SG.hu·

Fellázadt a filmszakma

Nyilatkozatban tiltakozott kilenc neves magyar filmrendező a magyar filmszakma rendszerének megváltoztatása ellen.

A dokumentum aláírói szerint "egyszemélyes irányítási rendszert" alakítanak ki, ami veszélyezteti a magyar film sokszínűségét. A "magyar film barátaihoz" címzett nyilatkozatot Enyedi Ildikó, Fliegauf Benedek, Hajdu Szabolcs, Jancsó Miklós, Kocsis Ágnes, Mészáros Márta, Mundruczó Kornél, Pálfi György és Tarr Béla írta alá, a támogatók között további 42 külföldi filmes neve szerepel, köztük Michael Haneke osztrák, Aki Kaurismäki finn, Gus Van Sant amerikai, Andrzej Wajda lengyel rendező, valamint Hanna Schygulla német és Tilda Swinton brit színésznő.

"A magyar kormány úgy döntött, hogy a magyar film eddigi pluralitását biztosító, demokratikus önigazgatási struktúra helyett egyszemélyes irányítási rendszert vezet be. Úgy látjuk, hogy ez a döntés veszélyeztetheti a magyar film eddigi sokszínűségét" - szerepel a nyilatkozatban, amely szerint semmilyen haszonelvűség, a gazdasági helyzet félreértelmezése, politikai szándék vagy szubjektív megítélés nem indokolhatja a magyar film "tönkretételét".

Tarr Béla azt mondta, azért tették közzé a dokumentumot, mert az egész magyar filmszakma több mint háromnegyed éve áll és semmifajta kommunikáció nincs az úgynevezett döntéshozók között. "A kialakult helyzet egészen abszurd, azt sem tudjuk, hová, melyik minisztériumhoz tartozik a film" - jegyezte meg a rendező. Enyedi Ildikó, a nyilatkozat egyik aláírója azt emelte ki, hogy úgy látják, a jelenlegi kormány alatt egy erős központosítás irányába mennek a dolgok a filmszakma rendszerében, és ennek része Andy Vajna kormánybiztos kinevezése is. Mint kifejtette, lassan egy éve zajlanak a kedvezőtlen folyamatok a magyar filmszakmában és bár reménykedtek a kibontakozásban, "a várakozásban és a csendben nagyon méltatlan támadásokat kellett elviselnünk". Enyedi Ildikó szerint azok nevében szólaltak meg, akik nem piaci filmgyártást csinálnak, hanem kultúrát

."Az állami támogatásnak kultúratámogatást kell jelentenie, az ipart nem is szabad támogatni, mivel az az európai versenyszabályokba ütközik. Bár még nem szembesültünk egyértelmű döntéssel, sokféle fórumon elhangzott, hogy megszüntetik az eddigi filmes intézményrendszert. Elképesztő pazarlásnak és aggasztónak tartom kidobni az ablakon mindazt, ami az elmúlt időszakban megvalósult. 1989-et követően, de még inkább a filmtörvény hatályba lépése, 2004 után kedvező folyamat indult meg a szakmában, nagyon sok fiatal jutott lehetőséghez, minőségi alkotások születtek. Nagyon nem szeretném, ha ismét az lenne, ami 1989 előtt volt, vagyis az határozza meg a filmesek lehetőségeit, hogy éppen ki milyen szemmel néz rájuk" - fogalmazott Enyedi Ildikó.

A rendező megvédendő értéknek nevezte a filmtörvényt, a Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMKA) struktúráját, valamint azokat a nemzetközi kapcsolatokat és szerződéseket, amelyek a jogszabály és a közalapítvány jegyében születtek. Úgy vélte, ezeket most egyszerűen "lesöpörték az asztalról". "Embereket, vezetőket mindig le lehet váltani, az MMKA-val valóban voltak problémák, legfőképpen az, hogy az alapítói kör túlságosan be volt betonozva, nem tükrözte a szakma mai állapotát. Mégis sokkal jobban érzem magam demokratikus struktúrákban, mint akár egy nagyon jóindulatú pártfogó felügyelete alatt" - hangsúlyozta Enyedi Ildikó. Elmondta, az államilag garantált támogatási pénzek kifizetésének leállítása miatt a producerek egyre nagyobb része nem tudja teljesíteni nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettségeit, illetve óriási kölcsönök felvételére kényszerül.

A nemzeti filmszakma megújítása érdekében két évre kormánybiztosnak kinevezett Andrew G. Vajna egy vasárnapi interjúban közölte: "a hazai filmszakma jelenleg érzékeny, ideges és türelmetlen, ami teljesen érthető, hiszen nem tudják, mit hoz a jövő". "Meg kell adni a szükséges időt arra, hogy kidolgozzunk egy olyan rendszert, mely az elkerülhetetlen változást szolgálja, amelyben minden forint útját követni lehet. (...) Tanulmányozom a nemzetközi modelleket, fontos, hogy ezeket integráljuk a most kialakítandó magyar rendszerbe. Küldetésemnek tekintem a magyar filmszakma egységesítését, valamint azt, hogy megszüntessük a művészfilm-közönségfilm besorolással kapcsolatos előítéleteket. A kettő ugyanis működhet együtt. Az alap, hogy egy filmnek legyen mondanivalója, és azt szórakoztatóan, fogyaszthatóan, izgalmasan tárja a néző elé. De a filmszakmában nincs recept, mindenkinek a saját kreativitása adja meg a különlegességét" - fejtette ki a kormánybiztos.

Kapcsolódó cikkek és linkek

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

© judgeholden2011. 02. 19.. 21:21||#18
Azért Tarr most kapott egy Ezüst Medvét Berlinben (a Mephisto óta a legjelentõsebb filmes díj egy magyarnak) - Persze ez ugye mit sem számít, hisz a lila ködbe burkolózott esztéták nem számítanak. Mint, ahogy az sem, hogy a filmet már vagy negyedszáz ország vette meg - köztük Franciaország, Németország, Olaszország és biztos, hogy teltházak elõtt fog menni ez is, mint pl. a Sátántangó vagy a Werkmeister Harmóniák, vagy a Kárhozat is mondjuk Párizsban. (Persze nem multiplexekben, hanem hangulatos, családias, nasis zacskók csörömpölésétõl mentes kis belvárosi ékszerdobozokban)
Remélem Vajna progyúszer úr lobbizik majd többek között a pesti artmozikért is.
© Atyuska2011. 02. 16.. 19:22||#17
Az egyik legnagyobb gond az, hogy nem MOST kell nekiállni elemezni és kitalálni a támogatási rendszert, amikor az elismert szakmai tudással rendelkezõk pénzt se kapnak, s nem is fognak kapni, hogy elkezdjék vagy épp befejezzék a tényleg igényes munkáikat!
Felháborító, hogy a szakmában dolgozókai lyen lehetetlen helyzetbe hozták!
Megfordítanám a dolgot!
A képviselõk pénzét tartanám vissza, míg egy új rendszert dolgoznának ki a támogatásukra..Addig meg egyenek amit tudnak, s fizessék a számláikat..
Természetesen igaz, hogy valamelyest benbentes volt az elosztási rendszer, de NEM ez a megfeleõ megoldást, hogy visszatartunk akár egy évre visszamenõlegesen pénzeket..eközben a film leadási határidõket persze anem lehet módosítani..
A képviselõk anyagi szintü felelõségvállalását javasolnám, hogy vezessék be, ne csak a vállalkozók tartsák gond esetén a hátukat!
(ui.nem vagyok ellenzéki!)
© Narxis2011. 02. 09.. 19:11||#16
A jelenlegi rendszer rossz, jól látható, hogy 1-2 kivételtõl eltekintve konganak a termek az ürességtõl ha magyar filmet vetítenek. Én annak örülnék ha a támogatást utólag kapnák meg a magyar filmek amikor tisztán látszik, hogy melyik volt sikeres és melyik nem.
© JASON132011. 02. 09.. 12:58||#15
Lesz még Magyarországnak Christopher Nolan-je!
© JASON132011. 02. 09.. 12:56||#14
Az "alkotók" védelmével nem értek egyet, a többivel igen.
© judgeholden2011. 02. 09.. 00:39||#13
Alapjaiban nem értek egyet azzal amit írtál. Nem jósolni akarok, nincs arra szükség - ami nyílvánvaló az nyílvánvaló. Ha eddig belterjes volt a filmszakma akkor ezután méginkább belterjesebb lesz, vagyis jobban le fog szûkülni azoknak a köre, akik eldöntik melyik produkció kaphat zöld utat, melyik nem. Nem értem ez miért jó, mert nem vagyunk kintebb a vízbõl, csak szûkült a "janik" köre és a politikai színezetük változott.
A producereknek megvan a maguk hatásköre. Egy Fellini, Hitchcock, Tarkovszkij sem mûködhetett volna, akarom mondani alkothatott volna, ha mindentudó (jelenesetben: Rambo meg Elemi ösztön kaliberû filmeket összerakó) producerek mondták volna meg nekik, hogy mit hogyan. Épp attól lettek valakik, hogy például Tarkovszkij szembement országa (az aktuális rezsim) akaratával, elképzeléseivel.
A producerek eddig is megvoltak a magyar filmben, ügyesen összehozták innen-onnan a pénzt a filmjeikre. Nem árt megjegyezni, hogy ezek közül a "kontraszelektáltak" közül elég sokan ko-produkciókban dolgoztak, mivel az MMKA akkora forrásokat nem tudott biztosítani nekik, hogy abból tetõ alá hozzák dolgaikat. Nemzetközi támogatással, vagy honi, ámde külföldi kézben lévõ cégek, televíziócsatornák segítségével, szponzorálásával forgathattak. A magyar állampolgárok valójában többségében csupán egy szeletét finanszírozták a filmeknek (egy évben ez akkora összeg, melyet most a kormány a debreceni bundabotrányba keveredett futbalklub stadionépítésére fordít).
Azon például lehetne polemizálni, amit Árpa Attila mondott, hogy a kereskedelmi csatornák profitjuknak hány százalékát fordítsák a magyar filmek támogatására.
Párizsban és Londonban, ahol szintén szenvednek az emberek a kapitalizmustól Tarr Béla fanklubok vannak, és nincs olyan hét jószerivel, amikor nem lehetne mozit találni a városban, ahol ne játszanák valamelyik filmjét. Imádják a filmjeit, ez tény. Magyarországon ez nem így van, ez is tény. Bár lassan már mûvészmozik se lesznek Pesten.
Mondjuk Goda Krisztina filmje a Csak szex és más semmi nagy közönségsiker és szakmaisiker is volt.
Magyarországnak nincs Christopher Nolan-je és bátorkodok megjósolni nem is lesz. Mint ahogy a németeknek, lengyeleknek, franciáknak, amerikaiaknak stb. sem lesz, mivel belõle egy van, legyenek büszkék rá az angolok. Mi meg legyünk büszkék arra, ha például Mundruczó Almodovárral, Tarantinoval, a Coen testvérekkel versenyzik Cannes-ban az aranypálmáért, mondom ezt úgy, hogy nem vagyok odáig a filmjeiért, de elismerem õket, és az igenis jó érzéssel tölt el, hogy a világ lengragosabb filmes mustráján képviseli Magyarországot. Nem kívánom õt azért szemétégetõbe, mert nem tetszik, amit csinál és nem tartom "kontraszelektáltnak" sem. Lehet, hogy sznobok gyülekezete élteti õt, nem hiszem - de az országnak hasznos a munkássága kétségtelen. Ettõl még mindig lehet nem szeretni.
De végülis, ha valakinek nem tetszenek ezek a filmek, nem kötelezõ nézni õket. Bár az egyszemélyes, monolit irányítás sok mindenhez vezethet. Nehogy eljõjjön azaz idõ mikor a pártízlésének megfelelõ mézes-mázos filmek megnézése kötelezõ legyen. Vagy a színdarabokkal ugyanez, mert ami ma a színházaknál zajlik az dettó - mikor egy frissen kinevezett színházi direktor, olyan anakronisztikus dolgokat mond, hogy népszínházat akar és hogy az aluljárókban és az utcán tapasztalható állapotokat ignorálni akarja a színpadról, akkor az mi? Fátyolos, farizeus darabok lesznek - miközben háborút hírdetünk a ValóVilág ellen? De ugyanakkor semmitmondó, színvonalasnak nevezett képmutató alkotásokkal altatjuk az embereket?
A munkájából álmosan felpislogó kapitalizmusban (az izmus elé lehet nyugodtan mást is behelyettesíteni) dolgozó embernek már meg van terítve rég: szappanoperák, valóságshow-k meg sekélyes magyar és külföldi filmecskék (lehet válogatni Andy Vajna munkásságából is akár).
Csak annyit szeretnék mondani, hogy nem jó utálni olyas valamiket zsigerbõl, amit nem értünk, vagy nem élvezünk fõleg, ha szélesebb fogadtatását nézve a társadalom profitál belõle.
© JASON132011. 02. 08.. 21:58||#12
Egy embert tudok elismerni a felsorolt aláírókból. Pálfi György. Eddigi filmjei érthetõek, szórakoztatóak, elismerésem, példakép. DE BOCSÁNAT:
Pálfi 4 éve nem csinál semmit. 4 éve más rendszer volt, és mégis õ nem hozott le semmit sem a Taxidermián kívül. Szerintem vannak tervei és mégsem kap pénzt.

Ellehet felejteni ezt a rendszert ami eddig ment. BELTERJES az egész.
Gyökeresen Irtani kell. Nem kell aggódni, a kontraszelektáltak egy hatalmas futószalagra kerülnek ami egy hatalmas szemétégetõbe torkollik.
© JASON132011. 02. 08.. 21:47||#11
Szerintem nincs igazad. Jósolni meg nem tud senki. Ez a helyzet szerintem pont azt segíti elõ hogy elõjöjjenek a producerek és elinduljon a magyar film a nyugat példájára.

Filmnek nem a filmtudományt tanult embereknek, kritikusoknak vagy sznoboknak kell készíteni. Emberekhez kell szólni, minõségi, kulturális, érthetõ filmekkel. Nem egy olyannal mint a Bibliotech Pascal vagy a Sátántangó vagy a szex és más semmi, mert ezekre senki sem kíváncsi.

Tény, hogy a tehetségeseknek kell megadni a lehetõséget de ezek nem voltak tehetséges emberek akik eddig a saját nyelvükön a saját barátaiknak készítettek filmet a Magyar állampolgárok pénzébõl.

Egy rendezõ, forgatókönyvíró gyõzze meg referenciális munkákkal, jól megírt forgatókönyvvel, frappáns, tetszetõs filmmel A PRODUCERT(!) és a NÉZÕT. Nem kíváncsi senki sem az 5 órán keresztül tartó kínszenvedésre melynek során 3 helyszínen láthatunk valamit fekete-fehéren ami abszolút jelentéktelen de az elemzõk kihoznak 50 morális utalást, értéket és minden szép mûvészit csak olyat nem amit egy munkájából álmosan felpislogó kapitalizmusban dolgozó ember megláthatna...

HOL VAN MAGYARORSZÁG CHRISTOPHER NOLAN-je?

Ezek az állítólagos aláírók engem speciel sosem tudtak a moziszékbe ültetni, pedig jó pár Fellinit, Hitchcockot, Tarkovszkijt is láttam már többi 600 film mellett amit eddig láttam.
© judgeholden2011. 02. 08.. 12:14||#10
Mindenkinek meglehet a személyes szubjektív véleménye egy filmrendezõrõl, színészrõl, filmrõl nincs is ezzel semmi baj. De azért egy Tarrt, Hajdut "szar alaknak" titulálni... Vagy ezzel együtt a nyilatkozatot támogató lengyel Wajdát, osztrák Hanekét, vagy akár egy brit Swintont is, ez a minõsítõt minõsíti.
A gyûlõletre épülõ rendszertõl, és egy gyûlölközés által összetartott közösségtõl nem is lehet többet várni, ez természetes.
Az viszont tény, hogy például Tarr Bélát a legnagyobb filmrendezõkkel emlegetik együtt, reputációja megkérdõjelezhetetlen a film világában. Mundroczó, Pálfi, Kocsis, Hajdu, Fligeauf és a többiek pedig ismét jegyzetté tették a magyar filmet. A romániai "újhullám" kapcsán, mellett filmes szaklapok, fesztiválok zsûriei a magyar produkciókat is felemlegetik, mint kreatív, izgalmas, érdekes, és színvonalában megbízható alkotásokat. Bizonyítják mindezt a nívós díjak, jelölések Cannes-ban, Berlinben különbözõ fesztiválokon. (A Cannes-ban FIPRESCI-díjat nyert "Pál Adrienn" Kocsis Ágnes filmjének magyarországi bemutatásának ködbe veszése pedig nagyrészt ennek az új, minden pénzt elvonó rendszernek az eredménye)
Nem abban van a vita, hogy felül kell vizsgálni a pályázati kifizetéseket, hogy selejtes, botrányos alkotások (Kis vuk, vagy fájdalmas ezt mondani, de az új Jancsó filmek) háttérbe szoruljanak és a tehetségek kapjanak lehetõséget. Viszont egy ilyen átszervezés csak árthat, mert megöli a filmet. Egyszemélyû, kézi irányítású finanszírozás ezerszer rosszabb lesz, mint ami eddig volt ez nyílvánvaló. Közben pedig az elismertséget szerzõ rendezõk szép lassan eltûnnek a filmvilág térképérõl, ami pedig egyértelmûen az országnak káros.
Lehet új alapokra helyezni a dolgokat, csak sokkal szofisztikáltabban, szolidárisabban kéne hozzáfogni, a hatalmas elefántot óvatosan kell terelni, mert hirtelen mozdulatokkal nagy károkat (akár helyrehozhatatlan károkat) okozhat.

És mindennek egyenságú következménye lesz, hogy a dilettantizmus virágozni fog, pártérdekeknek megfelelõ mûvek készülhetnek, melyekre a kutya sem lesz kíváncsi és melyeket hozzá nem értõ, a fõnökséghez és a rezsimhez lojális emberkék fognak elkövetni.

A valódi, tehetséges, önálló gondolatokkal rendelkezõ az alkotás lehetõségétõl megfosztott emberek pedig szedik a sátorfájukat és végleg elhagyják az országot.

Persze gondolom egyesek tapssal fogják ezt üdvözölni. Volt már példa ilyesmire korábban.
© CooperD2011. 02. 08.. 12:01||#9
"politikai szándék vagy szubjektív megítélés nem indokolhatja a magyar film "tönkretételét". A magyar film már épp eléggé tönkre van téve, ezek után már csak segíteni lehet rajta. Állami pénzek folytak el nézhetetlen szarokra, meg olyan filmekre, amik nem is léteznek, csak papíron. Ezt féltik? Nem lesz zsebtömés a semmiért? Nem kapnak pénzt a rakás szar projektek?
"nagyon sok fiatal jutott lehetõséghez, minõségi alkotások születtek." Ki az a sok fiatal? Hol vannak? Hol vannak a filmjeik? Milyen minõségi alkotások? Minõségi magyar filmet hosszú évek óta nem láttam!
Most tulajdonképp mit is féltenek? Az eddigi kényelmes, pénzpazarló, bizonyos vallási kisebbséghez tartozó emberkék egyértelmû támogatását a színvonaltól függetlenül?