Mostanában a nézők egyre kisebb hányada dönt a térhatású élmény mellett. Más kérdés a nagy sikereknél a "kisebb hányad" is sokkal több jegyvásárlót jelent, így talán felesleges vészharangot kongatni.

A 3D-s technológia egyik legnagyobb előnye, hogy általában a néző maga döntheti el, hogy kíván-e élni a térhatás élményével: aki odavan a trükkökért, kunsztokért, a konvertált illúzióért, az nyugodtan kifizetheti pár dollárral vagy pár száz forintot a térhatásért, akinek pedig elege van abból, hogy csak szemüvegen keresztül mozizhat, az vásárolhat olcsóbb jegyet.

Az Amerikában a hétvégi filmes teljesítményeket elnézve úgy tűnik, hogy sokan az utóbbi csoportba tartoznak, ugyanis a Kung Fu Panda 2 esetében 45%, a Karib-tenger kalózai negyedik részénél 44%, míg a Thornál csak 41% volt az összes eladott jegy közül a 3D-s előadásokra szólók aránya. Ezeket a számokat a Thornál lehet magyarázni azzal, hogy már több hete moziban van a film, azonban a másik két alkotás még viszonylag frissnek számít.

Az év korábbi térhatású premierjei esetébenek a 3D-s előadásra jegyet váltók aránya a következő volt: Zöld Darázs - 69%, Sanctum - 84%, Justin Bieber: Never Say Never - 84%, Gnómeó és Júlia - 58%, Féktelen harag - 96%, Anyát a Marsra! - 66%, Rio - 58%, Pirosszka 2 - 77%, Thor - 60%, Karib-tenger kalózai 4 - 46%. Ezen adatokból az látszik, hogy a közönség az eredetileg 3D-ben forgatott filmeket díjazza leginkább több pénz kifizetésével, s ezek közül is azokat, melyet valamiféle kunsztot tartalmaznak, lásd a víz alatti barlangrendszerben játszódó Sanctum és a minden másodpercében a képpel trükköző Féktelen harag - a két idei film, amelynek a 3D-je nyújthatott valami pluszt. No, meg persze a nálunk még nem játszott Justin Bieber-film is idetartozik, hiszen azt már korábban is láthattuk, hogy a koncertfilmek helyenként nagyon látványosak térhatásban,