Berta Sándor
Kínában előtérbe kerül a Linux
A távol-keleti országban egyre inkább a háttérbe szorulhat a Microsoft. A kormány minden IT-szolgáltatást és számítástechnikai eszközt felülvizsgál.
Kínában nemrég bejelentették, hogy biztonsági okokból az új kormányzati asztali számítógépekre, laptopokra és táblákra megtiltják a Windows 8 vagy akár a Windows 8.1 operációs rendszer telepítését. Az már korábban ismertté vált, hogy Peking megtartaná a Windows XP-t és külső cégek bevonásával tenné biztonságosabbá. Az ázsiai államban a PC-k 70 százalékán, mintegy 200 millió eszközön található meg jelenleg is a Windows XP. A Xinhua állami hírügynökség most arról tudósított, hogy Kína nem engedheti meg magának azt, hogy újra hasonló helyzetbe kerüljön és egy operációs rendszer technikai támogatás nélkül maradjon, ezért a jövőben nem tűrhető el, hogy idegen operációs rendszerek kerüljenek a kormányzati készülékekre. Ugyanakkor a döntés a magánszemélyek számítógépeire és a kereskedelemben kapható termékekre nem vonatkozik.
Az elképzelések alapján a kormányzati konfigurációkra Linux kerülne. Qi Xiangdong, a Qihoo 360 elnöke úgy vélte, hogy a döntés nagyszerű lehetőséget kínál a kínai IT-vállalatok számára arra, hogy kifejlesszék a saját operációs rendszereiket. Korábban a helyi IT-cégek számos szoftvert megalkottak, de sem a Kylin, sem a StartOS nem terjedt el igazán. (Nemrég a Dell után a HP is elkezdte előbbi operációs rendszerrel kiszállítani számítógépeit.) Felmerült egy saját állami változat kifejlesztése is.
A kínai kormány ezzel egy időben a piacon és használatban lévő számítástechnikai eszközök, illetve információs technológiai szolgáltatások biztonsági szempontok szerinti ellenőrzéséről, átvilágításáról döntött. Az állami internetfelügyeleti hivatal közleménye szerint az általános ellenőrzés célja, hogy kiszűrjék azokat a termékeket, amelyek által lehetőség nyílik a vevők, illetve ügyfelek számítógépes rendszereinek törvénytelen adatfelügyeletére, információk gyűjtésére vagy akár a hálózat blokkolására. A biztonságot a vállalatoknak kell garantálniuk, s amelyek nem tudnak eleget tenni a megszabott követelményeknek, azoknak be kell szüntetniük termékeik, illetve szolgáltatásaik értékesítését.
Snowden ügye Kínát is a biztonság megerősítésére késztette
A kormányhivatal szóvivője, Csiang Csün egyúttal felhívta a figyelmet arra, hogy az információs technológia és a kibertér biztonsága, valamint annak ellenőrizhetősége létfontosságú az ország nemzetbiztonsága, gazdasági-társadalmi fejlődése és nem utolsó sorban az emberek törvényes jogai szempontjából. Mint mondta, "kiberbiztonság nélkül nincs nemzetbiztonság". "Néhány ország kormánya és vállalatai hosszú ideje, kiterjedt módon gyűjtenek érzékeny információkat azáltal, hogy monopolhelyzetet és technológiai előnyt élveznek a piacon" - jelentette ki Csiang. Hozzátette, hogy ezzel nem csak ügyfeleik érdekeit ásták alá súlyosan, de más országok kiberbiztonságát is veszélyeztették.
A szóvivő, aki hivatkozott a világméretű titkos amerikai adatgyűjtést leleplező Edward Snowdennek, az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) volt informatikusának a kiszivárogtatásaira, azt hangoztatta, hogy a kínai kormányzati hivatalok, közintézmények, vállalatok, egyetemek és távközlési vállalatok gerinchálózatai kiterjedt hackertámadásoknak és adathalászatnak vannak kitéve.
Az Egyesült Államokban épp a napokban jelentették be, hogy vádat emelnek a kínai hadsereg öt tisztje ellen, akik gazdasági kémtevékenységet folytattak. Peking visszautasította a gyanúsítást, s az Egyesült Államokat a tények szándékos meghamisításával, képmutatással és kettős mérce alkalmazásával vádolta meg. Egyúttal hangsúlyozta: Washington magyarázattal tartozik Kínának és a világnak a maga széles körű, szervezett keretek között folytatott elektronikus adatlopásai és egyéb megfigyelései miatt.
Kínában nemrég bejelentették, hogy biztonsági okokból az új kormányzati asztali számítógépekre, laptopokra és táblákra megtiltják a Windows 8 vagy akár a Windows 8.1 operációs rendszer telepítését. Az már korábban ismertté vált, hogy Peking megtartaná a Windows XP-t és külső cégek bevonásával tenné biztonságosabbá. Az ázsiai államban a PC-k 70 százalékán, mintegy 200 millió eszközön található meg jelenleg is a Windows XP. A Xinhua állami hírügynökség most arról tudósított, hogy Kína nem engedheti meg magának azt, hogy újra hasonló helyzetbe kerüljön és egy operációs rendszer technikai támogatás nélkül maradjon, ezért a jövőben nem tűrhető el, hogy idegen operációs rendszerek kerüljenek a kormányzati készülékekre. Ugyanakkor a döntés a magánszemélyek számítógépeire és a kereskedelemben kapható termékekre nem vonatkozik.
Az elképzelések alapján a kormányzati konfigurációkra Linux kerülne. Qi Xiangdong, a Qihoo 360 elnöke úgy vélte, hogy a döntés nagyszerű lehetőséget kínál a kínai IT-vállalatok számára arra, hogy kifejlesszék a saját operációs rendszereiket. Korábban a helyi IT-cégek számos szoftvert megalkottak, de sem a Kylin, sem a StartOS nem terjedt el igazán. (Nemrég a Dell után a HP is elkezdte előbbi operációs rendszerrel kiszállítani számítógépeit.) Felmerült egy saját állami változat kifejlesztése is.
A kínai kormány ezzel egy időben a piacon és használatban lévő számítástechnikai eszközök, illetve információs technológiai szolgáltatások biztonsági szempontok szerinti ellenőrzéséről, átvilágításáról döntött. Az állami internetfelügyeleti hivatal közleménye szerint az általános ellenőrzés célja, hogy kiszűrjék azokat a termékeket, amelyek által lehetőség nyílik a vevők, illetve ügyfelek számítógépes rendszereinek törvénytelen adatfelügyeletére, információk gyűjtésére vagy akár a hálózat blokkolására. A biztonságot a vállalatoknak kell garantálniuk, s amelyek nem tudnak eleget tenni a megszabott követelményeknek, azoknak be kell szüntetniük termékeik, illetve szolgáltatásaik értékesítését.
Snowden ügye Kínát is a biztonság megerősítésére késztette
A kormányhivatal szóvivője, Csiang Csün egyúttal felhívta a figyelmet arra, hogy az információs technológia és a kibertér biztonsága, valamint annak ellenőrizhetősége létfontosságú az ország nemzetbiztonsága, gazdasági-társadalmi fejlődése és nem utolsó sorban az emberek törvényes jogai szempontjából. Mint mondta, "kiberbiztonság nélkül nincs nemzetbiztonság". "Néhány ország kormánya és vállalatai hosszú ideje, kiterjedt módon gyűjtenek érzékeny információkat azáltal, hogy monopolhelyzetet és technológiai előnyt élveznek a piacon" - jelentette ki Csiang. Hozzátette, hogy ezzel nem csak ügyfeleik érdekeit ásták alá súlyosan, de más országok kiberbiztonságát is veszélyeztették.
A szóvivő, aki hivatkozott a világméretű titkos amerikai adatgyűjtést leleplező Edward Snowdennek, az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) volt informatikusának a kiszivárogtatásaira, azt hangoztatta, hogy a kínai kormányzati hivatalok, közintézmények, vállalatok, egyetemek és távközlési vállalatok gerinchálózatai kiterjedt hackertámadásoknak és adathalászatnak vannak kitéve.
Az Egyesült Államokban épp a napokban jelentették be, hogy vádat emelnek a kínai hadsereg öt tisztje ellen, akik gazdasági kémtevékenységet folytattak. Peking visszautasította a gyanúsítást, s az Egyesült Államokat a tények szándékos meghamisításával, képmutatással és kettős mérce alkalmazásával vádolta meg. Egyúttal hangsúlyozta: Washington magyarázattal tartozik Kínának és a világnak a maga széles körű, szervezett keretek között folytatott elektronikus adatlopásai és egyéb megfigyelései miatt.