Szekeres Viktor
Az Avatar a jövőt vetíti előre?
Az Avatart még csak feleannyian látták, mint a Titanicot, bevételben mégis a csúcsra jutott, s ez olyan jövőt jelez előre, ahol egyre többet vagyunk hajlandóak kifizetni egy mozijegyért.
Tavaly év vége felé bemutattak egy érdekes filmet a mozikban, egy bizonyos Avatart. Az, hogy jó volt vagy sem, még minden bizonnyal sok virtuális ütésváltás után fog csak eldőlni (vagy nem), de az mindenesetre biztos, hogy James Cameron filmje nagy hatással volt a mozifilmes iparra. Az Avatar minden idők legsikeresebb filmje lett. Ez tény, hiszen 2 milliárd dollár bevételnél többet még egy film sem hozott. Igaz, hogy a Titanic sokkal több hétig volt numero uno, igaz, hogy az inflációval számolva több mint egy tucat film sikeresebb volt a kék színűek történeténél, de az Avatar mindenképp filmtörténeti mérföldkő. Ennél nagyobb már csak akkor lehet az, ha a kvázi kétszereplős Oscar-versenyben legyőzi A bombák földjén című háborús filmet.
Amerikában az Avatarnak 47 napra volt szüksége, hogy produkálja azt a 600 millió dollárt, amit az előző rekorder, a Titanic 252 napos mozis futása alatt kalapozott össze. Miből is jött össze ez az (a cikk írásának pillanatában 648 millió dollárt számláló) amerikai bevétel? Az Avatar amerikai hozamának 81%-át teszik ki a 3D-s vetítések, s ezekből 64% a normál 3D, míg 16% az IMAX 3D részesedése. Tehát a 2D-s kópiák mindössze a sok pénz 19%-áért felelnek.
A National Association of Theater Owners szövetség 2009-es, negyedik negyedévi adatai szerint az átlagos amerikai mozijegy ára 7 dollár 61 cent, míg az IMAX-mozikban átlagosan 14 dollár 58 centet kell fizetni egy alkalomra. (Egy normál 3D-s vetítés plusz 2-4 dollár a 2D-shez képest, tehát körülbelül 10 dolláros jegyárral lehet számolni.) Ezen statisztikák azt jelentik, hogy Amerikában február elejéig 38,7 millió jegyet adtak el sima 3D-s előadásokra, 15,2 millió jegyet 2D-s vetítésekre, míg 6,8 millió jegyet az IMAX-es Avatar-verzióra.
A becslés szerint tehát az Avatart Amerikában eddig nagyjából 60,7 millióan látták, illetve ennyi jegyet adtak el a filmre, hiszen feltételezhetjük, hogy legalább egy ember másodjára is megnézte a filmet. Ez pedig rekordok ide vagy oda, még a felét sem éri el a Titanicra eladott jegyeknek, hiszen utóbbit csak Amerikában 128 millióan látták. (Természetesen az Avatar jóval kevesebb napja van moziban, de bevételük jelenleg nagyjából hasonló.) A 60 milliós jegyeladás azt jelenti, hogy az Avatar azon a szinten mozog nézőszám tekintetében, mint a Gyűrűk ura: A király visszatér, a Pókember 2., a Passió vagy a Star Wars III. rész - A Sith-ek bosszúja, tehát a kirobbant és még mindig tartó hisztéria közel sem példa nélküli.
Sajnos nézőszám-adatokat nem tartanak nyilván Amerikában, így a számítások egyéb adatokon és becsléseken alapulnak. De nem is a pontos számok az érdekesek, hanem egymáshoz való viszonyuk, a tendenciák. A fenti számolásokkal valószínűleg nem járhat távol az igazságtól forrásunk, a BOMojo, főleg azért, mert nagyszerűen rámutatnak arra, hogy Hollywood miért is indult be annyira az Avatar sikerétől és miért akar mindenki 3D-s filmeket készíteni.
Mindezzel persze nem célunk kisebbíteni az Avatar érdemeit, hisz az elmúlt évtizedben nem sok alkotás írta bele magát a filmtörténelembe. Egész egyszerűen érdemes helyén kezelni a film sikerét, hiszen korábban más nagy filmeket is kísért hasonló érdeklődés, csak kevesebb dollár társaságában. Nem arról van tehát szó, hogy minden eddigit meghaladó népvándorlás történt, hogy olyan érdeklődés mutatkozik James Cameron scifije iránt, amire még sosem volt példa. Egész egyszerűen eljött az a film, amelyért a készítője mert sokkal többet kérni, és a fogyasztók zokszó nélkül kifizették a plusz pénzt a várt élmény érdekében.
A nagy kérdés, hogy ez lenne a mozi jövője? A válasz egyelőre képlékeny, hiszen Hollywoodban mindenki kíváncsi arra, hogy a nézőt meddig tudják lekötni a külsőségek, és hogy mikor látnak át a 3D által keltett illúziófalon. Mert abban biztosak lehetünk, hogy önmagában a 3D nem lesz mindig az eladást segítő tényező, idővel természetessé fog válni és az emberek a külcsín helyett megint a belbecsre fognak koncentrálni.
Sőt, még az is kiderülhet, hogy a trendi 3D Hollywood válasza a warez egyre nagyobb térnyerésére, s az új technológiával próbálják sugallni a letöltőknek, hogy nem érdemes próbálkozniuk. Ugyanis csak nézőpont kérdése, hogy valóban megnövelt élményként vagy csak modern másolásvédelemként kezeljük a hagyományos eszközökkel leforgatott mozifilmek szoftveres úton, a bevétel maximalizálása érdekében történő 3D-sítését.
Tavaly év vége felé bemutattak egy érdekes filmet a mozikban, egy bizonyos Avatart. Az, hogy jó volt vagy sem, még minden bizonnyal sok virtuális ütésváltás után fog csak eldőlni (vagy nem), de az mindenesetre biztos, hogy James Cameron filmje nagy hatással volt a mozifilmes iparra. Az Avatar minden idők legsikeresebb filmje lett. Ez tény, hiszen 2 milliárd dollár bevételnél többet még egy film sem hozott. Igaz, hogy a Titanic sokkal több hétig volt numero uno, igaz, hogy az inflációval számolva több mint egy tucat film sikeresebb volt a kék színűek történeténél, de az Avatar mindenképp filmtörténeti mérföldkő. Ennél nagyobb már csak akkor lehet az, ha a kvázi kétszereplős Oscar-versenyben legyőzi A bombák földjén című háborús filmet.
Amerikában az Avatarnak 47 napra volt szüksége, hogy produkálja azt a 600 millió dollárt, amit az előző rekorder, a Titanic 252 napos mozis futása alatt kalapozott össze. Miből is jött össze ez az (a cikk írásának pillanatában 648 millió dollárt számláló) amerikai bevétel? Az Avatar amerikai hozamának 81%-át teszik ki a 3D-s vetítések, s ezekből 64% a normál 3D, míg 16% az IMAX 3D részesedése. Tehát a 2D-s kópiák mindössze a sok pénz 19%-áért felelnek.
A National Association of Theater Owners szövetség 2009-es, negyedik negyedévi adatai szerint az átlagos amerikai mozijegy ára 7 dollár 61 cent, míg az IMAX-mozikban átlagosan 14 dollár 58 centet kell fizetni egy alkalomra. (Egy normál 3D-s vetítés plusz 2-4 dollár a 2D-shez képest, tehát körülbelül 10 dolláros jegyárral lehet számolni.) Ezen statisztikák azt jelentik, hogy Amerikában február elejéig 38,7 millió jegyet adtak el sima 3D-s előadásokra, 15,2 millió jegyet 2D-s vetítésekre, míg 6,8 millió jegyet az IMAX-es Avatar-verzióra.
A becslés szerint tehát az Avatart Amerikában eddig nagyjából 60,7 millióan látták, illetve ennyi jegyet adtak el a filmre, hiszen feltételezhetjük, hogy legalább egy ember másodjára is megnézte a filmet. Ez pedig rekordok ide vagy oda, még a felét sem éri el a Titanicra eladott jegyeknek, hiszen utóbbit csak Amerikában 128 millióan látták. (Természetesen az Avatar jóval kevesebb napja van moziban, de bevételük jelenleg nagyjából hasonló.) A 60 milliós jegyeladás azt jelenti, hogy az Avatar azon a szinten mozog nézőszám tekintetében, mint a Gyűrűk ura: A király visszatér, a Pókember 2., a Passió vagy a Star Wars III. rész - A Sith-ek bosszúja, tehát a kirobbant és még mindig tartó hisztéria közel sem példa nélküli.
Sajnos nézőszám-adatokat nem tartanak nyilván Amerikában, így a számítások egyéb adatokon és becsléseken alapulnak. De nem is a pontos számok az érdekesek, hanem egymáshoz való viszonyuk, a tendenciák. A fenti számolásokkal valószínűleg nem járhat távol az igazságtól forrásunk, a BOMojo, főleg azért, mert nagyszerűen rámutatnak arra, hogy Hollywood miért is indult be annyira az Avatar sikerétől és miért akar mindenki 3D-s filmeket készíteni.
Mindezzel persze nem célunk kisebbíteni az Avatar érdemeit, hisz az elmúlt évtizedben nem sok alkotás írta bele magát a filmtörténelembe. Egész egyszerűen érdemes helyén kezelni a film sikerét, hiszen korábban más nagy filmeket is kísért hasonló érdeklődés, csak kevesebb dollár társaságában. Nem arról van tehát szó, hogy minden eddigit meghaladó népvándorlás történt, hogy olyan érdeklődés mutatkozik James Cameron scifije iránt, amire még sosem volt példa. Egész egyszerűen eljött az a film, amelyért a készítője mert sokkal többet kérni, és a fogyasztók zokszó nélkül kifizették a plusz pénzt a várt élmény érdekében.
A nagy kérdés, hogy ez lenne a mozi jövője? A válasz egyelőre képlékeny, hiszen Hollywoodban mindenki kíváncsi arra, hogy a nézőt meddig tudják lekötni a külsőségek, és hogy mikor látnak át a 3D által keltett illúziófalon. Mert abban biztosak lehetünk, hogy önmagában a 3D nem lesz mindig az eladást segítő tényező, idővel természetessé fog válni és az emberek a külcsín helyett megint a belbecsre fognak koncentrálni.
Sőt, még az is kiderülhet, hogy a trendi 3D Hollywood válasza a warez egyre nagyobb térnyerésére, s az új technológiával próbálják sugallni a letöltőknek, hogy nem érdemes próbálkozniuk. Ugyanis csak nézőpont kérdése, hogy valóban megnövelt élményként vagy csak modern másolásvédelemként kezeljük a hagyományos eszközökkel leforgatott mozifilmek szoftveres úton, a bevétel maximalizálása érdekében történő 3D-sítését.