MTI
Elkészült az új médiatörvény-javaslat
Három, részvénytársasági formában működő, a jelenlegitől eltérően finanszírozott közmédiummal, a kereskedelmi adók mostaninál lazább tulajdonosi korlátaival, átalakuló, de a Nemzeti Hírközlési Hatósággal (NHH) össze nem vont médiahatósággal számol a médiatörvény utódjául szánt jogszabály tervezete, amelyet az Országgyűlés honlapján tettek közzé kedden.
Mint az anyag felett olvasható: az ötpárti tárgyalások eredményeként született, a médiaszolgáltatásokról szóló törvény tervezete az országgyűlési frakciók által delegált szakpolitikusok és szakértők konszenzusos álláspontját tükrözi. A dokumentumhoz fűzött véleményeket november 21-ig várják a [email protected] e-mail címre.
A testület idén januárban kezdett neki a jogszabálytervezet megalkotásának. Az öt parlamenti frakció egy-egy tagja által jegyzett dokumentum a kuratóriumi rendszernek a jövő év első, az Országos Rádió és Televízió Testületnek (ORTT) 2008 utolsó napjával intene búcsút; utóbbi helyébe - Nemzeti Médiahatóság (NMH) néven - új, piacfelügyeleti jellegű szervezet lépne.
A közmédiában a kuratóriumi rendszer helyébe új struktúra lépne: minden intézmény nonprofit részvénytársaságként működne, az egyetlen - forgalomképtelen - részvény a magyar államé lenne. A cég élén az igazgatóság hatásköreit gyakorló, az Országgyűlés által választott tulajdonosi vagyonkezelő testület áll. Ennek tagjaira a Ptk. közös károkozásra vonatkozó szabályai érvényesek.
Egy öttagú közszolgálati tanács határozná meg a közszolgálati célok érvényesülésének hároméves stratégiáját, valamint szerződne ezek teljesüléséről az egyes intézményekkel. Amennyiben a parlamenti képviselők többsége nem fogadja el e fórum éves beszámolóját, új testületet kell választani - ennek megtörténtéig viszont az előző tagjai hivatalukban maradnak.
A közmédiumok a közszolgálati szerződés keretében nyújtott támogatáson túl - "az államtól vagy költségvetési szervtől egyéb támogatásban nem részesülhet", és hatástanulmánynak kell "aránytalanul gazdaságtalannak" ítélnie a belső gyártást ahhoz, hogy külső cégtől szerezzenek be műsort, ebben azonban a közmédium munkatársa - szerepvállalásért - javadalmazásban nem részesülhet.
Mint az anyag felett olvasható: az ötpárti tárgyalások eredményeként született, a médiaszolgáltatásokról szóló törvény tervezete az országgyűlési frakciók által delegált szakpolitikusok és szakértők konszenzusos álláspontját tükrözi. A dokumentumhoz fűzött véleményeket november 21-ig várják a [email protected] e-mail címre.
A testület idén januárban kezdett neki a jogszabálytervezet megalkotásának. Az öt parlamenti frakció egy-egy tagja által jegyzett dokumentum a kuratóriumi rendszernek a jövő év első, az Országos Rádió és Televízió Testületnek (ORTT) 2008 utolsó napjával intene búcsút; utóbbi helyébe - Nemzeti Médiahatóság (NMH) néven - új, piacfelügyeleti jellegű szervezet lépne.
A közmédiában a kuratóriumi rendszer helyébe új struktúra lépne: minden intézmény nonprofit részvénytársaságként működne, az egyetlen - forgalomképtelen - részvény a magyar államé lenne. A cég élén az igazgatóság hatásköreit gyakorló, az Országgyűlés által választott tulajdonosi vagyonkezelő testület áll. Ennek tagjaira a Ptk. közös károkozásra vonatkozó szabályai érvényesek.
Egy öttagú közszolgálati tanács határozná meg a közszolgálati célok érvényesülésének hároméves stratégiáját, valamint szerződne ezek teljesüléséről az egyes intézményekkel. Amennyiben a parlamenti képviselők többsége nem fogadja el e fórum éves beszámolóját, új testületet kell választani - ennek megtörténtéig viszont az előző tagjai hivatalukban maradnak.
A közmédiumok a közszolgálati szerződés keretében nyújtott támogatáson túl - "az államtól vagy költségvetési szervtől egyéb támogatásban nem részesülhet", és hatástanulmánynak kell "aránytalanul gazdaságtalannak" ítélnie a belső gyártást ahhoz, hogy külső cégtől szerezzenek be műsort, ebben azonban a közmédium munkatársa - szerepvállalásért - javadalmazásban nem részesülhet.
