Napi Online
Digitális modellváltás a műsorterjesztés piacán
A műsorszolgáltatási piac átviteli oldalán az elmúlt két-három évben komoly változások történtek, részben a digitális technológia terjedésével összefüggésben. Jelentős az IPTV fejlődési potenciálja is.
Elegendő, ha a DigiTV gyors és nagymértékű piaci térnyerésére gondolunk, amellyel a szolgáltató a UPC-csoport mögött Magyarország második legnagyobb műsorterjesztőjévé nőtte ki magát. Az is igaz ugyanakkor, hogy az új piaci szereplők térnyerése mellett a digitális átállásban előrehaladott kábeltelevíziós szektor továbbra is meg tudta őrizni vezető szerepét. A földfelszíni digitális műsorszórásnak - a várakozásokkal ellentétben - egyelőre nem sikerült beváltania a hozzá fűzött reményeket, miszerint általa nemcsak a földfelszíni szolgáltatás minősége és kínálata fog javulni, de a műsorterjesztési piaci - és közvetve a televíziós reklámpiaci - verseny is élénkül.
Ezt a GVH már a médiaágazati vizsgálata során is észlelte, a legfőbb problémákra - így a megfelelő tartalom, különösen az úgynevezett free-to-air (szabadon fogható) csatornák hiányára - már a vizsgálat eredményeit összefoglaló jelentésében is felhívta a figyelmet. Jóllehet ebből a szempontból a két piacvezető kereskedelmi csatorna fellépése mindenképpen pozitív fejleménynek tekinthető, továbbra is probléma, hogy még mindig nem került fel elegendő számú csatorna a digitális földfelszíni platformra.
Ebben vélhetően szerepe van annak a körülménynek is, hogy a piacon lévő csatornák nem merik kockáztatni a kábeltelevíziós platform révén megszerezhető bevételeiket (beleértve a műsordíjakat és a reklámbevételeket is). Természetesen elsősorban a platform üzemeltetőjének a felelőssége és a feladata, hogy kellően vonzó szolgáltatást nyújtson, illetve hogy ehhez megtalálja a megfelelő üzleti modelleket. A probléma kapcsán azonban az is világosan látszik, hogy a megfelelő számú és érdeklődésre számot tartó tartalom (csatorna) beszerzése a jövőben egyre nagyobb jelentőségre tesz szert a műsorterjesztés kiskereskedelmi piacán zajló versenyben, legyen szó akár a platformok, akár a vállalkozások szintjéről.
Éppen ezért fontos, hogy a piac tisztességes versenyfeltételek mellett fejlődhessen, amit a GVH a maga eszközeivel (versenyfelügyelet, versenypártolás, versenykultúra), a médiaágazatért felelős társhatóságokkal szoros együttműködésben, valamennyi piaci szereplő számára igyekszik biztosítani.
A digitális átállásnak nemcsak terjesztői oldalon lehetnek akadályai. A GVH által Piac és szabályozás a versenyképes médiáért címmel rendezett szakmai konferencián műsorszolgáltatói oldalról is érkeztek észrevételek a médiaszabályozással kapcsolatban, amelyek a piaci szereplők új lehetőségekhez történő gyors, hatékony és jogkövető alkalmazkodását akadályozzák. A piac ilyennek tekinti a műsorszolgáltatókat határon kívülre kényszerítő terjeszkedési korlátokat, hatósági díjakat és egyéb indokolatlan tartalomszabályozási terheket.
Mindebből jól látható, hogy a digitális átállással összefüggő kérdések nemcsak az átviteli rendszerek jövőjét befolyásolják, azok a teljes műsorszolgáltatási értékláncra hatással vannak. Az ágazat átfogó gazdasági-működési modellváltás küszöbén áll, ami valamennyi átviteli platformra kiterjed, és ami alól egyik oldal sem vonhatja ki magát. Ez a folyamat ugyan nem korlátozódik a digitális földfelszíni átállás kérdésére, a platform sikeres működése azonban valamennyi szereplő számára ösztönző erőként hathat a "digitális modellváltásra".
Elegendő, ha a DigiTV gyors és nagymértékű piaci térnyerésére gondolunk, amellyel a szolgáltató a UPC-csoport mögött Magyarország második legnagyobb műsorterjesztőjévé nőtte ki magát. Az is igaz ugyanakkor, hogy az új piaci szereplők térnyerése mellett a digitális átállásban előrehaladott kábeltelevíziós szektor továbbra is meg tudta őrizni vezető szerepét. A földfelszíni digitális műsorszórásnak - a várakozásokkal ellentétben - egyelőre nem sikerült beváltania a hozzá fűzött reményeket, miszerint általa nemcsak a földfelszíni szolgáltatás minősége és kínálata fog javulni, de a műsorterjesztési piaci - és közvetve a televíziós reklámpiaci - verseny is élénkül.
Ezt a GVH már a médiaágazati vizsgálata során is észlelte, a legfőbb problémákra - így a megfelelő tartalom, különösen az úgynevezett free-to-air (szabadon fogható) csatornák hiányára - már a vizsgálat eredményeit összefoglaló jelentésében is felhívta a figyelmet. Jóllehet ebből a szempontból a két piacvezető kereskedelmi csatorna fellépése mindenképpen pozitív fejleménynek tekinthető, továbbra is probléma, hogy még mindig nem került fel elegendő számú csatorna a digitális földfelszíni platformra.
Ebben vélhetően szerepe van annak a körülménynek is, hogy a piacon lévő csatornák nem merik kockáztatni a kábeltelevíziós platform révén megszerezhető bevételeiket (beleértve a műsordíjakat és a reklámbevételeket is). Természetesen elsősorban a platform üzemeltetőjének a felelőssége és a feladata, hogy kellően vonzó szolgáltatást nyújtson, illetve hogy ehhez megtalálja a megfelelő üzleti modelleket. A probléma kapcsán azonban az is világosan látszik, hogy a megfelelő számú és érdeklődésre számot tartó tartalom (csatorna) beszerzése a jövőben egyre nagyobb jelentőségre tesz szert a műsorterjesztés kiskereskedelmi piacán zajló versenyben, legyen szó akár a platformok, akár a vállalkozások szintjéről.
Éppen ezért fontos, hogy a piac tisztességes versenyfeltételek mellett fejlődhessen, amit a GVH a maga eszközeivel (versenyfelügyelet, versenypártolás, versenykultúra), a médiaágazatért felelős társhatóságokkal szoros együttműködésben, valamennyi piaci szereplő számára igyekszik biztosítani.
A digitális átállásnak nemcsak terjesztői oldalon lehetnek akadályai. A GVH által Piac és szabályozás a versenyképes médiáért címmel rendezett szakmai konferencián műsorszolgáltatói oldalról is érkeztek észrevételek a médiaszabályozással kapcsolatban, amelyek a piaci szereplők új lehetőségekhez történő gyors, hatékony és jogkövető alkalmazkodását akadályozzák. A piac ilyennek tekinti a műsorszolgáltatókat határon kívülre kényszerítő terjeszkedési korlátokat, hatósági díjakat és egyéb indokolatlan tartalomszabályozási terheket.
Mindebből jól látható, hogy a digitális átállással összefüggő kérdések nemcsak az átviteli rendszerek jövőjét befolyásolják, azok a teljes műsorszolgáltatási értékláncra hatással vannak. Az ágazat átfogó gazdasági-működési modellváltás küszöbén áll, ami valamennyi átviteli platformra kiterjed, és ami alól egyik oldal sem vonhatja ki magát. Ez a folyamat ugyan nem korlátozódik a digitális földfelszíni átállás kérdésére, a platform sikeres működése azonban valamennyi szereplő számára ösztönző erőként hathat a "digitális modellváltásra".