A Bully című dokumentumfilm nem feltétlenül a vizualitása miatt kemény, hanem azért, mert a benne bemutatott szörnyűségek valóban megtörténtek a valóságban.

Amerikában a hétvégén mutatták be a Bully című dokumentumfilmet, melynek fő témája a bully-zás, azaz az a jelenség, amikor iskolákban vagy egyéb ifjúsági közösségekben egy vagy több gyerek kipécézi egy társát és elkezdi vagy fizikailag vagy verbálisan bántalmazni. A filmet 2009-ben és 2010-ben forgatták öt amerikai államban, szereplői ilyen bántalmazott gyerekek és családjai, a középpontba pedig két olyan fiatal került, akik nem tudták elviselni azt, hogy állandóan nevetségessé tették őket és öngyilkosságot követtek el, valamint az, hogy az amerikai fiatalok miképpen tudják feldolgozni a bully-jelenséget.


A Lee Hirsch által rendezett film remek fogadtatásra talált a kritikusok részéről, a RottenTomatoes kritikaösszesítő oldal szerint a megjelent vélemények 93%-a volt pozitív (43-ból 40). Azonban a film nem csak ezért került a média figyelmének fókuszába, hanem a korhatárral kapcsolatos viták miatt. A Bully-t ugyanis az MPPA durva témája miatt az R-es kategóriába sorolta volna be, amely pont a fiatalokat zárta volna ki a nézők közül, s így az iskolákban sem lehetett volna bemutatni. Később online petíció is született, de a több százezer aláírás ellenére sem történt változás a korhatárban, így a forgalmazó The Weinstein Company bejelentette, hogy korhatár nélkül fogják vetíteni a Bully-t, ami azt jelenti, hogy csak művészmozik, illetve független multiplex láncok tűzhetik műsorukra. (Kanadában jobb volt a helyzet, ott az egyik legenyhébb, PG-minősítést pecsételték a film adatlapjára, azaz szülői kísérethez kötötték a megtekintését.)


Mindezek után a Bully hétvégi premierjére 5 moziban került sor, s ez 115 ezer dollár bevétellel zárult, nagyon jónak mondható 23 ezer dolláros vászonátlaggal. Az elkövetkező hétben természetesen nőni fog a filmet vetítő mozik száma.