MTI
Oscar-díj: Hogyan győzte le Dávid Góliátot?
Mégis hogyan kerekedett A bombák földjén, egy sztárok nélküli "kis" film a gigantikus kasszasiker Avatar fölé az Oscar-gálán? A kérdés a hollywoodi elemzőket sem hagyja nyugodni.
Kathryn Bigelow vasárnap hat Oscarral, köztük a legjobb film és a legjobb rendezés díjával kitüntetett iraki háborús filmje ugyan a díjszezon során végig a kritikusok kedvence volt, de legalább három dolog mégis ellene szólt. Az első rögtön a bevétel: mindössze 14,7 millió dollárért váltottak rá jegyet az észak-amerikai nézők, szemben James Cameron 3D-s sci-fijével, amely már 720,6 millió dolláros bevételnél tart. A bombák földjén ezzel az adatok nyilvántartásának történetében a legkisebb bevételű produkcióvá lépett elő, amely elnyerte a legjobb film Oscar-díját.
A második ellenérv, ami rendszerint nyomósnak bizonyul, amikor az Amerikai Filmakadémia tagjai a szavazólapot töltögetik: egy nagy sztár sem szerepel benne. A harmadik probléma maga a téma: az iraki háború a tapasztalatok szerint nem nagyon érdekli a mozibajárókat. Ahogy a Los Angeles Times Oscarral foglalkozó honlapja, az Envelope egyik bloggere írta: "Irak olyan az Oscaron, mint a halál csókja". Bár a legjobb film kategória jelöltjeinek számát tízre emelte a Filmakadémia, a kiszélesedett versenyből mégis a "kicsi" (A bombák földjén) és a "nagy" (Avatar) küzdelme kerekedett - és végül a kritikusok favoritja győzött.
Az elemzők több módon próbálnak közel férkőzni a megoldáshoz. Vannak, akik úgy gondolják, végre egy olyan film született Irakról, ami nem politizál: Bigelow mozija három tűzszerészt követ, akik Bagdadban teszik kockára az életüket nap mint nap. Akciómozi a javából, amely ugyanakkor szinte dokumentarista pontossággal rajzolja meg az emberek hátterét, egymáshoz fűződő viszonyát, és azt az elviselhetetlen feszültséget, amelyben dolgoznak. "Ez a film emberekről szól, akik életet mentenek, ahelyett, hogy elvennék azt. Emellett szoros barátságot ábrázoló történet. A klasszikus háborús mozik témáit idézi fel" - elemezte Robert Sklar, a New York Egyetem filmprofesszora.
Szempont lehet, hogy a Filmakadémia szereti, ha egy film fontos üzenetet hordoz. Így gondolja Leonard Maltin filmtörténész is, aki ezt a megállapítást azzal egészítette ki, hogy "ezek gyakorta nagy filmek, és bár A bombák földjén kis film, valóban nagyon fontos témával foglalkozik". Maltin szerint egyébként az Oscar-szavazókat nem befolyásolják a bevételi eredmények. Sőt, gyakorta éri az a vád őket, hogy túl elitisták: független mozikat preferálnak a nagy közönségsikerek ellenében.
Az Envelope bloggere, Tom O'Neil ezzel szemben a Gettómilliomos tavalyi példájára hivatkozva állította: a Filmakadémia igenis azt akarja, hogy az általa kiválasztott filmek jól menjenek a mozikban. A Gettómilliomos, ami kezdetben majdnem DVD-ként végezte, jelöléséig 40 millió dollárt szedett össze a mozipénztáraknál, a díj átvételéig pedig már 70 millióig jutott. Számít a szavazás alatt folyó kampány, a Filmakadémia tagjainak meggyőzése is - szögezte le O'Neil. Nyilvánvalóan az is nyomott a latban, hogy A bombák földjént nő rendezte, holott a Filmakadémia történetében rendezői Oscart még sohasem kapott nő - emlékeztetett Maltin.
Az új, konszenzust támogató szavazási rendszer is Bigelow filmjének kedvezhetett, hiszen az Avatar megosztotta a kritikusokat és a szakmát, így a filmek preferencia alapján rangsorolását kívánó szavazólapon nyilván nagyon rossz "osztályzatokat" is begyűjthetett. O'Neil szerint józanul mérlegelve az Avatar egyszerűen nem nyerhetett: mégpedig azért, mert sci-fi, ami önmagában szálka a Filmakadémia szemében. Sklar azonban végül is A bombák földjén erényeit látta a meggyőző tényezőnek: "esztétikai és technikai szempontból is jól megcsinált film, és ez minden ellenállást legyőzött".
Kathryn Bigelow vasárnap hat Oscarral, köztük a legjobb film és a legjobb rendezés díjával kitüntetett iraki háborús filmje ugyan a díjszezon során végig a kritikusok kedvence volt, de legalább három dolog mégis ellene szólt. Az első rögtön a bevétel: mindössze 14,7 millió dollárért váltottak rá jegyet az észak-amerikai nézők, szemben James Cameron 3D-s sci-fijével, amely már 720,6 millió dolláros bevételnél tart. A bombák földjén ezzel az adatok nyilvántartásának történetében a legkisebb bevételű produkcióvá lépett elő, amely elnyerte a legjobb film Oscar-díját.
A második ellenérv, ami rendszerint nyomósnak bizonyul, amikor az Amerikai Filmakadémia tagjai a szavazólapot töltögetik: egy nagy sztár sem szerepel benne. A harmadik probléma maga a téma: az iraki háború a tapasztalatok szerint nem nagyon érdekli a mozibajárókat. Ahogy a Los Angeles Times Oscarral foglalkozó honlapja, az Envelope egyik bloggere írta: "Irak olyan az Oscaron, mint a halál csókja". Bár a legjobb film kategória jelöltjeinek számát tízre emelte a Filmakadémia, a kiszélesedett versenyből mégis a "kicsi" (A bombák földjén) és a "nagy" (Avatar) küzdelme kerekedett - és végül a kritikusok favoritja győzött.
Az elemzők több módon próbálnak közel férkőzni a megoldáshoz. Vannak, akik úgy gondolják, végre egy olyan film született Irakról, ami nem politizál: Bigelow mozija három tűzszerészt követ, akik Bagdadban teszik kockára az életüket nap mint nap. Akciómozi a javából, amely ugyanakkor szinte dokumentarista pontossággal rajzolja meg az emberek hátterét, egymáshoz fűződő viszonyát, és azt az elviselhetetlen feszültséget, amelyben dolgoznak. "Ez a film emberekről szól, akik életet mentenek, ahelyett, hogy elvennék azt. Emellett szoros barátságot ábrázoló történet. A klasszikus háborús mozik témáit idézi fel" - elemezte Robert Sklar, a New York Egyetem filmprofesszora.
Szempont lehet, hogy a Filmakadémia szereti, ha egy film fontos üzenetet hordoz. Így gondolja Leonard Maltin filmtörténész is, aki ezt a megállapítást azzal egészítette ki, hogy "ezek gyakorta nagy filmek, és bár A bombák földjén kis film, valóban nagyon fontos témával foglalkozik". Maltin szerint egyébként az Oscar-szavazókat nem befolyásolják a bevételi eredmények. Sőt, gyakorta éri az a vád őket, hogy túl elitisták: független mozikat preferálnak a nagy közönségsikerek ellenében.
Az Envelope bloggere, Tom O'Neil ezzel szemben a Gettómilliomos tavalyi példájára hivatkozva állította: a Filmakadémia igenis azt akarja, hogy az általa kiválasztott filmek jól menjenek a mozikban. A Gettómilliomos, ami kezdetben majdnem DVD-ként végezte, jelöléséig 40 millió dollárt szedett össze a mozipénztáraknál, a díj átvételéig pedig már 70 millióig jutott. Számít a szavazás alatt folyó kampány, a Filmakadémia tagjainak meggyőzése is - szögezte le O'Neil. Nyilvánvalóan az is nyomott a latban, hogy A bombák földjént nő rendezte, holott a Filmakadémia történetében rendezői Oscart még sohasem kapott nő - emlékeztetett Maltin.
Az új, konszenzust támogató szavazási rendszer is Bigelow filmjének kedvezhetett, hiszen az Avatar megosztotta a kritikusokat és a szakmát, így a filmek preferencia alapján rangsorolását kívánó szavazólapon nyilván nagyon rossz "osztályzatokat" is begyűjthetett. O'Neil szerint józanul mérlegelve az Avatar egyszerűen nem nyerhetett: mégpedig azért, mert sci-fi, ami önmagában szálka a Filmakadémia szemében. Sklar azonban végül is A bombák földjén erényeit látta a meggyőző tényezőnek: "esztétikai és technikai szempontból is jól megcsinált film, és ez minden ellenállást legyőzött".