Napi Online
Korlátlan lehetőség előtt a kábeltévék
Ha az országgyűlés elfogadja a médiatörvény jogharmonizációs célú módosítását, a médiavállalkozásoknak nem kell többé formális cégeket alapítaniuk. Egy másik, ugyancsak szavazásra váró tervezet megnyitná a kaput a földi digitális televíziózás előtt, egy harmadik pedig a kábelesek terjeszkedési gátjait törölné el.
Médiatörténeti eseményre készül az országgyűlés, amely a tervek szerint még a mostani ülésszak végéig több ponton is módosíthatja a médiatörvényt. Ez azért lenne fordulat a jogszabály történetében, mert korábban szinte sosem sikerült kétharmados támogatást biztosítani akár csak egy-egy pontjának megváltoztatásához is, még brüsszeli nyomásra sem. Az EU emiatt kénytelen volt kötelezettségszegési eljárást kezdeményezni Magyarországgal szemben, amiért az nem módosította például a kábelszolgáltatók földrajzi terjeszkedését korlátozó jogszabályi pontot.
A hatályos törvény szerint egy-egy kábeltelevíziós szolgáltatást nyújtó cég csak az ország lakosságának egyharmadát fedheti le. Az elmúlt évek során csak annyit sikerült elérni, hogy a korábbi egyhatod helyett egyharmadra növelték a kábelesek terjeszkedési területét. Most tehát a brüsszeli eljárás is egy csapásra okafogyottá válhat, feltéve, ha az öt parlamenti párt közül az a négy, amely egyezséget ajánlott a módosításhoz, tartja magát ígéretéhez. Ezt követően a kábelszolgáltatók további terjeszkedésének csak az anyagi lehetőségeik szabhatnak gátat, a törvény nem korlátozza őket.
Egyébként egy ideje már szinte semmilyen gyakorlati jelentősége nem volt a médiatörvényben meglévő, a kábeltelevíziós szolgáltatók földrajzi terjeszkedését korlátozó paragrafusnak, mivel egy-két évvel ezelőtt az Országos Rádió és Televízió Testület is kimondta, hogy nem alkalmazza ezt a szabályt. Erre azt követően szánta el magát a testület, hogy az EU felszólította hazánkat a rendelkezés törlésére. (Korábban már a bíróság kimondta: az ORTT jogalkalmazó, és nem hivatott a törvény értelmezésére, ezt legfeljebb a bíróság tehetné meg, amely viszont mind ez idáig nem lépett.)
Az egyébként szerencsétlenül megfogalmazott paragrafus meglétének tehát nem volt különösebb szerepe a mindennapokban, de miután ott van a törvényben, jogbizonytalanságot szülő körülmény, hiszen például ha egy befektető nagyobb akvizíciókba kezdett volna, azt bármikor megtámadhatták volna a bíróságon. A médiatörvény e passzusa tehát nem segítette elő a konszolidációt, a piacon napjainkban is mintegy ötszáz vállalkozás van jelen - mondta lapunknak Szűcs László, a UPC Magyarország szóvivője, aki egyben felhívta a figyelmet arra, hogy a jogalkotók a digitális átállásról szóló törvényben bizonyos mértékig mégiscsak korlátozzák a kábelesek tevékenységét.
A törvénytervezet ugyanis a százezer fölötti előfizetővel rendelkező társaságokat médiapolitikailag meghatározó műsorterjesztőnek tekinti, s ezért bizonyos terhekkel sújtja, például egységesen és nyíltan kell kezelniük a szerződéseiket, és ötven csatornáig kötelesek a televíziókkal megállapodni, vagyis a törvény gyakorlatilag a műsorterjesztők teljes analóg kínálatát meg akarja határozni. Mindezt a vélemények sokszínűségének érvényre juttatása érdekében tennék, miközben Szűcs szerint épp a kábelszolgáltatók biztosították az elmúlt évtizedben ezt a sokszínűséget.
A médiatörvény egy másik pontjának megváltoztatása megszüntetné azt a gyakorlatot, hogy a médiavállalkozások különböző "magyar" cégeket gründoljanak, csak azért, hogy megfeleljenek a törvény előírásainak. Jelenleg az országos műsorszolgáltatásra jogosult részvénytársaságban összesen legalább a szavazati jogok 26 százalékával magyar állampolgárságú, magyarországi lakóhelyű természetes személyeknek vagy magyarországi székhelyű jogi személyeknek kell rendelkeznie. Ez ellentétes a letelepedés szabadságával, hiszen állampolgársági alapú diszkriminációt tartalmaz a többi uniós tagállam polgáraival szemben. A módosító javaslat a problémát úgy orvosolja, hogy a szavazati joggal kapcsolatos állampolgársági és területi megkötéseket az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államokat illetően feloldja.
Mindezek mellett egy nem előélet nélküli, de mégis teljesen új jogszabály elfogadása is szerepel a parlament napirendjén: a műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló tervezet megnyitná a kaput a földi digitális műsorszórás előtt, egyben az unió elvárásai szerint legkésőbb 2012-re megszüntetné az analóg műsorszórást. A digitális műsorszórással újabb műsorterjesztési platform zárkózhat fel a műholdas, kábeles, internetes technológia mellé. Ez azokban a háztartásokban hozhat érdemi változást, amelyekben ma földi antennával három televíziós csatornát tudnak fogni, de minden bizonnyal hatással lesz a többi platformra, például azok kínálatára és áraira is.
A két országos kereskedelmi televízió (RTL Klub, TV2) a kezdetektől nagy figyelmet fordít a magyar tulajdonú cégekre vonatkozó jogszabályi pont betartására, ennek apropóján például - csaknem két évvel ezelőtt - a Kereszty Gábor, a TV2-t működtető MTM-SBS Zrt. vezérigazgatója és Benke Gábor, a TV2 igazgatósági tagja által tulajdonolt VT2 Kft. kivásárolta az egykori vezérigazgató, Tolvaly Ferenc és üzlettársa, Prokopp Róbert közvetett részesedését a televízióból. Így 16 százalék osztalékra való jogosultságot és több mint 27 százalék szavazati jogot szerzett az MTM Kommunikációs Rt.-től, az SBS korábbi partnerétől a TV2-ben.
Az SBS a fenti tranzakcióval egy időben megállapodott a VT2 tulajdonosaival abban is, hogy ha erre törvényi lehetőség lesz, akkor megvásárolja a VT2 Kft. üzletrészeit, ezáltal hozzájutna TV2 további részvényeihez is. A jogszabály mostani változása megszüntetné az ehhez hasonló áthidaló megoldásokat. Szakértők ugyanakkor felhívják a figyelmet arra, hogy a hatályos médiatörvény nem rendelkezik a mulasztók szankcionálásáról.
Ha az országgyűlés a jogharmonizáció során módosítja a médiatörvény tulajdonra vonatkozó rendelkezéseit, egy gonddal kevesebb terhelné a Viasat3-at - mondta lapunknak Kocsis Attila, a Viasat3 vezérigazgatója. Miután a társaság részvényeinek 95 százaléka a nemzetközi szórakoztatóipari vállalatcsoport, a Modern Times Group kezében, a fennmaradó 5 százalék pedig két magyar magánszemély tulajdonában van, a televízióra vonatkozna a jelenlegi jogszabály. (Feltéve, ha időközben a bíróság helyben hagyná az Országos Rádió és Televízió Testület döntését, amelyben országos televíziónak minősítette a Viasat3-t, márpedig az ilyenben legalább a szavazatok 26 százalékának magyar kézben kell lennie.)
Horváth Dori Gábor, a Sport1 vezérigazgatója is azt nehezményezte korábban, hogy az országos besorolása miatt a Sport1-nek is változtatnia kellene a tulajdonosi szerkezetén, ennek a televíziónak ugyanis 80 százaléka tavaly óta a Chello (UPC) érdekeltségébe tartozik, 20 százalék pedig angol befektető tulajdonában van.
Médiatörténeti eseményre készül az országgyűlés, amely a tervek szerint még a mostani ülésszak végéig több ponton is módosíthatja a médiatörvényt. Ez azért lenne fordulat a jogszabály történetében, mert korábban szinte sosem sikerült kétharmados támogatást biztosítani akár csak egy-egy pontjának megváltoztatásához is, még brüsszeli nyomásra sem. Az EU emiatt kénytelen volt kötelezettségszegési eljárást kezdeményezni Magyarországgal szemben, amiért az nem módosította például a kábelszolgáltatók földrajzi terjeszkedését korlátozó jogszabályi pontot.
A hatályos törvény szerint egy-egy kábeltelevíziós szolgáltatást nyújtó cég csak az ország lakosságának egyharmadát fedheti le. Az elmúlt évek során csak annyit sikerült elérni, hogy a korábbi egyhatod helyett egyharmadra növelték a kábelesek terjeszkedési területét. Most tehát a brüsszeli eljárás is egy csapásra okafogyottá válhat, feltéve, ha az öt parlamenti párt közül az a négy, amely egyezséget ajánlott a módosításhoz, tartja magát ígéretéhez. Ezt követően a kábelszolgáltatók további terjeszkedésének csak az anyagi lehetőségeik szabhatnak gátat, a törvény nem korlátozza őket.
Egyébként egy ideje már szinte semmilyen gyakorlati jelentősége nem volt a médiatörvényben meglévő, a kábeltelevíziós szolgáltatók földrajzi terjeszkedését korlátozó paragrafusnak, mivel egy-két évvel ezelőtt az Országos Rádió és Televízió Testület is kimondta, hogy nem alkalmazza ezt a szabályt. Erre azt követően szánta el magát a testület, hogy az EU felszólította hazánkat a rendelkezés törlésére. (Korábban már a bíróság kimondta: az ORTT jogalkalmazó, és nem hivatott a törvény értelmezésére, ezt legfeljebb a bíróság tehetné meg, amely viszont mind ez idáig nem lépett.)
Az egyébként szerencsétlenül megfogalmazott paragrafus meglétének tehát nem volt különösebb szerepe a mindennapokban, de miután ott van a törvényben, jogbizonytalanságot szülő körülmény, hiszen például ha egy befektető nagyobb akvizíciókba kezdett volna, azt bármikor megtámadhatták volna a bíróságon. A médiatörvény e passzusa tehát nem segítette elő a konszolidációt, a piacon napjainkban is mintegy ötszáz vállalkozás van jelen - mondta lapunknak Szűcs László, a UPC Magyarország szóvivője, aki egyben felhívta a figyelmet arra, hogy a jogalkotók a digitális átállásról szóló törvényben bizonyos mértékig mégiscsak korlátozzák a kábelesek tevékenységét.
A törvénytervezet ugyanis a százezer fölötti előfizetővel rendelkező társaságokat médiapolitikailag meghatározó műsorterjesztőnek tekinti, s ezért bizonyos terhekkel sújtja, például egységesen és nyíltan kell kezelniük a szerződéseiket, és ötven csatornáig kötelesek a televíziókkal megállapodni, vagyis a törvény gyakorlatilag a műsorterjesztők teljes analóg kínálatát meg akarja határozni. Mindezt a vélemények sokszínűségének érvényre juttatása érdekében tennék, miközben Szűcs szerint épp a kábelszolgáltatók biztosították az elmúlt évtizedben ezt a sokszínűséget.
A médiatörvény egy másik pontjának megváltoztatása megszüntetné azt a gyakorlatot, hogy a médiavállalkozások különböző "magyar" cégeket gründoljanak, csak azért, hogy megfeleljenek a törvény előírásainak. Jelenleg az országos műsorszolgáltatásra jogosult részvénytársaságban összesen legalább a szavazati jogok 26 százalékával magyar állampolgárságú, magyarországi lakóhelyű természetes személyeknek vagy magyarországi székhelyű jogi személyeknek kell rendelkeznie. Ez ellentétes a letelepedés szabadságával, hiszen állampolgársági alapú diszkriminációt tartalmaz a többi uniós tagállam polgáraival szemben. A módosító javaslat a problémát úgy orvosolja, hogy a szavazati joggal kapcsolatos állampolgársági és területi megkötéseket az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államokat illetően feloldja.
Mindezek mellett egy nem előélet nélküli, de mégis teljesen új jogszabály elfogadása is szerepel a parlament napirendjén: a műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló tervezet megnyitná a kaput a földi digitális műsorszórás előtt, egyben az unió elvárásai szerint legkésőbb 2012-re megszüntetné az analóg műsorszórást. A digitális műsorszórással újabb műsorterjesztési platform zárkózhat fel a műholdas, kábeles, internetes technológia mellé. Ez azokban a háztartásokban hozhat érdemi változást, amelyekben ma földi antennával három televíziós csatornát tudnak fogni, de minden bizonnyal hatással lesz a többi platformra, például azok kínálatára és áraira is.
A két országos kereskedelmi televízió (RTL Klub, TV2) a kezdetektől nagy figyelmet fordít a magyar tulajdonú cégekre vonatkozó jogszabályi pont betartására, ennek apropóján például - csaknem két évvel ezelőtt - a Kereszty Gábor, a TV2-t működtető MTM-SBS Zrt. vezérigazgatója és Benke Gábor, a TV2 igazgatósági tagja által tulajdonolt VT2 Kft. kivásárolta az egykori vezérigazgató, Tolvaly Ferenc és üzlettársa, Prokopp Róbert közvetett részesedését a televízióból. Így 16 százalék osztalékra való jogosultságot és több mint 27 százalék szavazati jogot szerzett az MTM Kommunikációs Rt.-től, az SBS korábbi partnerétől a TV2-ben.
Az SBS a fenti tranzakcióval egy időben megállapodott a VT2 tulajdonosaival abban is, hogy ha erre törvényi lehetőség lesz, akkor megvásárolja a VT2 Kft. üzletrészeit, ezáltal hozzájutna TV2 további részvényeihez is. A jogszabály mostani változása megszüntetné az ehhez hasonló áthidaló megoldásokat. Szakértők ugyanakkor felhívják a figyelmet arra, hogy a hatályos médiatörvény nem rendelkezik a mulasztók szankcionálásáról.
Ha az országgyűlés a jogharmonizáció során módosítja a médiatörvény tulajdonra vonatkozó rendelkezéseit, egy gonddal kevesebb terhelné a Viasat3-at - mondta lapunknak Kocsis Attila, a Viasat3 vezérigazgatója. Miután a társaság részvényeinek 95 százaléka a nemzetközi szórakoztatóipari vállalatcsoport, a Modern Times Group kezében, a fennmaradó 5 százalék pedig két magyar magánszemély tulajdonában van, a televízióra vonatkozna a jelenlegi jogszabály. (Feltéve, ha időközben a bíróság helyben hagyná az Országos Rádió és Televízió Testület döntését, amelyben országos televíziónak minősítette a Viasat3-t, márpedig az ilyenben legalább a szavazatok 26 százalékának magyar kézben kell lennie.)
Horváth Dori Gábor, a Sport1 vezérigazgatója is azt nehezményezte korábban, hogy az országos besorolása miatt a Sport1-nek is változtatnia kellene a tulajdonosi szerkezetén, ennek a televíziónak ugyanis 80 százaléka tavaly óta a Chello (UPC) érdekeltségébe tartozik, 20 százalék pedig angol befektető tulajdonában van.