Berta Sándor
Öt év alatt 114 000 kibertámadás érte Dél-Koreát
Az akciók a dél-koreai kormányintézmények ellen irányultak.
A helyi National Computing and Information Agency (NCIA) adatai alapján 2011 és 2015 júniusa között összesen 114 035 kibertámadást regisztráltak a dél-koreai hivatalok ellen. 8663 akció irányult a külügyminisztérium, 5735 a kereskedelmi, gazdasági és energiaügyi minisztérium; 5224 a belügyminisztérium, 3093 az egészségügyi minisztérium és 2988 a nemzeti rendőrség rendszerei ellen.
Im Su-kyung, a Dél-koreai Nemzetgyűlés közigazgatási és biztonsági bizottságának tagja kijelentette, hogy ha bizalmas állami információk kiszivárognak, akkor a következmények beláthatatlanok lehetnek és több mint 100 000 ilyen támadás történt a kormányzati intézményekkel szemben. Éppen ezért az eddiginél sokkal többet kell tenniük.
A legnagyobb problémát az elkövetők azonosítása jelenti, hiszen ők manipulálhatják az internetes adatokat, például elbújhatnak egy proxyszerver mögé. Ennek ellenére érdekes az akciók kiindulási helyének eloszlása. 66 805 támadás (58,6 százalék) érkezett Dél-Koreából, 18 943 (15,9 százalék) Kínából, 8092 (7,1 százalék) az Amerikai Egyesült Államokból, 2200 (1,9 százalék) Tajvanról és 1484 (1,3 százalék) Oroszországból. Az Észak-Koreából indított akciók ugyanakkor az összes eset kevesebb, mint 1 százalékát tették csak ki. Bár a több mint 114 000 akció soknak tűnhet, azonban ebben még nincsenek benne a feltörési kísérletek, valamint a dél-koreai védelmi minisztérium és a National Intelligence Service nevű helyi titkosszolgálat által regisztrált esetek.
Az NCIA négy típusú támadást különböztet meg. A legtöbb akció (33 544 eset, 29,4 százalék) kísérlet volt az információkhoz való engedély nélküli hozzáférésre; 18 607 eset (16,3 százalék) az információs réseket célozta meg, a harmadik kategóriába tartozó 16 243 esetben (14,2 százalék) különböző engedélyeket akartak megszerezni, míg az adatgyűjtéseket 14 077 esetben (12,3 százalék) kíséreltek meg az elkövetők.
A dél-koreai kormány egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy a támadások miatt mekkora kár keletkezett, s azt sem, hogy hányszor jártak sikerrel a támadók és milyen információkat szerezhettek meg.
A helyi National Computing and Information Agency (NCIA) adatai alapján 2011 és 2015 júniusa között összesen 114 035 kibertámadást regisztráltak a dél-koreai hivatalok ellen. 8663 akció irányult a külügyminisztérium, 5735 a kereskedelmi, gazdasági és energiaügyi minisztérium; 5224 a belügyminisztérium, 3093 az egészségügyi minisztérium és 2988 a nemzeti rendőrség rendszerei ellen.
Im Su-kyung, a Dél-koreai Nemzetgyűlés közigazgatási és biztonsági bizottságának tagja kijelentette, hogy ha bizalmas állami információk kiszivárognak, akkor a következmények beláthatatlanok lehetnek és több mint 100 000 ilyen támadás történt a kormányzati intézményekkel szemben. Éppen ezért az eddiginél sokkal többet kell tenniük.
A legnagyobb problémát az elkövetők azonosítása jelenti, hiszen ők manipulálhatják az internetes adatokat, például elbújhatnak egy proxyszerver mögé. Ennek ellenére érdekes az akciók kiindulási helyének eloszlása. 66 805 támadás (58,6 százalék) érkezett Dél-Koreából, 18 943 (15,9 százalék) Kínából, 8092 (7,1 százalék) az Amerikai Egyesült Államokból, 2200 (1,9 százalék) Tajvanról és 1484 (1,3 százalék) Oroszországból. Az Észak-Koreából indított akciók ugyanakkor az összes eset kevesebb, mint 1 százalékát tették csak ki. Bár a több mint 114 000 akció soknak tűnhet, azonban ebben még nincsenek benne a feltörési kísérletek, valamint a dél-koreai védelmi minisztérium és a National Intelligence Service nevű helyi titkosszolgálat által regisztrált esetek.
Az NCIA négy típusú támadást különböztet meg. A legtöbb akció (33 544 eset, 29,4 százalék) kísérlet volt az információkhoz való engedély nélküli hozzáférésre; 18 607 eset (16,3 százalék) az információs réseket célozta meg, a harmadik kategóriába tartozó 16 243 esetben (14,2 százalék) különböző engedélyeket akartak megszerezni, míg az adatgyűjtéseket 14 077 esetben (12,3 százalék) kíséreltek meg az elkövetők.
A dél-koreai kormány egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy a támadások miatt mekkora kár keletkezett, s azt sem, hogy hányszor jártak sikerrel a támadók és milyen információkat szerezhettek meg.