Napi Online
Prága ledolgozta filmpiaci lemaradását
Kiélezte a filmpiaci versenyt Budapest és Prága között a Csehországban az év közepén bevezetett kedvezmény, amely a magyar szabályozással éppen megegyező költségtérítést nyújt a filmkészítőknek.
A produkciók itt is, ott is visszaigényelhetik forgatási költségeik ötödét, ezért július óta ismét versenyez a két főváros filmgyártási infrastruktúrája és technikai személyzetük felkészültsége - derül ki a Transitions Online internetes portál összefoglalójából. Az évtized elején Prága volt a külföldi stúdiók kedvence, miután a filmesek emlékezetében élénken éltek a város színes helyszínei, amelyek Milos Forman 1983-ban forgatott Amadeus című filmjének hátterét adták.
Csehország 2002-ben 4,5 milliárd korona (mai árfolyamon 185 millió euró) külföldi filmbefektetést vonzott, ami 2003-ra ötmilliárd koronára ment fel, majd 2004-ben kétharmadával csökkent. Utóbbi magyarázata igen egyszerű: Magyarországon 2004-ben vezették be a filmforgatások költségtérítését. Budapest az első évben hárommilliárd forintot (11 millió euró) látott a külföldi stúdióktól, ami 2005-ben 16 milliárdra nőtt, 2006-ban 10 milliárdra csökkent, majd 2007-ben 34,7 milliárd forintra (126 millió euró) ugrott.
Miután Csehország 2010. július 1-jétől kiegyenlítette lemaradását a támogatás terén, a portálnak nyilatkozó filmes szakemberek a két főváros egyéb előnyeit és hátrányait mérlegelik. Egyikük szerint Budapest kiváló stúdióhelyiségeket kínál, míg Prága több jól képzett szakemberrel rendelkezik. A magyar főváros előnye és egyben hátránya a sok stúdió, mivel ha ezeket nem sikerül lekötni, az csődökhöz vezethet. A cseh főváros előnye, hogy több jó külső helyszínt tud biztosítani, ugyanakkor Csehországban még mindig magasabbak a költségek, mint Magyarországon.
Összességében a cseh kedvezmény várhatóan nem adja vissza az ország vezető szerepét a régió filmgyártásában, de visszahozza az országot a legtöbbet ígérő filmekért folyó versenybe - vélik szakértők. Mindkét ország esetében kérdéses, hogy a költségvetési egyensúllyal bajlódó kormányok nem csökkentik-e a filmkészítés kedvezményét.
A két kelet-közép-európai ország globális versenyben küzd a filmekért. A közelben Lengyelország 16-31 millió eurónak megfelelő támogatást nyújt a produkcióknak, amelynek 60 százalékát igényelhetik külföldi filmek forgatásához, a bolgár parlament pedig 30 százalékos költségtérítés bevezetését fontolgatja. Németországban 2007-től él egy 60 millió eurós filmtámogatási alap, Ausztrália és Új-Zéland 15-40 százalékot fizet vissza a kiadásokból.
A produkciók itt is, ott is visszaigényelhetik forgatási költségeik ötödét, ezért július óta ismét versenyez a két főváros filmgyártási infrastruktúrája és technikai személyzetük felkészültsége - derül ki a Transitions Online internetes portál összefoglalójából. Az évtized elején Prága volt a külföldi stúdiók kedvence, miután a filmesek emlékezetében élénken éltek a város színes helyszínei, amelyek Milos Forman 1983-ban forgatott Amadeus című filmjének hátterét adták.
Csehország 2002-ben 4,5 milliárd korona (mai árfolyamon 185 millió euró) külföldi filmbefektetést vonzott, ami 2003-ra ötmilliárd koronára ment fel, majd 2004-ben kétharmadával csökkent. Utóbbi magyarázata igen egyszerű: Magyarországon 2004-ben vezették be a filmforgatások költségtérítését. Budapest az első évben hárommilliárd forintot (11 millió euró) látott a külföldi stúdióktól, ami 2005-ben 16 milliárdra nőtt, 2006-ban 10 milliárdra csökkent, majd 2007-ben 34,7 milliárd forintra (126 millió euró) ugrott.
Miután Csehország 2010. július 1-jétől kiegyenlítette lemaradását a támogatás terén, a portálnak nyilatkozó filmes szakemberek a két főváros egyéb előnyeit és hátrányait mérlegelik. Egyikük szerint Budapest kiváló stúdióhelyiségeket kínál, míg Prága több jól képzett szakemberrel rendelkezik. A magyar főváros előnye és egyben hátránya a sok stúdió, mivel ha ezeket nem sikerül lekötni, az csődökhöz vezethet. A cseh főváros előnye, hogy több jó külső helyszínt tud biztosítani, ugyanakkor Csehországban még mindig magasabbak a költségek, mint Magyarországon.
Összességében a cseh kedvezmény várhatóan nem adja vissza az ország vezető szerepét a régió filmgyártásában, de visszahozza az országot a legtöbbet ígérő filmekért folyó versenybe - vélik szakértők. Mindkét ország esetében kérdéses, hogy a költségvetési egyensúllyal bajlódó kormányok nem csökkentik-e a filmkészítés kedvezményét.
A két kelet-közép-európai ország globális versenyben küzd a filmekért. A közelben Lengyelország 16-31 millió eurónak megfelelő támogatást nyújt a produkcióknak, amelynek 60 százalékát igényelhetik külföldi filmek forgatásához, a bolgár parlament pedig 30 százalékos költségtérítés bevezetését fontolgatja. Németországban 2007-től él egy 60 millió eurós filmtámogatási alap, Ausztrália és Új-Zéland 15-40 százalékot fizet vissza a kiadásokból.