SG.hu
Egyszerűbben terjeszkedhetnek az online zeneszolgáltatók
Az online zeneszolgáltatók, például a Spotify vagy az iTunes ezentúl egyszerűbben megkaphatják az engedélyt arra, hogy több országban letölthetők legyenek zenéik: ezt eredményezi a Parlamentben a zenék szerzői jogáról kedden elfogadott jogszabálytervezet, amelyről már a Tanáccsal is megszületett a nem hivatalos megállapodás.
A szabályok lökést adhatnak az Európa-szerte elérhető zenei szolgáltatások fejlődésének, emellett garantálják, hogy a művészek is hozzájutnak jogdíjaikhoz. "Az irányelv egyrészt hatékonyan védi az európai szerzők érdekeit, másrészt viszont a felhasználók is hozzáférhetnek a szerzői jogok által védett tartalmakhoz egész Európában" - fogalmazott a témáért felelős Marielle Gallo francia néppárti képviselő. "Az irányelv egyértelműen megmutatja, hogy könnyen összhangba lehet hozni a szerzői jogok védelmét az internetes felülettel. A szerzői jogok a digitális gazdaság alapvető részét képezik."
Az új szabályok szerint az európai online zeneszolgáltatók az engedélyeket a szerzők jogait több országra kiterjedően képviselő szervezetektől: a közös jogkezelőktől szerezhetik be. Ennek köszönhetően az egész EU területén jogszerűen működhetnek az olyan szolgáltatások, mint például a Spotify vagy az iTunes. Ha a közös jogkezelő csak egy országra vonatkozóan ad ki engedélyt, akkor a szabályok szerint felkérhet egy másik közös jogkezelőt repertoárjának a további országokban történő engedélyeztetésére. Bizonyos esetekben az utóbbi erre kötelezhető is lesz, minden esetben a saját repertoárra vonatkozóval megegyező feltételek mellett.
A szerzői jogok közös jogkezelőjének garantálnia kell, hogy az általa képviselt művészek időben megkapják a megfelelő jogdíjaikat. A jogdíjakat általános szabályként a lehető leghamarabb ki kell fizetni, de semmiképp nem később, mint a jogdíj begyűjtésének pénzügyi évétől számított kilenc hónap. A jogok birtokosainak is lesz beleszólása a jogkezelést érintő döntésekbe, és ők választhatják ki a számukra megfelelő közös jogkezelő szervezetet. A 640 szavazattal, 18 ellenszavazat és 22 tartózkodás mellett elfogadott irányelv még a Tanács hivatalos jóváhagyására vár. Azt követően a tagállamoknak két év alatt kell átültetniük a jogszabályt a nemzeti jogrendbe.
A szabályok lökést adhatnak az Európa-szerte elérhető zenei szolgáltatások fejlődésének, emellett garantálják, hogy a művészek is hozzájutnak jogdíjaikhoz. "Az irányelv egyrészt hatékonyan védi az európai szerzők érdekeit, másrészt viszont a felhasználók is hozzáférhetnek a szerzői jogok által védett tartalmakhoz egész Európában" - fogalmazott a témáért felelős Marielle Gallo francia néppárti képviselő. "Az irányelv egyértelműen megmutatja, hogy könnyen összhangba lehet hozni a szerzői jogok védelmét az internetes felülettel. A szerzői jogok a digitális gazdaság alapvető részét képezik."
Az új szabályok szerint az európai online zeneszolgáltatók az engedélyeket a szerzők jogait több országra kiterjedően képviselő szervezetektől: a közös jogkezelőktől szerezhetik be. Ennek köszönhetően az egész EU területén jogszerűen működhetnek az olyan szolgáltatások, mint például a Spotify vagy az iTunes. Ha a közös jogkezelő csak egy országra vonatkozóan ad ki engedélyt, akkor a szabályok szerint felkérhet egy másik közös jogkezelőt repertoárjának a további országokban történő engedélyeztetésére. Bizonyos esetekben az utóbbi erre kötelezhető is lesz, minden esetben a saját repertoárra vonatkozóval megegyező feltételek mellett.
A szerzői jogok közös jogkezelőjének garantálnia kell, hogy az általa képviselt művészek időben megkapják a megfelelő jogdíjaikat. A jogdíjakat általános szabályként a lehető leghamarabb ki kell fizetni, de semmiképp nem később, mint a jogdíj begyűjtésének pénzügyi évétől számított kilenc hónap. A jogok birtokosainak is lesz beleszólása a jogkezelést érintő döntésekbe, és ők választhatják ki a számukra megfelelő közös jogkezelő szervezetet. A 640 szavazattal, 18 ellenszavazat és 22 tartózkodás mellett elfogadott irányelv még a Tanács hivatalos jóváhagyására vár. Azt követően a tagállamoknak két év alatt kell átültetniük a jogszabályt a nemzeti jogrendbe.