SG.hu

A forgatókönyvírók a mesterséges intelligenciától féltik a munkájukat

A hatalmas online adathalmazokon betanított, új, erőteljes mesterséges intelligencia-eszközök már képesek esszéket, dalszövegeket és más írásos műveket generálni a felhasználó kérésére. Bár nyilvánvalóan vannak korlátai annak, hogy ezek mennyire képesek meggyőző kreatív történeteket létrehozni, az eszközök egyre fejlettebbek, ami az írókat óvatosságra inti.

"A forgatókönyvírók aggódnak amiatt, hogy a saját forgatókönyveik lesznek az a tápanyag, amely bekerül ezekbe a rendszerekbe, hogy más forgatókönyveket, feldolgozásokat generáljanak, és történetötleteket írjanak" - mondta John August, a Writers Guild of America (WGA) bizottságának tagja. August minden mércével mérve sikeres forgatókönyvíró. Olyan filmeket írt, mint a "Nagy hal", a "Charlie angyalai" és a "Go", de még őt is aggasztja, hogy a mesterséges intelligencia milyen hatással lehet a munkájára. August egyike a WGA több mint 11 000 tagjának, akik a múlt héten sztrájkba léptek, ami azonnali leállást eredményezett egyes televíziós sorozatok gyártásában, és valószínűleg késlelteti mások új évadainak kezdetét még ebben az évben.


A nyugati és keleti parti ágakat tömörítő Writers Guild of America igazgatótanácsa egyhangúlag megszavazta a munkabeszüntetésre való felhívást. A szakszervezet és a vezető hollywoodi stúdiók közötti tárgyalásokon nem sikerült elhárítani az első munkabeszüntetést több mint 15 év óta. A szakszervezeti tagok kijelentették, hogy a streaming-korszakban nem kapnak méltányos fizetést, és fizetésemelést, valamint az üzleti modell strukturális változtatását követelik. Az írók sztrájkjának mozgatórugói a kábeles ismétlések, a streaming veszteségek és az algoritmusok veszélye. A WGA számos változtatást követel a Film- és Televíziós Producerek Szövetségétől (Alliance of Motion Picture and Television Producers, AMPTP), a fizetésemeléstől kezdve a streaming szolgáltatásokkal való együttműködésre vonatkozó világos irányelvek megkapásáig. Követeléseik részeként azonban a WGA azért is küzd, hogy megvédje megélhetésüket az MI-tól.

A WGA weboldalán közzétett javaslatban a szakszervezet szerint az MI-t úgy kell szabályozni, hogy "ne írhasson vagy módosíthasson irodalmi anyagokat, ne lehessen forrásanyagként használni", és az írók munkáját "ne lehessen az MI betanítására használni". Az MI követelés az utolsók egyikeként került fel a WGA listájára, de ez egyértelműen egy olyan kérdés, ami az írókat aggasztja. "Inkább most kell foglalkozni vele, mint néhány év múlva amikor már lehet, hogy túl késő lesz" - nyilatkozta John August. A javaslatot az AMPTP elutasította, ellenben éves találkozókat ajánlott fel a technológia fejlődésének megvitatására.


Az AMPTP közleménye szerint nagyra értékelik a kreatívok munkáját, és "a legjobb történetek eredetiek, lényeglátóak és gyakran az emberek saját tapasztalataiból származnak". "A mesterséges intelligencia mindenki számára nehéz, fontos kreatív és jogi kérdéseket vet fel" - írták. "Az írók azt szeretnék, ha ezt a technológiát a kreatív folyamat részeként használhatnák, anélkül, hogy megváltozna a hozzájárulók meghatározása, ami bonyolult, mivel az MI-alkotások nem védhetők szerzői joggal. Ez tehát olyasvalami, ami sokkal több megbeszélést igényel." A jelenlegi WGA-megállapodás az írót személyként határozza meg, és az MI által generált anyag nem lenne jogosult írói kreditre. (A szabvány szerint egy film végén az íróknál az első helyen az szerepel, aki a legtöbbet tette hozzá.)

Az írók tárgyalási kísérlete a mesterséges intelligenciáról talán az eddigi legjelentősebb munkaügyi csata, amely a ChatGPT nyilvános megjelenése óta eltelt hat hónapban megtörtént. A Goldman Sachs közgazdászai úgy becsülik, hogy a mesterséges intelligencia legújabb hulláma révén akár 300 millió teljes munkaidős állást is automatizálhatnak valamilyen módon világszerte. Várhatóan az adminisztratív és jogi munkakörökben dolgozók lesznek a leginkább érintettek. És a hatás hamarabb bekövetkezhet, mint azt egyesek gondolnák: az IBM vezérigazgatója nemrégiben kijelentette, hogy a mesterséges intelligencia csak az ő vállalatánál több ezer munkahelyet szüntethet meg a következő öt évben.

A forgatókönyvírók egyértelmű irányelveket akarnak a mesterséges intelligenciával kapcsolatban, mert az MI már most is kiszorítja az emberi munkaerőt a tartalomkészítés számos más területén - szövegírás, újságírás, keresőmarketing és így tovább. A WGA jelenleg megpróbál elébe menni a problémának és megvédeni a tagjait a "technológiai munkanélküliségtől". Bár a hollywoodi film- és tévéírók jelenleg élen járnak a harcban, más iparágak szakemberei szinte biztosan felfigyelnek majd rájuk. A digitális művészek, a zenészek, a mérnökök, az ingatlanszakemberek és az ügyfélszolgálati dolgozók mind érezni fogják a generatív AI hatását. "Figyeljétek meg alaposan ezt a #WGA sztrájkot" - írta Justine Bateman író, rendező és egykori színésznő egy tweetben nem sokkal a sztrájk kezdete után. "Értsétek meg, hogy a mi harcunk ugyanaz a harc, ami legközelebb a ti szakmátokra is vár: az emberi erőfeszítés, a készség és a tehetség leértékelése az automatizálás és a profit javára."


A mesterséges intelligenciának már évek óta helye van Hollywoodban. A 2018-as "Marvel Bosszúállók - Végtelen háborúk" című Marvel-filmben Thanos arcát - a Josh Brolin színész által alakított karaktert - részben ezzel a technológiával hozták létre. Olyan filmek tömeg- és csatajeleneteiben, mint A Gyűrűk Ura használtak MI-t, a legutóbbi Indiana Jonesban pedig Harrison Ford karakterét fiatalították meg vele. A színkorrekcióhoz is remek eszköz, segít megtalálni a felvételeket az utómunka során, és olyan javításokat végeznek vele, mint például a karcolások és a por eltávolítása a felvételekről. Forgatókönyvírásban azonban még gyerekcipőben jár. Márciusban a South Park rajzfilmsorozat "Deep Learning" című epizódjának társszerzője volt a ChatGPT, és ebben a szereplők a ChatGPT-t használják a lányokkal való beszélgetésre és az iskolai dolgozatírásra.

August elmondta, hogy az írók nagyrészt nem elutasítóak az új eszközök iránt, amíg azokat ötletadóként vagy kutatásra használják, és az írókat továbbra is feltüntetik a gyártási folyamat során. "A forgatókönyvírók nem ludditák, gyorsan használjuk az új technológiákat, hogy segítsenek nekünk elmesélni a történeteinket" - mondta August. "Az írógépekről boldogan tértünk át a szövegszerkesztőkre, és ez növelte a termelékenységet. De nincs szükségünk egy varázslatos írógépre, amely magától megírja a forgatókönyveket." Mivel a nagyméretű nyelvi modelleket olyan szövegeken képzik ki, amelyeket korábban emberek írtak, a szellemi tulajdonnal kapcsolatos aggályok is fennállnak.


Lehetséges, hogy egy chatbot egy bizonyos típusú filmrendező vagy forgatókönyvíró stílusában generáljon egy forgatókönyvet anélkül, hogy az eredeti művész vagy az adott anyag szellemi tulajdonjogát birtokló hollywoodi stúdió előzetesen beleegyezett volna. A ChatGPT-t például meg lehet arra kérni, hogy generáljon egy zombi apokalipszis drámát David Mamet stílusában. "Ki kapna ezért kreditet?" - teszi fel a kérdést August. "Mi történik, ha megengedjük egy producernek vagy egy stúdióvezetőnek, hogy előálljon valami olyasmivel, ami ugyan forgatókönyvnek tűnik, de egyetlen író sem nyúlt hozzá?" Egyelőre a jogi helyzet még nagyon bizonytalan a kérdésben, mivel a szabályozás elmarad a mesterséges intelligencia gyors fejlődésétől. "Nem tudjuk megvédeni a stúdiókat a saját rossz döntéseiktől" - mondta August. "Csak az írókat tudjuk megvédeni a visszaélésektől".

Érdekes adalék, hogy a költségek visszaszorításának vágya, valamint a sztrájk következményeinek kezelése miatt a filmstúdiók még nagyobb nyomást érezhetnek arra, hogy a forgatókönyvírás terén a mesterséges intelligencia felé forduljanak. Rövid távon ez egy hatékony módja lehet a WGA sztrájk megkerülésének, főleg azért, mert a nagy nyelvi modellek tulajdonnak, nem pedig embernek számítanak, így nem történik sztráktörés sem. Egy ilyen kísérlet azt is megmutathatná a produkciós stúdióknak, hogy lehetséges-e kevesebb ember bevonásával is boldogulni. Persze ez egy agresszív és ellenséges lépés lenne az írók tárgyalóasztalhoz ültetésére, ráadásul ma még a generált forgatókönyvek finoman szólva sem megfelelőek.

Akárhogy reagálnak a stúdiók, a téma valószínűleg felszínen marad Hollywoodban. A színészek közül is sokan aggódnak amiatt, hogy arcukra, testükre és hangjukra milyen hatással lesz a mesterséges intelligencia. "Íróként nem akarjuk, hogy az eszközök helyettesítsenek minket, de a színészek ugyanúgy aggódnak az MI miatt, mint a rendezők, a vágók és mindenki más, aki kreatív munkát végez ebben az iparágban" - emelte ki John August.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • ENVE #15
    Az egy dolog, hogy full paranoid a csávó, de a legvicesebb az, hogy szemernyi kétsége sincs abban, hogy csak simán paranoiás :D
  • dyra #13
    Destabilizálódik a társadalom ha sok az elégedetlen. Akkor jön a forradalom. Akkor pedig annyi a nagytőkéseknek meg a gépek tulajdonosainak. Államosítás, komcsi rendszer 2.0 stb..
  • kvp #12
    "Lesznek viszont olyan munkák amikre nem tudnak még ilyen helyettesitést kitalálni oda kell még az ember . illetve az aI mellé aki megmondja az AI nak , hogy mit kell csinálni vagy olyan aki az AIval közösen dolgozik."

    Sokkal kevesebb. Nyugaton jo ideje figyelheto meg az a trend, hogy egyre tobb magasan kepzett ember kell es egyre kevesebb kepzetlen. Ehhez kepest a kepzes nem kepes lepest tartani, mivel a nyugati lakossag atlagos intelligencia szintje nem no, hanem csokken, mig a munkaero piacra valo bekeruleshez egyre magasabb szintet kell meglepni. Azaz a lakossag egyre kisebb resze alkalmas barmifele munkara. A munkabol kiesok egyre nagyobb taborara jelenthet megoldast a nepessegcsokkenes, de valamiert pont az ertelmiseg es ezzel a kozeposztaly letszama csokken a legjobban.

    Amennyire en latom az automatizacio alkalmazasa sokkal gyorsabban csokkenti a munkahelyek szamat mint amennyi ujat teremt. Igy valtak anno munkanelkulive a lovak is a gozgepek megjelenesevel. Most a 4. ipari forradalom soran a munkasok jutnak a lovak sorsara. Kerdes, hogy a nagytokesek es a politikusok hogyan szandekoznak megoldani a foloslegesse valt munkasok kerdeset? Azt tudjuk, hogy az igavono lovakat nem iranyitottak at mas munkateruletre, persze nem is vagtak le oket, csak nem szaporitottak oket tovabb...
  • repvez #11
    és ez miben is másabb mint az utobbi forradalomnál?
    Akkor a faluban mindenki termelt és tenyésztett és ami nem fogyott el a háznál azt bevitte a városi piacra , hogy annak is legyen enni akinek nincs lehetösége termelni.
    Amikor bejöttek a gépek és egyéb fejödések, akkor a falusiaktol átvették ezt a nagyiőari termelét és ma már ha ugy vesszuk a falusiak is városiak lettek csak vidéken laknak. Mert már szinte senki nem termel semmit háznál csak bemegy a multikhoz.
    Megszunt a parsztság ha ugy veszuk, de nem halt meg töle sok ezer ember, hanem más munkája lett vagy már eleve mire végigment a folyamat a gyerekek nem ezt a szakmát vették át a szuleiktöl.

    Most is ez lesz, hogy sok olyan munkahely megszünik ami leváltható robotokkal és AI val . Például egy diszpécser vagy call center teljesen felesleges lesz emberi alkalmazottal és várni orákig mire kapcsolják mikozben az AI több ezer ember kérdésére tud azonnal válaszolni.

    Lesznek viszont olyan munkák amikre nem tudnak még ilyen helyettesitést kitalálni oda kell még az ember . illetve az aI mellé aki megmondja az AI nak , hogy mit kell csinálni vagy olyan aki az AIval közösen dolgozik.
  • kvp #10
    "Valamit nem ertek. Ha a "nagy gonosz terv" az, hogy AI csinal mindent, akkor az elszegenyedo lakossag miatt eltunik a vasarloero, tehat semmit nem ernek a cegek azzal, hogy AI-t hasznalnak."

    Miert kell jelenleg a dolgozo lakossag? Alapvetoen termelni, megteremteni a joletet az uralkodo osztalynak. Ezt utobbit a nagytokesek ugy tudjak elerni, hogy a toke segitsegevel penzt termelnek, amibol megengedhetik maguknak a kivant eletszinvonalat. Nem az a cel, hogy a lakossag vasaroljon, csak az a cel, hogy legyen egy tetszoleges vasarlo reteg, akiknek van penzuk barmit megvenni.

    A dolgozo reteg csak azert nem all 100%-ban rabszolgakbol, mert akkor nem lennenek hajlandoak dolgozni, fellazadnanak, forradalom, stb. Ezert a nagytokes reteg kenytelen a munkasoknak is viszonylagos joletet teremteni, elkerulve ezzel, hogy a fellazado munkasok megdontsek a rendszert. Ez volt az alapja mar az oegyiptomi rendszernek is, ahol nem rabszolgak voltak, hanem szabad munkasok, de minden fold (azaz minden toke) a farao birtokaban volt, mindenki kozvetlenul vagy kozvetetten neki dolgozo bermunkas volt. Ez veletlenul a kapitalista rendszer vegallapotanak felel meg, teljes tokekoncentracioval egy kezben.

    A robotok es az MI terjedese lehetove teszi, hogy az elegedetlenkedo munkasok helyett egy sajat igenyekkel nem rendelkezo munkasosztalyt hozzanak letre, teljes mertekben robotokbol. Igy a lakossag tobbseget ado munkasokat ki lehet hagyni a kapitalizmus kepletebol. Maradnak a nagytokesek es az oket kiszolgalo (remelhetoleg) emberi szemelyzet. Igy minden letrehozott termeket a sajat joletukre fordithatnak es a kornyezet terhelese is nagymertekben csokken.

    Ha nem kell tobb milliard szemelyauto, csak nehany maganrepulogep, nem kell tobb milliard embert etetni, csak neheny szazezret, akkor a Fold terhelese is nagymertekben csokken es a felszabadulo termeszeti eroforrasokat mas, szamukra hasznosabb dolgokra fordithatjak mint a lakossag elelmezese vagy lakhatasa.

    Osszeomlik attol a kapitalizmus, ha az also reteg eltunik? Termeszetesen nem, mert a felso reteg es az oket kiszolgalok tovabbra is meglennenek. Muveszekre, orvosokra, kutatokra, menokokre, tanarokra, stb. tovabbra is szukseg lenne (persze kisebb mennyisegben), csak a termelest vennek at a gepek. Honnan lenne a nagytokeseknek beveteluk? Az egymas es a kiszolgalo szemelyzet szamara gyartott luxustermekekbol. Nem lenne tobbet szukseg olcso ruhakra, de a legnagyobb luxus divatmarkak felvevopiaca nem szunne meg. Nem lenne szukseg tomeggyartott csaladi hazakra, de cserebe tobb nagytokes engedhetne meg maganak hogy sajat kastelya legyen. Nem kellene bevetni a felszin nagy reszet, de a megmarado lakossagnak jo minosegu organikus kerteszeteket lehetne fenntartani, a mai atlagos embernek megfizethetlen arakon termelve a fizetokepes lakossagnak.

    Roviden szolva a kapitalista rendszernek nem szukseges eleme a munkas, mint ahogy az igavono lovak sem voltak azok. Ha van egy ujabb, jobb technika, amivel kivalthatoak, akkor egyszeruen no a hatekonysag es kevesebb eroforrast kell a rendszer uzemeltetesere kolteni.

    Amikor a lovakat kivaltottak gozgepekkel, akkor sem omlott ossze a rendszer a sok eladhatatlan takarmanytol, egyszeruen csokkentettek a takarmanytermelest es helyette mas, hasznosabb termekeket gyartottak. A foldekrol feszabadulo munkasokat pedig atvittek az iparba.

    Ha kivaltjak az ipari munkasokat gepekkel, akkor ugyanugy leepithetoek mint ahogy a lovakat is kivezettek a termelesbol. Kevesebb elelmiszert kell eloallitani, mert kisebb a lakossag, de a fizetokepes kereslet nem fog csokkeni, csak a fizetoeszkozok koncentralodnak kevesebb ember kezebe, akik igy sokkal dragabb dolgokat tudnak venni belole mint eddig.

    Pelda: Egy gyarban ami gazdagoknak gyart luxustermekeket van 100 munkas es 1 tulaj. A munkasok adott ido alatt fejenkent 1 egyseg penzt keresnek, a tulaj pedig 20-at. Ha kivezetik a munkasokat, akkor a tulaj keres 120 egyseg penzt azonos termeles mellett, amibol sokkal tobb dolgot megengedhet maganak. A vasarloi ettol az atallastol nem tunnek el, mert azok ugyancsak gazdagok.

    Masik pelda: A gyarban gyartanak luxus es nem luxus termekeket is. A bevetel 200 penzegyseg. Ebbol 100 elmegy a munkasok berere, 80 az alapanyagokra es energiara, a tulaj keres 20 egyseget rajta. Mindenhonnan kiesnek a munkasok, igy sokkal kevesebb, termek fogy (csak a dragak), mar csak 100 egyseg a bevetel, de a munkasok bere kiesett, az alapanyag- es energiakoltseg 80 helyett 30 egyseg, a tulaj keres 70 egyseget. Tehat a dragabb, de kisebb volumenu termekek fele mozdulas a munkaero fix koltsege nelkul nagy mertekben noveli a profitot. Mondhatjuk ugy, hogy a 4. ipari forradalom anyagilag is megeri a nagytokeseknek.

    ps: Megprobaltam elmagyarazni, hogy miert nem szukseges nagymeretu munkasosztaly a vasarloero fenntartasahoz, mivel a jovedelem koncentracio kepes kompenzalni a lakossagcsokkenest. A kulcsszo, hogy kevesebb embernek, kevesebb termeket, sokkal dragabban.
  • BrockSamson #9
    Valamit nem ertek. Ha a "nagy gonosz terv" az, hogy AI csinal mindent, akkor az elszegenyedo lakossag miatt eltunik a vasarloero, tehat semmit nem ernek a cegek azzal, hogy AI-t hasznalnak.
  • bdzsana #8
    A párhuzam nem teljesen jó, mert ez ennél nagyobb léptékű lesz. A munkaerőpiac folyamatosan változik a fejlődéssel ez igaz. Foglalkozások szűnnek meg és jönnek létre illetve alakulnak át.
    Az ipari forradalmak alkalmával viszont olyan drasztikus fejlődés történik rövid idő alatt amihez nem lehet egyik napról a másikra alkalmazkodni és nagyon sokan mennek tönkre majd (és páran meggazdagodnak).
    Ha bejönnek az előrejelzések, akkor ez az egyik legnagyobb forradalom lesz, ráadásul már jóval több ember él a földön mint az előző ipari forradalom idején + a globalizmus miatt mégérzékenyebb a gazdasági rendszerünk.
    Tényleg könnyen lehet, hogy ez meg fogja rengetni az emberiséget rövid távon.

    Ez nem csak egy egyszerű tool ami egy terülen forradalmasít, ez egyszerre fog rengetekg munkafolyamatot felforgatni már most látjuk milyen sok területet érint, de ez lehet csak a jéghely csúcsa és olyan területek is el fog érni amire nem is gondolunk most.
  • repvez #7
    Nem értem, hogy miért vannak ennyire valakik ennyire elrugaszkodva és megfélemlitve a ChatGP féle dologtol?
    Régen a matematikusok munkáját sem vette el a számologép és a számitógép, pont ellenkezőleg, segitette és egyszerübbé tette a dolgukat, hogy a fontosabb dolgokra koncentrálhassanak és hamarabb legyen eredménye.

    Itt is pont erről van szó, attól hogy az AI tud programozni még nem fog magátol kitalálni programokat . ahhoz kellenek emberek, hogy megkérdezzék, hogy csinálja meg, de minden ember más elgondolással oldana meg ugyan azt a feladatot igy az AI is több féle eredményt fog addni. de igy legalább olyan ötletek is megvalosulhatnak amik amiatt nem tudnának létrejönni mert az illető nem tud valamilyen programozási nyelven.

    DE ez csak egy példa bármire rá lehet ezt huzni, hogy az AI az csak egy segitség ,nem önállo valami . SÖt nem is AI inkább egy bonyolult automatizmus ami gyorsan tud keresni az adatbázisba.
  • dyra #6
    Nagy a pofánk, de ugyanez a sors vár kb minden szellemi munkásra egy szűk réteget nem számolva. Röhögünk itt a ChatGP-n milyen bénán programoz de ahhoz képest, hogy mennyire új a cucc engem megdöbbentett. Mit tudhat egy kereskedelmi MI amit programozásra terveznek? Kismillió mérnök, pénzügyes, ügyintéző, informatikus stb.. aggódhat a jövő miatt. A kormánytól loszarra nem lehet számítani max közmunkára.
  • militavia #5
    kvp teljsen belehülyült a konteókba
    Utoljára szerkesztette: militavia, 2023.05.09. 11:56:10