SG.hu·
Erős kontroll a nagy tévétársaságok felett?
Elképesztő dolgok vannak a nemzeti audiovizuális stratégia tervezetében, kártékony, hogy ilyen gondolatok meg tudnak jelenni - sommázta véleményét a koncepcióról Róbert Ákos, az RTL Klub vezérigazgató-helyettese egy sajtóbeszélgetésen.
Róbert csak reménykedni tud abban, hogy az ennek alapján megszülető majdani törvényben - amelyet az év végére vagy a jövő év elejére ígért a kormányzat - a bírált részek nem lesznek benne. Szerinte ugyanis a jogszabály, illetve annak alapján a hatóságok gyakorlatilag a televíziók egésze fölött kontrollt gyakorolnának, a gyártástól a program megjelenéséig, s példa nélküli módon szólnának bele a hatóságok egy magáncég életébe.
A KPMG elképzelése szerint ugyanis egy új médiahatóság egyebek között arra is odafigyelne, hogy a televízió mely beszállítókkal dolgozik - a hivatkozás pedig a belső pluralizmus biztosítása. (Szakemberek egyébként egy új médiapiaci testület létjogosultságát is megkérdőjelezik, szerintük ugyanis a piac és a GVH, valamint a Nemzeti Hírközlési Hatóság biztosíthatná a jogszerű működéshez szükséges feltételeket.)
Azt is kontrollálná a médiahatóság, pontosabban az általa delegált műsortanács, hogy az egyes műsorokat hogyan és hová helyezi el programkínálatában a véleménybefolyásoló média (az RTL Klub mellett szerepel a médiumok között a TV2, de például az MTV nem). A vitaanyag alkotói mindezeken túl állami kézben szeretnék látni a televíziós műsorok nézettségmérését. Ez közvetetten azt jelentené: azt is "megszabnák", hogy az egyes televíziók mekkora szelethez juthatnának a reklámtortából, mert ez nézettségfüggő.
Napjainkban az AGB Nielsen végzi ezt, de elképzelhető, hogy a későbbiekben egy, a kormányzat által preferált másik szereplő venné át a helyét, amit a piaci szereplőknek, az ügynökségeknek is el kellene fogadniuk. Jelenleg három olyan vállalkozás van, amely ilyen tevékenységet képes végezni. Róbert Ákos szerint a tervezet, illetve az ebből készülő jogszabály ebben a formájában alkotmányossági aggályokat vet fel, kérésükre épp most vizsgálják Brüsszelben, hogy megfelel-e az uniós elvárásoknak.
Róbert csak reménykedni tud abban, hogy az ennek alapján megszülető majdani törvényben - amelyet az év végére vagy a jövő év elejére ígért a kormányzat - a bírált részek nem lesznek benne. Szerinte ugyanis a jogszabály, illetve annak alapján a hatóságok gyakorlatilag a televíziók egésze fölött kontrollt gyakorolnának, a gyártástól a program megjelenéséig, s példa nélküli módon szólnának bele a hatóságok egy magáncég életébe.
A KPMG elképzelése szerint ugyanis egy új médiahatóság egyebek között arra is odafigyelne, hogy a televízió mely beszállítókkal dolgozik - a hivatkozás pedig a belső pluralizmus biztosítása. (Szakemberek egyébként egy új médiapiaci testület létjogosultságát is megkérdőjelezik, szerintük ugyanis a piac és a GVH, valamint a Nemzeti Hírközlési Hatóság biztosíthatná a jogszerű működéshez szükséges feltételeket.)
Azt is kontrollálná a médiahatóság, pontosabban az általa delegált műsortanács, hogy az egyes műsorokat hogyan és hová helyezi el programkínálatában a véleménybefolyásoló média (az RTL Klub mellett szerepel a médiumok között a TV2, de például az MTV nem). A vitaanyag alkotói mindezeken túl állami kézben szeretnék látni a televíziós műsorok nézettségmérését. Ez közvetetten azt jelentené: azt is "megszabnák", hogy az egyes televíziók mekkora szelethez juthatnának a reklámtortából, mert ez nézettségfüggő.
Napjainkban az AGB Nielsen végzi ezt, de elképzelhető, hogy a későbbiekben egy, a kormányzat által preferált másik szereplő venné át a helyét, amit a piaci szereplőknek, az ügynökségeknek is el kellene fogadniuk. Jelenleg három olyan vállalkozás van, amely ilyen tevékenységet képes végezni. Róbert Ákos szerint a tervezet, illetve az ebből készülő jogszabály ebben a formájában alkotmányossági aggályokat vet fel, kérésükre épp most vizsgálják Brüsszelben, hogy megfelel-e az uniós elvárásoknak.