Berta Sándor
Teljesen kiszorul Kínából a Google
Május vége óta a korábbinál is nehezebben vagy egyáltalán nem elérhetők a Google szolgáltatásai Kínában. A régebben sem szívesen látott vállalatra immár a kínai-amerikai ellentétek éleződése is negatív hatással van. A Microsoft reagált a korábbi vádakra.
Az amerikai internetes óriáscég jelentése szerint szolgáltatásai május vége óta lassultak le jelentős mértékben az ázsiai országban. A cég részéről semmilyen probléma nem mutatkozik, a lassulás eredete tehát bizonyára Kínában keresendő - fogalmazott a Google a világhálóra felkerült jelentésében. A hazai piac védelme és az internet cenzúrája miatt az amerikai vállalatot korábban sem látták szívesen. A vállalat 2010-ben kivonulásra kényszerült a kínai piacról, 2012-ben pedig zenehallgatásra és -letöltésre kifejlesztett oldalát, majd internetes vásárlóknak szóló keresőoldalát is bezárni kényszerült. Keresőszolgáltatása szintén évről évre veszít versenyképességéből: tavaly év végén már a 8 százalékos piaci részesedést sem érte el.
A május vége óta tartó újabb szigorítás hátterében több ok húzódik meg. Egyik ezek közt a 25 évvel ezelőtti Tienanmen téri diáklázadások leverésének június eleji évfordulója, amelynek idején minden évben szigorodik a cenzúra. Emellett a kínai-amerikai virtuális térben éleződő ellentét is élesedett az elmúlt hetekben. Májusban az amerikai igazságügyi minisztérium öt kínai katonatisztet vádolt meg azzal, hogy amerikai számítógépekből hadititkokat lopott, amire válaszul Kína úgy határozott: a jövőben az importált technológiai felszereléseket biztonsági ellenőrzésnek veti alá.
A kínai újságok a múlt héten többször is arról cikkeztek, hogy az amerikai számítástechnikai vállalatok - így a Google mellett az Apple vagy a Microsoft is - veszélyt jelentenek a kínai felhasználókra, mivel együttműködnek az amerikai hatóságokkal azok megfigyelő tevékenységeiben. Az ellentétek enyhülésével a Google-lal szembeni szigor enyhülése is várható - fogalmazott egy befolyásosnak tekintett blogger a Global Times című napilapban.
A Microsoft eközben reagált a korábban felmerült kínai vádakra. Mint arról beszámoltunk, Kínában bejelentették, hogy biztonsági okokból az új kormányzati asztali számítógépekre, laptopokra és táblákra megtiltják a Windows 8 vagy akár a Windows 8.1 operációs rendszer telepítését. Ezután a Xinhua állami hírügynökség arról tudósított, hogy Kína nem engedheti meg magának azt, hogy újra hasonló helyzetbe kerüljön és egy operációs rendszer technikai támogatás nélkül maradjon, ezért a jövőben nem tűrhető el, hogy idegen operációs rendszerek kerüljenek a kormányzati készülékekre.
Nos, a Microsoft most reagált a felvetésekre, méghozzá a Weibo oldalán nyilvánosságra hozott bejegyzésben. A társaság konkrétan öt dologra tért ki. Az első, hogy soha semmilyen kormánynak sem segített abban, hogy megtámadhasson egy másik kabinetet vagy személyeket. A második, hogy soha nem tette lehetővé vagy engedélyezte egyetlen kormány számára sem, hogy közvetlenül "kereshessenek fel" termékeket vagy szolgáltatásokat. Ezzel az óriáscég arra utalt, hogy soha nem adott hozzáférést például egy szoftvere forráskódjaihoz.
A vállalat emellett visszautasította azt is, hogy úgynevezett kiskaput biztosított volna a termékeiben és a szolgáltatásaiban. Ezenkívül soha nem adott ki adatokat vagy információkat az ügyfeleiről az amerikai kormánynak vagy az Amerikai Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Hivatalának. Végül, de egyáltalán nem utolsósorban a Microsoft soha nem titkolta el a kormányoktól kapott felszólításokat, amelyek az ügyfelek adataira vonatkoztak.
Az amerikai internetes óriáscég jelentése szerint szolgáltatásai május vége óta lassultak le jelentős mértékben az ázsiai országban. A cég részéről semmilyen probléma nem mutatkozik, a lassulás eredete tehát bizonyára Kínában keresendő - fogalmazott a Google a világhálóra felkerült jelentésében. A hazai piac védelme és az internet cenzúrája miatt az amerikai vállalatot korábban sem látták szívesen. A vállalat 2010-ben kivonulásra kényszerült a kínai piacról, 2012-ben pedig zenehallgatásra és -letöltésre kifejlesztett oldalát, majd internetes vásárlóknak szóló keresőoldalát is bezárni kényszerült. Keresőszolgáltatása szintén évről évre veszít versenyképességéből: tavaly év végén már a 8 százalékos piaci részesedést sem érte el.
A május vége óta tartó újabb szigorítás hátterében több ok húzódik meg. Egyik ezek közt a 25 évvel ezelőtti Tienanmen téri diáklázadások leverésének június eleji évfordulója, amelynek idején minden évben szigorodik a cenzúra. Emellett a kínai-amerikai virtuális térben éleződő ellentét is élesedett az elmúlt hetekben. Májusban az amerikai igazságügyi minisztérium öt kínai katonatisztet vádolt meg azzal, hogy amerikai számítógépekből hadititkokat lopott, amire válaszul Kína úgy határozott: a jövőben az importált technológiai felszereléseket biztonsági ellenőrzésnek veti alá.
A kínai újságok a múlt héten többször is arról cikkeztek, hogy az amerikai számítástechnikai vállalatok - így a Google mellett az Apple vagy a Microsoft is - veszélyt jelentenek a kínai felhasználókra, mivel együttműködnek az amerikai hatóságokkal azok megfigyelő tevékenységeiben. Az ellentétek enyhülésével a Google-lal szembeni szigor enyhülése is várható - fogalmazott egy befolyásosnak tekintett blogger a Global Times című napilapban.
A Microsoft eközben reagált a korábban felmerült kínai vádakra. Mint arról beszámoltunk, Kínában bejelentették, hogy biztonsági okokból az új kormányzati asztali számítógépekre, laptopokra és táblákra megtiltják a Windows 8 vagy akár a Windows 8.1 operációs rendszer telepítését. Ezután a Xinhua állami hírügynökség arról tudósított, hogy Kína nem engedheti meg magának azt, hogy újra hasonló helyzetbe kerüljön és egy operációs rendszer technikai támogatás nélkül maradjon, ezért a jövőben nem tűrhető el, hogy idegen operációs rendszerek kerüljenek a kormányzati készülékekre.
Nos, a Microsoft most reagált a felvetésekre, méghozzá a Weibo oldalán nyilvánosságra hozott bejegyzésben. A társaság konkrétan öt dologra tért ki. Az első, hogy soha semmilyen kormánynak sem segített abban, hogy megtámadhasson egy másik kabinetet vagy személyeket. A második, hogy soha nem tette lehetővé vagy engedélyezte egyetlen kormány számára sem, hogy közvetlenül "kereshessenek fel" termékeket vagy szolgáltatásokat. Ezzel az óriáscég arra utalt, hogy soha nem adott hozzáférést például egy szoftvere forráskódjaihoz.
A vállalat emellett visszautasította azt is, hogy úgynevezett kiskaput biztosított volna a termékeiben és a szolgáltatásaiban. Ezenkívül soha nem adott ki adatokat vagy információkat az ügyfeleiről az amerikai kormánynak vagy az Amerikai Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Hivatalának. Végül, de egyáltalán nem utolsósorban a Microsoft soha nem titkolta el a kormányoktól kapott felszólításokat, amelyek az ügyfelek adataira vonatkoztak.