MTI

200. adásnál tart az Unokáink sem fogják látni

Kétszázadik adásához érkezik az Unokáink sem fogják látni című városvédő műsor. A jubileumi részben, amely szeptember 30-án látható az MTV-n, Ráday Mihály pusztuló és megújuló kastélyokat, falusi házakat, városi palotákat keres fel, és visszatér néhány kedvenc helyszínre is - adta hírül a köztévé.

Ráday Mihály sorozata először 1980 elején volt látható a Magyar Televízió képernyőjén, a Terefere című szórakoztató magazin betétműsoraként. A sorozat 25 éve önállósult és azóta közvetíti az épített környezet megismertetését, értékeinek védelmét.

A művészettörténész háromszor tudósított Nagyszebenről, legutóbb idén nyáron, amikor a délkelet-erdélyi megyeszékhely Európa Kulturális Fővárosa lett. Kétrészes Nagyvárad-filmje azóta DVD-n is megjelent. Korábbi műsoraiból kiderült, hogyan örökítették meg Nagybányát az egykor ott alkotó festők, és mi maradt a városnak a művészek után, de elkalauzolta a nézőket a két korosabb márciusi ifjú, Nyári Pál nyáregyházi és Klauzál Gábor kistétényi birtokaira is.

Bemutatott jobb sorsra érdemes templomokat, kastélyokat és síremlékeket, frissen felújított fürdőket és kutakat, sőt egy alkalommal a Magyar Televízió székházában, az egykori Tőzsdepalotában is körbevezette nézőit. Az adásokban felhívta a figyelmet szélmalmokra, víztornyokra, értékes moziépületekre, de látható volt a műsorban felújított kisvasút, körhinta és egy kíváncsi szemek elől rejtett épületet is, Táncsics egykori börtöne.

A 200. adásban - amelyet szeptember 30-án, 15:45-től láthatnak a nézők az MTV-n - Ráday Mihály ellátogat a felújítás alatt álló Szabadság hídhoz és a budai Vár Szentháromság-szobrához, bemutatja az ózdi Olvasót, a szegedi Reök-palotát, az egri Zsinagógát, pécsi Zsolnay-emlékeket, illetve a Tolna megyei Závod falusi portáit is. Ez utóbbiak érdekessége, hogy Szász Gábor építész, aki az eredeti homlokzatukat visszaállította, egykor Ráday városvédő gyermektáborának résztvevője volt.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • concrete #2
    csak hogy értse mindenki;
    "Ez utóbbiak érdekessége, hogy Szász Gábor építész, aki az eredeti homlokzatukat visszaállította, egykor Ráday városvédő gyermektáborának résztvevője volt. "

    Melyik korból/korszakból származó homlokzatot tekinthetjük eredetinek ?
    Ki dönti ezt el? Szubjektív e ez a rész? Mennyivel értékesebb/értéktelenebb egy 13. századi hozzáépítés, mint egy 19. vagy netán 20. századi? A 13. században a műemlékvédelem hiányában nem éppen ennek az elvei szerint építettek át/bővítettek bármit is ...
  • concrete #1
    kizárólag a műemlékek megszállottaninak;
    - egyrész mert a hétköznapi ember amúgy sem képes felmérni a problémakör súlyát
    - másrészt mert a műemlékisek önmaguk sem képesek - az esetek 90%-ában - felmérni a problémakör súlyát

    a jelenlegi szabályozás halott - sajnos világviszonylatban