük ezt az időbeli korlátozást.