29
-
ostoros #29 Köszönöm leírást, nagyon tetszett! Grat.
Ha valakit érdekel a téma, itt egy csomó megoldási módot lehet olvasni:
https://en.wikipedia.org/wiki/Seasonal_thermal_energy_storage -
ostoros #28 Még egy dolog: nem kell ehhez speciális beton, az csak a beetetés, hogy velük szerződj, mert ők szállítják a "profi" megoldást. -
ostoros #27 Mellesleg az 50ezer Euró minden, csak nem olcsó. Ennél sokkal olcsóbb a talajba ásni egy nagy lyukat, és belehelyezni a megfelelő csőrendszert vízzel feltöltve. Az persze nem lenne szállítható, de ennyibe biztosan nem kerülne. -
ostoros #26 Bullshit szagú. A hőtárolást persze értem, de áramot? Na, ne már!
Nincs erről egy jobb cikk valahol?
Utoljára szerkesztette: ostoros, 2016.07.28. 22:13:46 -
kgpro #25 Köszi!
...nem vak ez a ló, hanem bátor... kb.
Sok nehézség volt.
A betontartályt úgy meg kellett vasalni, hogy a beton alig fért a vas közé, 500 Kg/m3 vastartalommal!!! És még így is ha nyár végén már 70 fokos a víz, a teteje behajlik 10 cm-nél is mélyebbre a hőtágulás miatt!!! A sarkokat annyira meg kellett erősíteni, hogy meg se mozduljon. Emellett kellett találnom egy olyan anyagot, ami bírja ezt a hőmérsékletet, együtt tágul a betonnal, és vízzáróvá teszi. Csak ez mag volt 700 ezer.
Betontartály, napkollektor, vezérlés, hő és vízszigetelés, és mindehhez falfűtés, (kétszer annyiért mint egy normál) hogy alacsonyra ki lehessen szivattúzni a tartály melegét. Az egész rendszer majdnem kb. egy 10-es!!
De hát ez volt a hőskor, nagyon az eleje az alternatív rendszereknek, ma biztos olcsóbb lenne.
Viszont ma egy 25KW-os hőszivattyú 3,5 Millió, + 1M napelem, és 1M fan coil.
Az egész megvan 5,5 Millióból, és nincs további működési ktsg.
Nekem viszont télen nyáron megy valami szivattú, ami kb. 150-200 W, napi 8 órában.
De hát ez van, 30 évig biztos jó lesz, de már megtérült. -
AxxE #24 Köszönöm a képeket és a leírást. Gratulálok, hogy bele mertél vágni és meg is valósítottad!
A hőszivattyúval nem értek egyet, mert ha már a kiásott alapban kialakítod a tartályt, és utána zsaluzod és készíted el az alapot, akkor nem növeli meg jelentősen az építés költségét és sokkal jobb hőszigetelést érsz el. Ezzel szemben a hőszivattyú bekerülési költségéhez viszonyított megtérülési- és üzemideje nem ad ilyen kedvező arányt.
Meglévő épületnél elképzelhető, hogy ez már túl költséges, de üzemidőben és karbantartási szükségletben ez még akkor is versenyképes megoldás, arról nem is beszélve, hogy magán akcióban is kivitelezhető. :)
Grat még 1x!
Utoljára szerkesztette: AxxE, 2016.07.27. 14:44:41 -
kgpro #23 Ma már nem ilyet terveznék be egy házba, mert nagyon macerás volt elkészíteni, és az óriási hőtartály sem volt két fillér.
Ma már léteznek szuper hőszivattyúk, amiből sztm a Mitsubishi-é a legjobb, 5,5 COP tényezővel, vagyis egy egységnyi elektromos energia befektetéssel 5,5 egységnyi hőenergiát kapsz. Az ELMŰ ilyen berendezés használatakor 50%-os kedvezményt ad az áramra.
Ha ezt még spékelni akarod, akkor napelemet is felteszel, odavissza forgó mérőórával.
A hőcserélő odavissza működik, azaz télen fűt, nyáron meg lehet fordítani a folyamatot, és a lakásból szívja a meleget, vagyis hűt. Végelemnek fan coil -t kell alkalmazni.
Ez a rendszer napelemmel teljesen ingyenes, és még a melegvizet is megoldja. -
gforce9 #22 "Ha valaki csinált már betonból bogrács alá tűzteret, az szerintem már tapasztalta, hogy két-három bográcsozás után lehet újra építeni, mert darabokra eset!"
Én csináltam nagyon gyakran használom mert imádom a bográcsozást, kb 8 éve köszöni szépen jól van. A fedlapot engedte el a ragasztó csak. Ezen még kísérleteznem kell, hogy mi fogja meg úgy, hogy kibírja a telet is, meg a meleget is, de rugalmas is legyen valamennyire. -
kgpro #21 Sajnos dokumentációm már nincs, elkallódott valahvá, de tudok képet becstolni. Sajnos csak 35 Kbyte-ot enged ezért össze kellett kompozitba raknom őket.
Van egy tartályos kép, ami a medence belseje, meg a csökeret, van a házról egy kép rajta a napkollektor, és a vezérlésről egy kép. A hőmérő éppen 100 fok feletti hőmérsékletet mutat. 130 fok szokott lenni általában. Mivel 3 bár nyomáson van, és fagyálló, ezért túlmelegíthető 100 fok fölé.![]()
![]()
-
netgengszter #20 Ez szerintem egy ritka nagy baromság!
Aki már dolgozott betonnal, az tudja. Azonkívül, hogy talicskában is bazi nehéz anyag, hosszútávú hőtárolásra alkalmatlan!
A beton 3 anyagból van, alapvetően: cement (azaz oltatlan, égetett mész), adalékanyagból (sóder, bazalt, stb) és víz. Közismerten, a mész és a víz reakcióba lépésekor HŐ keletkezik. Ezt el kell vezetni (lásd: a Hoover Gát amerikában), mert különben a beton nem lesz beton, mert tele lesz repedéssel!
Nem egy nap alatt köt meg, alapesetben legalább 1 hónap. Addig folyamatosan hűteni kell, és még utána is zajlik a kötési folyamat nagyon sok évig! Akkor sem árt a hűtés, a melegítés viszont igen!
Na, ha én ezt elkezdem nappal melegíteni, este meg hűteni, a természetes folyamatnál sokkal gyorsabb ütemben, semmi mást nem csinálok, mint a hőingadozás által szétmorzsolom az anyagot!
Ez nem hogy hőt nem fog tárolni, de még kavicsösvénynek sem lesz jó!
Az meg a másik fele, melyik az a kőzetanyag (az adalékanyag), ami tartósan elvisel (repedés, törés nélkül) a cikk szerint említett kb .450 C° fokot, meg kb. 40 C° fokot, azaz 400 C° hőingadozást, úgy, hogy a hőtárolás vagy hőkivonás miatt gyorsan hűtöm, gyorsan melegítem?
Ha valaki csinált már betonból bogrács alá tűzteret, az szerintem már tapasztalta, hogy két-három bográcsozás után lehet újra építeni, mert darabokra eset!
Utoljára szerkesztette: netgengszter, 2016.07.27. 09:43:50 -
kgpro #19 Jó a kérdés!
Először is van egy nagy tér, mondjuk pince, ami négy méter mély, és kb. 8x7 méter. Ebbe kellett "beletenni" a tartályt, aminek meg kell fogni ekkora víztömeget. A sima acéltartály azért lett elvetve, mert előbb utóbb elrozsdásodik, a saválló elképesztő drága, a műanyag önmagában nem tartja meg, így maradt a beton. Tehát a nagy térbe beleépítettünk egy vasbeton-tartályt, 20 cm-es fala van, és ő maga kb. 60 m3. Erre került kívülről egy 10 cm-es kőzetgyapot, ami bírja a hőfokot, a maradék helyre pedig nikecell gyöngyöt töltöttünk, fél méter vastag rétegenként fóliával blokkolva a hőáramlást. Sajnos a pincefal és a tartály fala között csak fél méter hely volt összesen és nem lehetett elférni hogy rendes pl. 20 cm vastag nikecellt rögzítsünk fel. A kőzetgyapot felrögzítése sem volt egyszrű feladat.
Sajnos a tartály készült el utoljára, mert a ház kivitelezője pattogot, hogy haladni akar, mi meg a tartály fajtájával szarakodtunk, és így elvesztettük azt a lehetőséget, hogy a tartályt szépen leszigeteljük, utána meg körbefalazzuk és annyi. Legközelebb így csinálnám...
A tartályban van négy db négyszögletűre készített csőkeret, ami 3 mm-es lyukakkal körbe van "perforálva" 10 cm-enként egy lyuk a külső és belső részen is. A víz kivállóan rétegződik, ezért a csőkeretek különböző hőmérsékletű vízben helyezkednek el. Persze, ha már tele a tartály meleggel, akkor a felső három kb. egyforma hőmérsékletű.
Ezekből a csükeretekből mindig kettő működik, amit egy erre alkalmas szelep kapcsol, de általában az alsóból szív, és a felsők közül abba nyom, aminél melegebb vizet készít a napkollektor. Ez az egész hőcserélővel el van választva a naplollektor körétől, mert abban fagyálló kering, hogy télen se fagyjon szét. És van egy másik kör, ami a fűtésé, az szintén hőcserélővel kötődik a tartályra, és abban is fagyálló kering, mert amikor februárban a tartályban már nincs elegendő meleg, de van már napsütés, akkor a napkollektor kört egy szeleppel közvetlenül a fűtésre kapcsolom, és direktbe megy a fűtés. Akár 60 fokos előremenő víz is van, miközben kint mondjuk mínusz 5 fok van!!! -
Szefmester #18 Szintén érdekelnének részletek, vagy egy doksi online formában. -
AxxE #17 Megkérdezhetem, hogy miért nem alakítottál ki dupla/tripla falú tartályt, ahol az első légrés megakadályozná a nikecell olvadását is? Nem is kell vastag légréteg elé szerintem.
Akkor nem is kellene ekkora falvastagságokkal operálnod.
Az eltárolt hőt valami csőrendszerben keringetett vízzel (?) veszed át ami a tartályba merül?
Azért kérdezem, mert nagyon tetszik a módszered. -
kgpro #16 Egyébként a panellakás sokkal jobb alternatíva, ha szép vastagon le van hőszigetelve!
A mai ostoba irány, hogy kikönnyítjük a téglát, hogy jó hőszigetelő legyen, azt eredményezi, hogy a falaknak nem lesz hőtartása. Kinyitod az ablakot, bejön a meleg, és mivel jó hőszigetelő a fal, benn is marad, és csak gépészettel lehet hűsre cserélni.
A tiszta beton épület, kívül vastag hőszigeteléssel, tökéletes megoldás, mert addig amíg meleg van, a beton szívja magába a meleget, és amint hideg időjárás van, (tapasztalatból mondom, hogy néhány nap is elég) szellőztetéssel leadja a meleget, és ismét alkalmas meleg elszívására. /már régen kitalálták, úgy hívják, hogy barlang... vagy borpince :-)/
Utoljára szerkesztette: kgpro, 2016.07.27. 09:02:28 -
kgpro #15 Ennek a kétszeresét tárolja le a víz, ha 50 °C delta t-vel számolok! És ugye a víz lényegesen olcsóbb, mint a beton, ráadásul a beton fajhője fele a vízének.
Kevés anyag van, aminek jobb a fajhője, mint a vízé.
Nekem 17 éve van egy 200 m3-es tartályom a ház alatt, amiben vizet tárolok, és melegítem fel 80 m2-nyi napkollektorral nyáron, amiből télen 2-3 hónapig tudok fűteni. Erre jó, tárolásra, ezt nem lehet Pakshoz hasonlítani, nem energiaforrás, csak tároló.
A legnagyobb probléma a hőszigetelés. Nagyon nehéz gazdaságosan megoldani, mert 80 fok felett a nikecell elolvad, a poliuretán nagyon drága, a közetgyapot meg nem igazán jó.
A paláston fél méter hőszigetelés van, a tetején 1 méter, és mégis nagy a hőveszteség!
De megoldás, és nem kell hozzá méregdrága beton. -
VolJin #13 Navárjunk. A szélerőművel megtermelik az áramot, de a felesleget ipari méretű merülőforralóval arra használják, hogy betonkockát melegítsenek, amire ráköthető egy gőzturbina.
Látom, nem csak nekem problémás ez... -
duke #12 Nyilvan vasbetonra gondoltak, az jol vezeti az aramot 
-
#11
Így kell felverni a beton árát :D -
MuldR #10 Ez Magyarországon évtizedek óta működik. Panellakásnak hivják.
Nyáron nappal rohadt meleg, este meg elviselhetetlenül meleg. :) -
kvp #9 Mar az ipari forradalom idejen is voltak kiserletek arra, hogy hogyan lehet jol hot tarolni, jellemzoen alagutakban kozlekedo gozmozdonyok szamara. A legigeretesebb megoldasnak anno a hotegla tunt, viszont amikor kiderult, hogy a sima viz sokkal jobb hotarolasra, akkor felhagytak a kiserletezessel.
http://en.wikipedia.org/wiki/Fowler%27s_Ghost
Jelen esetben egy eleve hot termelo eromunel van ertelme a hotarolasnak, majd igeny szerint atalakitva a hot aramma. Erre viszont a nagynyomasu viztartalyok a legjobbak, megfeleloen vastag szigetelessel. Ertelemszeruen a gomb formaju tartaly adja a legjobb ar/ertek/hatasfok mutatokat. Ilyen hotarolos eromu mar letezik, pl. az atomeromuvek is kepesek a primer korben extra energiat tarolni, ami korlatozott mertekben alkalmassa teszi oket csucsidei extra energiatermelesre is. -
#8
Ez még mindig a méregdrága és semmire sem jó kategória 2MWh és 40 lábas konténer? Ki lehet számolni, hogy egy átlagos komolyabb alaperőmű kiváltásához szükséges áthidaló kapacitás akkora, mint a kisebb hegy...
Legyünk megendedőek és érjük be 4 hét áthidalási képességel. (Ami röhejesen kevés az igényhez képest.)
Paks esetén 2GWe, óránként 2000 MWh, napi 48 000MWh, eg yhónapban 1 440 000 MWh. Ehhez kellene laza 720 000 db ilyen vacak.
Nem értem, hogy minek erőltetnek ilyen ökörségeket. Gazdasági és fizikai képtelenség, nem jók semmire. -
pakeszke #7 a tavhonel ezt ar feltalaltak csak meg olcsobb formaban
a csucsaram termeles mellett letaroljak a melegvizet, igaz az a melegviz a csovekben van, oszt lassacskan a panelosok melegviz formajaban elfogyasztjak a megtermelt / hulladek melegvizet
a posztban szereplo aramra valo visszaalakitas erdekes kerdes...
http://www.tagesspiegel.de/wirtschaft/norwegisches-startup-energynest-stahl-und-beton-als-speicher-fuer-die-energiewende/13894988.html
itt mintha azt irnak hogy az eleve sooldatos naperomuvekhez kellene ezt betolni -
hartmano #6 Ahogy én látom ez csupán hőt tárol és ami nincs leírva,de feltételezem,hogy a gőzt hasznosító erőművel áll összeköttetésben. Gyanítom továbbá,hogy a blokkok adott egységnyi gőzre való hőt tárolnak, így ha több energiára van szükség egyszerre,akkor több blokkot nyitnak meg .
Egyébként olvastam már sós tárolási módszerről is , kis kompaktabb turbináról is..Meglátjuk miből mi lesz..,
-
Caro #5 Gondolom mint a sóolvadék... miben is jobb ez? :)
Ok, a 450 °C nem rossz mondjuk, meg a beton fajhője sem annyira borzasztó, de fűtésre valószínűleg még mindig a víz a legjobb megoldás.
Áramot a világ hülyesége lenne így tárolni... kivétel ha eleve hőt termelünk, de az meg csak a koncentrált termikus napenergiánál kell. Ott már megoldott a tárolás az említett sóolvadékkal.
Geotermiánál nincs sok értelme, az konstans módon működik. -
lapaleves #4 parasztvakítási energia formájában. -
#2
Áramot azt hogy tárol? -
gforce9 #1 Ez nagyon érdekesnek tűnik. Valaki esetleg tud részletesebb leírást linkelni vagy esetleg felvázolni? Németül annyit tudok hogy szí szenyor.
