A magyar filmes szakemberek teljesíthetőnek tartják az új filmes támogatási rendszer kulturális követelményeit, amelyek betartása a közvetlen és közvetett állami támogatások folyósításának feltétele.

Noha az Európai Bizottság áldására még várni kell, a parlament tegnap, utolsó tavaszi ülésnapján elfogadta a mozgóképről szóló törvény módosítását, amellyel 2013 végéig fenntartható lesz a magyar filmtámogatási rendszer. Ezentúl csak a jogszabályban meghatározott kulturális követelményeknek megfelelő alkotások kaphatnak közvetlen és közvetett - azaz adókedvezmény formájában nyújtott - állami támogatást. Az új támogatási programot várhatóan Brüsszel is jóváhagyja júliusban, bár elvileg még van lehetősége az ellenvetésre - fogalmazott lapunknak az egyéves egyeztetés után óvatos Sámuel Balázs, az Oktatási és Kulturális Minisztérium művészeti főosztályvezető-helyettese.

A törvénymódosítás a jóváhagyást követő 15. napon lép hatályba, vagyis előreláthatóan július végén, augusztus elején. Az elfogadást valószínűsíti, hogy az új programban szereplő pontrendszer - amelynek alapján a filmek kulturális tartalmát értékelik - már több európai országban, például Nagy-Britanniában és Németországban is működik. (Az EU elvárja a tagországoktól, hogy állami támogatásaik kulturális célokat szolgáljanak.)

A jogszabály-módosítást sürgősséggel tárgyalta a parlament, mert nincs jóváhagyott filmtámogatási programja Magyarországnak: az előző 2007. december végén járt le, az új elfogadásáig pedig nem folyósíthatók az állami támogatások. Ha a parlament megvárta volna az uniós áldást, akkor a filmtörvény módosítását csak az őszi ülésszak elején tárgyalhatta volna, vagyis a hatályba lépés is őszre csúszott volna. (A módosítás életbe lépése után az összes 2007. december 31-e utáni támogatási ügyben alkalmazni kell az új szabályokat, így az adózók is igénybe vehetik az adókedvezményeket.) A módosítás a szakma számára is elfogadható, és megőrzi a 2004-es filmtörvény vívmányait - tette hozzá Sámuel Balázs.

A kulturális kritérium bevezetése számítások szerint 15-20 százalékos csökkenést hoz majd a filmgyártáshoz kapcsolódó adókedvezmények érvényesítésében. Ez a központi költségvetésnek évi 250-350 millió forintos (2010-től 400-450 milliós) megtakarítást eredményez, ám nagyságrendileg ugyanakkora bevételkiesést is jelent a gyártáshoz kapcsolódó egyéb bevételek (adók, járulékok) elmaradása miatt.

A gyártók kivártak

A támogatási program nélkül eltelt csaknem fél évben az új filmtervek érezhetően megtorpantak, ugyanakkor az előrelátó alkotók tavaly év végén már nyilvántartásba vetették (az akkori szabályok szerint) a gyártani tervezett produkcióikat - mondta a Napinak Taba Miklós, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Filmiroda Igazgatóságának vezetője. Most hasonló kivárás tapasztalható, mint volt a filmtörvény megalkotása után, amikor a filmesek még ismerkedtek a magyar rendszerrel. A filmes infrastruktúra kiépülésével azonban megindult a fellendülés, amely az idén is folytatódhat, ha elkezdődnek a 2007-ben regisztrált filmek forgatásai.

Taba Miklós szerint nagyszabású, igényes produkciók várhatók amerikai és európai gyártóktól egyaránt, de konkrétumokat a Filmiroda még nem közölhet. Tavaly rekordszámú, 381 filmet vett nyilvántartásba a szervezet, ez 118-cal több az előző évinél. Ezek gyártására 57,4 milliárd forintot szánnak készítőik, ebből ténylegesen 28,2 milliárdot költhettek el tavaly - ez a Filmiroda által kiadott 5,6 milliárd forint összértékű adóigazolások alapján becsülhető meg -, a fennmaradó csaknem ugyanekkora összeget az idén fordíthatnák gyártásra az alkotók. A tavalyi költés is rekord volt, 12 milliárddal haladta meg a 2006-ost.

A lapunk által megkérdezett producerek szerint is kisebb volt a külföldi érdeklődés a magyarországi forgatási lehetőségek iránt az elmúlt fél évben, mint tavaly, de nem elsősorban a szabályozási hiányosság miatt. Nagyobb súllyal esett a latba az alacsony dollárárfolyam, a magas üzemanyagárak, a hollywoodi sztrájkok, valamint a filmgyártás ciklikussága is. A korábban több jelentős nemzetközi produkcióban részt vevő Eurofilm Stúdió Kft. számára sem hozott még az idei év kiemelkedő megbízást - tudta meg lapunk Miskolczi Péter producertől, a cég ügyvezetőjétől -, magyar filmek mellett a Budapest című brazil-portugál-magyar koprodukcióban készülő, 2,25 millió euró költségvetésű film forgatásában vettek részt február-márciusban.

A kilátások azonban jobbak: nagyobb büdzséjű, megrendelésre és koprodukcióban készülő amerikai, európai filmjeik vannak jelenleg tárgyalás vagy előkészítés alatt, ezek forgatása 2009-ben indulhat. Miskolczi Péter szerint az állami támogatás feltételéül szabott kulturális kritériumokat minden eddig forgatott filmjük teljesíteni tudta volna, és ez a jövőben sem okozhat problémát.

Könnyen teljesítheti a követelményeket a deklaráltan az európai közepes, valamint magyar alkotásoknak infrastruktúrát és szakembereket biztosító Mafilm Zrt. is. A Magyar Mozgókép Közalapítvány tulajdonában lévő társaság számára is jelentős visszaesést hozott 2008 első féléve, csak egy lekötött külföldi produkciójuk van: a BBC számára készített Robin Hood-sorozat harmadik évadja, amelyet jelenleg forgatnak a fóti stúdióban. Az év második fele több munkát ígér európai televíziós és magyar filmekből egyaránt - mondta lapunknak Tolmár Tamás, a Mafilm vezérigazgatója.

Elkezdődik például Jancsó Miklós Mátyás királyról és Mészáros Márta Kéthly Annáról tervezett filmjének forgatása. A Mafilm számára a legfontosabb idei feladat a tavaly júliusban leégett Huszárik műterem helyén egy új, kétezer négyzetméteres stúdió felépítése. A félmilliárdos beruházás még a nyáron elkezdődik, és az év végén már produkciókat is fogadhat az új műterem - tette hozzá Tolmár Tamás.