Berta Sándor
Kína és India vezeti a dolgok internetének piacát
A dolgok internete, azaz a szenzorokkal érzékelő, és egymással kommunikáló eszközök területe rohamosan terjed világszerte, de a két ázsiai állam már most meghatározó.
A dolgok internetének tekintetében nagyok a különbségek az egyes régiók és ágazatok között. A kapcsolódó technológiákat leggyakrabban a flottamenedzsment, a szállítás, a biztonság és a megfigyelés területén alkalmazzák. A kiskereskedelemben a raktározás ellenőrzésére használnak ilyen megoldásokat, valamint szenzorokat. Az IoT-alkalmazásoknál a legnagyobb kihívást az új üzleti modellek kidolgozása, a hiányzó integráció és a szabványosítás jelentik.
Európában a vállalatok körülbelül 16 százaléka használ IoT-technológiákat és 26 százaléka tervezi ezt. Ezzel az európai cégek megelőzik az egyesült államokbeli és az ausztráliai vetélytársaikat. A lista első két helyén ugyanakkor Kína és India, valamint Latin-Amerika található. Kínában és Indiában a társaságok 30, míg Latin-Amerikában 22 százaléka alkalmazza az IoT-technológiákat. Emellett Indiában és Kínában a cégek 45 százaléka tervez hasonló lépést és további 20 százaléka érdeklődik a terület iránt. A Latin-Amerikában ez a két arány 29, illetve 32 százalék.
Összességében elmondható, hogy a nagyvállalatok jobban érdeklődnek az IoT-technológiák iránt, mint a kisebb és közepes cégek. Bár ezek a megoldások hozzájárulhatnak a vállalkozások sikerességéhez, a szakértők mégis azt tanácsolták, hogy nem szabad túlzottan nagy mértékben e technológiára támaszkodni. Sokkal fontosabb lehet, hogy az IT-vezetők az új üzleti ötletek technológiai megvalósításában támogassák a menedzsmenteket. Ezenkívül figyelembe kell venni az olyan szempontokat is, hogy mennyire kiforrott a technológia, s az alkalmazása milyen követelményeket támaszt az infrastruktúrával és a dolgozókkal szemben.
A dolgok internetének tekintetében nagyok a különbségek az egyes régiók és ágazatok között. A kapcsolódó technológiákat leggyakrabban a flottamenedzsment, a szállítás, a biztonság és a megfigyelés területén alkalmazzák. A kiskereskedelemben a raktározás ellenőrzésére használnak ilyen megoldásokat, valamint szenzorokat. Az IoT-alkalmazásoknál a legnagyobb kihívást az új üzleti modellek kidolgozása, a hiányzó integráció és a szabványosítás jelentik.
Európában a vállalatok körülbelül 16 százaléka használ IoT-technológiákat és 26 százaléka tervezi ezt. Ezzel az európai cégek megelőzik az egyesült államokbeli és az ausztráliai vetélytársaikat. A lista első két helyén ugyanakkor Kína és India, valamint Latin-Amerika található. Kínában és Indiában a társaságok 30, míg Latin-Amerikában 22 százaléka alkalmazza az IoT-technológiákat. Emellett Indiában és Kínában a cégek 45 százaléka tervez hasonló lépést és további 20 százaléka érdeklődik a terület iránt. A Latin-Amerikában ez a két arány 29, illetve 32 százalék.
Összességében elmondható, hogy a nagyvállalatok jobban érdeklődnek az IoT-technológiák iránt, mint a kisebb és közepes cégek. Bár ezek a megoldások hozzájárulhatnak a vállalkozások sikerességéhez, a szakértők mégis azt tanácsolták, hogy nem szabad túlzottan nagy mértékben e technológiára támaszkodni. Sokkal fontosabb lehet, hogy az IT-vezetők az új üzleti ötletek technológiai megvalósításában támogassák a menedzsmenteket. Ezenkívül figyelembe kell venni az olyan szempontokat is, hogy mennyire kiforrott a technológia, s az alkalmazása milyen követelményeket támaszt az infrastruktúrával és a dolgozókkal szemben.