Berta Sándor
A beton lehet a jövő energiatárolója
Az energiatárolás a jelen és közeljövő egyik kiemelkedő témája. A területen komoly előrelépés történhet.
Az energiatárolásban jelenleg alkalmazott megoldások és technológiák részben drágák, részben pedig nem elég kiforrottak. Azonban egy 5 éve létező és 12 alkalmazottat foglalkoztató norvég startup egy teljesen új ötlettel állt elő, amely alapvetően megváltoztathat mindent.
Christian Thiel, az EnergyNest nevű norvég startup vezetője bejelentette, hogy találtak egy megoldást, amely lehetővé teszi, hogy a megújuló energiát gazdaságosan lehessen felhasználni. A Det Norske Veritas és a Germanischer Lloyd fúziójából létrejött DNV GL tanácsadó társaság tanulmányozta a megoldást és úgy találta, hogy nagy lehetőségek rejlenek az egyszerű és olcsó technikában.
Az EnergyNest a betonra épít, igaz, nem a hagyományos betonra, hanem egy titkos keverékre, amelyet Pal G. Bergan tudós, a vállalat társalapítója a HeidelbergCement nevű német konszernnel közösen fejlesztett ki. Ez a beton nagy mennyiségű hőt tud különösen hosszú ideig eltárolni, miközben a hőveszteség csekély. A betonban acélcsöveket helyeztek el, amelyekben gőz vagy akár 450 Celsius-fokos különleges olaj kering magas nyomás mellett. Egyetlen tárolóegység akkora, mint egy 40 láb hosszú konténer. Egy ilyen modulban körülbelül 2 megawattórányi energia tárolható el és az egyes modulok éppúgy egymásra helyezhetők, mint a legókockák. Ezáltal minden üzem és közösség a saját igényei szerint alakíthatja ki az egységeket. Ahhoz, hogy például egy Hamburg méretű nagyvárost egy szélcsendes éjszakán is el lehessen látni elegendő megújuló energiával, annyi tárolómodult kellene felszerelni, amennyi egy nagy konténerszállító hajóra felfér. A gyárak számára létrehozhatók 10, 100 vagy akár 1000 egységből álló telepek is.
Thiel közölte, hogy ha nagy energiamennyiségről van szó, akkor a tárolás drága. Az ő technikájuk egyszerű és olcsó, egy modul kereken 50 000 euróba kerül. További előny, hogy az egységek egyszerű, környezetbarát anyagokból készülnek és akár helyben is elkészíthetők. Emellett nem igazán kell foglalkozni a karbantartásukkal, olcsón üzemeltethetők és az élettartamuk legalább 50 év. A rendszer hőt és áramot egyaránt tud tárolni.
Az első energiatárolót Masdar Cityben, egy naperőmű mellett szerelték fel és már több hónapja zökkenőmentesen működik. Eddig brit, amerikai és norvég befektetők összesen 9 millió dollárt invesztáltak a projektbe, valamint sikerült szerezni 2 millió dollár támogatást is. A következő lépés a további megrendelések szerzése, az alkalmazók között lehetnek ipari létesítmények, szélerőmű-parkok, naperőművek és áramellátók. Thiel végül leszögezte, hogy a megoldásban rejlő potenciál adott, a piac pedig hatalmas.
Az energiatárolásban jelenleg alkalmazott megoldások és technológiák részben drágák, részben pedig nem elég kiforrottak. Azonban egy 5 éve létező és 12 alkalmazottat foglalkoztató norvég startup egy teljesen új ötlettel állt elő, amely alapvetően megváltoztathat mindent.
Christian Thiel, az EnergyNest nevű norvég startup vezetője bejelentette, hogy találtak egy megoldást, amely lehetővé teszi, hogy a megújuló energiát gazdaságosan lehessen felhasználni. A Det Norske Veritas és a Germanischer Lloyd fúziójából létrejött DNV GL tanácsadó társaság tanulmányozta a megoldást és úgy találta, hogy nagy lehetőségek rejlenek az egyszerű és olcsó technikában.
Az EnergyNest a betonra épít, igaz, nem a hagyományos betonra, hanem egy titkos keverékre, amelyet Pal G. Bergan tudós, a vállalat társalapítója a HeidelbergCement nevű német konszernnel közösen fejlesztett ki. Ez a beton nagy mennyiségű hőt tud különösen hosszú ideig eltárolni, miközben a hőveszteség csekély. A betonban acélcsöveket helyeztek el, amelyekben gőz vagy akár 450 Celsius-fokos különleges olaj kering magas nyomás mellett. Egyetlen tárolóegység akkora, mint egy 40 láb hosszú konténer. Egy ilyen modulban körülbelül 2 megawattórányi energia tárolható el és az egyes modulok éppúgy egymásra helyezhetők, mint a legókockák. Ezáltal minden üzem és közösség a saját igényei szerint alakíthatja ki az egységeket. Ahhoz, hogy például egy Hamburg méretű nagyvárost egy szélcsendes éjszakán is el lehessen látni elegendő megújuló energiával, annyi tárolómodult kellene felszerelni, amennyi egy nagy konténerszállító hajóra felfér. A gyárak számára létrehozhatók 10, 100 vagy akár 1000 egységből álló telepek is.
Thiel közölte, hogy ha nagy energiamennyiségről van szó, akkor a tárolás drága. Az ő technikájuk egyszerű és olcsó, egy modul kereken 50 000 euróba kerül. További előny, hogy az egységek egyszerű, környezetbarát anyagokból készülnek és akár helyben is elkészíthetők. Emellett nem igazán kell foglalkozni a karbantartásukkal, olcsón üzemeltethetők és az élettartamuk legalább 50 év. A rendszer hőt és áramot egyaránt tud tárolni.
Az első energiatárolót Masdar Cityben, egy naperőmű mellett szerelték fel és már több hónapja zökkenőmentesen működik. Eddig brit, amerikai és norvég befektetők összesen 9 millió dollárt invesztáltak a projektbe, valamint sikerült szerezni 2 millió dollár támogatást is. A következő lépés a további megrendelések szerzése, az alkalmazók között lehetnek ipari létesítmények, szélerőmű-parkok, naperőművek és áramellátók. Thiel végül leszögezte, hogy a megoldásban rejlő potenciál adott, a piac pedig hatalmas.
