MTI
Ezekről a kérdésekről fogunk szavazni az internetkonzultáción
Összeállt az internetről szóló nemzeti konzultáció javasolt 20 témából álló kérdéssora, amelyből a hónap végére készül kormány-előterjesztés - jelentette be Deutsch Tamás, a folyamat előkészítéséért és lebonyolításáért felelős miniszterelnöki biztos.
Közlése szerint a kérdéssor véglegesítését követő, szeptemberre lezáruló folyamat során a részt vevő polgárok "válaszaiból kirajzolódó javaslatokat a kormány végre fogja hajtani". A véglegesített kérdéssorról minden, 14. életévét betöltött magyar állampolgár véleményt nyilváníthat majd, egyes válaszoknál több opciót is támogatásáról biztosítva. "Ez a lehető legjobb időpont; európai kérdéseket tudunk befolyásolni" - jegyezte meg a konzultáció időzítéséről szólva a miniszterelnöki biztos.
A konzultáció honlapján, a https://www.internetkon.hu címen elérhető javasolt kérdéssorról szólva megemlítette, várják a polgárok véleményét arról, hogy az úgynevezett penetráció növelése érdekében csökkenjenek-e az internet-előfizetési díjak adóterhei, a szociálisan rászorulók számára legyen-e elérhető egy kedvezményes árú alapcsomag, s ha igen, bővítsék-e az azt igénybe vevők digitális kompetenciáját. Van kérdés, amelyik arra vonatkozik, legyen-e minden településen ingyenes wifi-pont, tanítsák-e a mainál mélyebben a digitális ismereteket, hozzák-e korábbra az informatikaoktatás kezdetét, illetve bővítsék-e az óraszámot. De arról is kikérik a polgárok véleményét, hogy milyen módon támogatnák a hazai szélessávú hálózat kiépítésének felgyorsítását.
Egy kérdés arra irányul, támogatják-e, hogy e fejlesztés során preferálják a hazai kis- és közepes kábel- és internetszolgáltatókat, de van a listán a gyerekeket az interneten keresztül érő káros hatások kivédésére, a felelős internethasználat terjesztésére, a világhálón keresztül elkövetett zaklatások és személyiségijog-sértések visszaszorítására, az e-kereskedelem biztonságosabbá tételére vonatkozó kérdés is. Az egyik pontban a hazai start-up cégek támogatásának szükségességéről nyilváníthatnak véleményt a polgárok, míg egy másikban arról, hogy az eddigieknél határozottabban támogassák-e a hazai kis- és középvállalkozások informatikai fejlesztéseit és internetes megjelenését.
Van pont, amely arra vonatkozik, hogy kötelezze-e el magát az állam a nyílt forráskódú szoftverek felhasználása mellett, de véleményt nyilváníthatnak a polgárok arról is, mit tegyen az állam az ingyenes tartalommegosztás területén, melyek a legsürgetőbb teendők az e-közigazgatás lehetőségeinek javítása, bővítése terén. Emellett a konzultáció egyik pontja a Deutsch Tamás által "Google- vagy Facebook-adónak" nevezett elem, amelynek kérdésében arról foglalhat állást mindenki, hogy - szemben a mai helyzettel - egyes nagy forgalmat generáló cégek is hozzájáruljanak-e az internet használatához nélkülözhetetlen infrastruktúra fejlesztéséhez és fenntartásához, illetve a minőségi tartalmak és szolgáltatások fejlesztéséhez.
A kérdéssor záró eleme a netsemlegességre vonatkozik, azaz arról kéri a felhasználók véleményét, hogy egyes szolgáltatások számára fontosságuk, gazdasági értékük vagy a szolgáltatók jogos üzleti szempontjai miatt lehetséges, illetve érdemes lehet-e elsőbbséget biztosítani az internetes forgalomban.
Közlése szerint a kérdéssor véglegesítését követő, szeptemberre lezáruló folyamat során a részt vevő polgárok "válaszaiból kirajzolódó javaslatokat a kormány végre fogja hajtani". A véglegesített kérdéssorról minden, 14. életévét betöltött magyar állampolgár véleményt nyilváníthat majd, egyes válaszoknál több opciót is támogatásáról biztosítva. "Ez a lehető legjobb időpont; európai kérdéseket tudunk befolyásolni" - jegyezte meg a konzultáció időzítéséről szólva a miniszterelnöki biztos.
A konzultáció honlapján, a https://www.internetkon.hu címen elérhető javasolt kérdéssorról szólva megemlítette, várják a polgárok véleményét arról, hogy az úgynevezett penetráció növelése érdekében csökkenjenek-e az internet-előfizetési díjak adóterhei, a szociálisan rászorulók számára legyen-e elérhető egy kedvezményes árú alapcsomag, s ha igen, bővítsék-e az azt igénybe vevők digitális kompetenciáját. Van kérdés, amelyik arra vonatkozik, legyen-e minden településen ingyenes wifi-pont, tanítsák-e a mainál mélyebben a digitális ismereteket, hozzák-e korábbra az informatikaoktatás kezdetét, illetve bővítsék-e az óraszámot. De arról is kikérik a polgárok véleményét, hogy milyen módon támogatnák a hazai szélessávú hálózat kiépítésének felgyorsítását.
Egy kérdés arra irányul, támogatják-e, hogy e fejlesztés során preferálják a hazai kis- és közepes kábel- és internetszolgáltatókat, de van a listán a gyerekeket az interneten keresztül érő káros hatások kivédésére, a felelős internethasználat terjesztésére, a világhálón keresztül elkövetett zaklatások és személyiségijog-sértések visszaszorítására, az e-kereskedelem biztonságosabbá tételére vonatkozó kérdés is. Az egyik pontban a hazai start-up cégek támogatásának szükségességéről nyilváníthatnak véleményt a polgárok, míg egy másikban arról, hogy az eddigieknél határozottabban támogassák-e a hazai kis- és középvállalkozások informatikai fejlesztéseit és internetes megjelenését.
Van pont, amely arra vonatkozik, hogy kötelezze-e el magát az állam a nyílt forráskódú szoftverek felhasználása mellett, de véleményt nyilváníthatnak a polgárok arról is, mit tegyen az állam az ingyenes tartalommegosztás területén, melyek a legsürgetőbb teendők az e-közigazgatás lehetőségeinek javítása, bővítése terén. Emellett a konzultáció egyik pontja a Deutsch Tamás által "Google- vagy Facebook-adónak" nevezett elem, amelynek kérdésében arról foglalhat állást mindenki, hogy - szemben a mai helyzettel - egyes nagy forgalmat generáló cégek is hozzájáruljanak-e az internet használatához nélkülözhetetlen infrastruktúra fejlesztéséhez és fenntartásához, illetve a minőségi tartalmak és szolgáltatások fejlesztéséhez.
A kérdéssor záró eleme a netsemlegességre vonatkozik, azaz arról kéri a felhasználók véleményét, hogy egyes szolgáltatások számára fontosságuk, gazdasági értékük vagy a szolgáltatók jogos üzleti szempontjai miatt lehetséges, illetve érdemes lehet-e elsőbbséget biztosítani az internetes forgalomban.