MTI

A nomádok földje kapta a legjobb film Oscarját

Chloé Zhao A nomádok földje című alkotása nyerte el vasárnap a legjobb film díját a 93. Oscar-gálán Los Angelesben. A koronavírus-járvány miatt új koncepcióval megrendezett ceremónián Zhao lett a második nő, aki átvehette a rendezői Oscart.

A kínai származású Zhao lírai hangvételű alkotása az Amerika nyugati tájain vándorló emberek életét mutatja be. A nomádok földje a 39 éves rendező harmadik nagyjátékfilmje, kevesebb mint 5 millió dollárból (1,5 milliárd forintból) készült Francis McDormand főszereplésével, de zömmel nem hivatásos színészekből álló szereplőgárdával. A rendezői Oscart korábban csak egy nő nyerte el, Kathryn Bigelow A bombák földjén című filmjével. Zhao egyúttal az első színes bőrű nő, aki ebben a kategóriában győzni tudott. "Mindig jót találtam az emberekben, akikkel találkoztam"- mondta a törékeny, testszínű gálaruhát viselő Zhao, amikor átvette a díjat. Mint hozzátette, ez az elismerés "mindenkinek szól, akinek van hite és bátorsága, hogy megtalálja a jóságot önmagában, és másokban, bármilyen nehéz is ez".


Francis McDormand a legjobb színésznő Oscarját kapta játékáért. A színésznő, aki producerként is Oscar-díjas lett a filmmel, köszönő beszédét egy farkasüvöltéssel zárta. A tízezer tagot számláló amerikai filmakadémia vasárnapi gáláján több nőt és nem fehér alkotót díjaztak, mint valaha. A járvány miatt a díjátadó ceremóniát közönség nélkül, de az Oscarra jelölt sztárok jelenlétében két helyszínen rendezték meg: a Los Angeles-i Dolby Színházban és a Union Station pályaudvaron. A szervezésnél nagy hangsúlyt fektettek a távolságtartásra, a résztvevőket hangulatos, lámpafényes asztalokhoz ültették egy meghitt amfiteátrum köré. Steven Soderbergh és producertársai filmszerű élményt akartak nyújtani a műsor nézőinek, ezért a díjakat átadó sztárok is nagyobb szerephez jutottak. A gálát a Union Station színpadára érkező Regina King, a One Night in Miami című Oscar-jelölt film rendezője nyitotta meg.

Az első díjat Emerald Fennell író-rendező kapta az Ígéretes fiatal nő című filmje eredeti forgatókönyvéért. A legjobb adaptált forgatókönyvért díjazott Az apa írója, Florian Zeller műholdas közvetítéssel jelentkezett be a műsorba kezében az Oscar-szoborral, és a film főszerepét alakító Anthony Hopkinsnak valamint a társforgatókönyvíró Christopher Hamptonnak is köszönetet mondott. David Kaluuya kapta a legjobb férfi mellékszereplő díját. A 32 éves brit színész a Judas and the Black Messiah című filmben a fiatalon meggyilkolt Fred Hampton afroamerikai polgárjogi vezetőt alakította. Az Oscarral a kezében édesanyját köszöntötte, és megemlékezett Hampton örökségéről is. A dél-koreai Jun Ju Dzsung (Youn Yuh-jung) vehette át a legjobb női mellékszereplő Oscar-díját a Minari című filmben nyújtott játékáért. Az első koreai színésznőnek, aki Oscar-díjat nyert, Brad Pitt adta át az arany szobrocskát.


A legjobb nemzetközi film díját a dán Thomas Vinterberg Még egy kört mindenkinek című alkotása nyerte. "Ez a film arról szól, hogy elengedjük a kontrollt az életünk fölött" - fogalmazott a rendező. Felidézte, hogy a forgatás első napjaiban 19 éves lányát halálos autóbaleset érte, de mint mondta, ő is részese ennek a csodának, és neki ajánlotta díját. A Lelki ismeretek című Pixar-produkció kapta a legjobb animációs film Oscar-szobrát. "A dzsesszhez írtunk szerelmeslevelet" - fogalmazott a ceremónia színpadán a film egyik rendezője, Pete Docter, akinek ez már a harmadik Oscar-díja. A legjobb dokumentumfilm kategóriában a Tanítóm, a polip nyert. A rövid dokumentumfilm díját Anthony Giacchino Colette című alkotása kapta. Vizuális effektusaiért pedig Christopher Nolan Tenet című filmjét díjazták.

A Mank operatőre, Erik Messerschmidt kapta a legjobb operatőrnek járó Oscart. A David Ficher rendezésében készült, harmincas évek Hollywoodjában játszódó fekete-fehér Mank a látványterv kategóriában is nyert. A legjobb vágás Oscarját a dán Mikkel E.G. Nielsen kapta A metál csendje című filmért, amely a legjobb hang díját is elvitte. A legjobb filmzene díját a Lelki ismeretek muzsikáját szerző Trent Reznor, Atticus Ross és Jon Batiste kapta, a legjobb filmdal kategóriában pedig a Judas and the Black Messiah Fight for You című száma győzött. Az élőszereplős rövidfilm Oscarját a Two Distant Strangers című produkció nyerte el. Az animációs rövidfilmek közül pedig a Ha bármi történik, szeretlek győzött.

A Ma Rainey: A blues nagyasszonya című film a smink és haj-, valamint a jelmez-kategória Oscarját is elnyerte. A Jean Hersholt humanitárius díjat átvevő Tyler Perryt állva tapsolták meg a sztárok. A producer, rendező, színész, író, vállalkozó és filantróp elkötelezett támogatója a társadalmi igazságosságnak, a rasszizmusellenességnek. Köszönőbeszédében is a gyűlölet ellen szólalt fel, és díját is a megbékélés jegyében ajánlotta fel. A humanitárius díjat a filmes közösséget támogató Mozgókép- és Televíziós Alap (MPTF) is megkapta a ceremónián.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Tetsuo #11
    Ma már nincs normális film, mindegyikből ömlik a pc-prop.
  • Frekvency #10
    megnézném csak nem tudom mennyire pc...mert akkor a faszomat sem érdekli..
  • Tetsuo #9
    Azért írtam véletlenült, mert valóban véletlenül ütöttem el a karaktereket. Itt van két példa, hogy ezelőtt nem is sokkal helyesen írtam az említett szót: link1, link2. Ellenben k-val írva nem találtam másikat, nem is írnám úgy.
    Csak egy alattomos, rosszindulatú személy köt ilyenbe bele és véli, hogy a másik nem ismeri a szót, normális ember nem.
    Viszont lőzungként írva és nem elírva, az említett rosszinduatúságot is figyelembe véve feltételezhető, hogy az illető több nyelvet ismer, de mélyebben, anyanyelvként talán egyiket sem. Igazi kozmopolita, aki azt vallja hazájának, ami adott pillanatban jövedelmezőbb.
    Mellesleg, a cikkhez, a fórum eredeti témájához már megint nem szóltál hozzá, de mint mindig, a végén engem fogsz trollkodással vádolni - lefogadom.
  • Tetsuo #7
    Ja, a g-t k-nak írtam véletlenül, de te legalább annyira [email protected]
    Natürlich. Az adott jövevényszó pedig nem magyarítva van, hanem magyarosodott, pontosabban meghonosult.
    Miféle vesszőparipám? Csak nem arra utalsz, hogy a világot felforgató és lezüllesztő Lenin által legfontosabbnak kijelölt "művészet" boszorkánykonyhájának üstkeverői zöme a tizenharmadik törzs tagja? Ez sajnos természetes, de nem erre akartam kilyukadni, különben alátámasztásként linkeltem volna néhány kuruc.infós cikket. Pont annyit akartam leírni, amennyit leírtam.
  • Tetsuo #5
    Persze, hogy nem. Nagyon kevés filmet nézek, pláne újat. Én nem a filmről írtam, hanem a "nomádságról", a (ál)hontalan csavargásról, mint éppen felkapott menő dologról. Ugyanúgy degenerált és hamis, mint az apuci bankszámláján csüngő kaliforniai pánkok imitált szegénysége.
    Biztos van olyan, aki tényleg kilépett a jólétből, majd az elmúlást várva ténfereg betépve ide-oda, de hogy köze nincs a szellemi magasságokhoz, a valódi spiritualitáshoz, az borítékolható. A modern társadalom ezt garantálja. Egy hollywoodi film meg mindinkább csak lózunk lehet, messze az igazságtól.
  • Lapajka #4
    Szerintem te nem láttad ezt a filmet. Egy milliomos a dollármilliós lakóbuszával messziről elkerüli a csóró lakóautós ill lakókocsis nyugger korú nomádokat... és a bűnözők legalább annyira, mert a zsaruk védik őket... (továbbá ugyebár ez USA, szóval nyilván mindig van egy-egy duplacsövű, biztos ami biztos kéznél mindenkinél szinte...
  • Tetsuo #3
    Nem kell a csöndes elmúláshoz nomádnak lenni. Ha messze laksz a kórháztól, mondjuk egy tanyán, simán hetek telnek el, mire a holttestedre találnak.
    A cigány élet különben is misztifikálva van ezek a milliomosok által. A túrafelszerelésük többe kerül, mint egy autó. Ha olyan kolóniába, csapatba kerülnek, ahol többek erre az életmódra szegénység miatt kényszerültek, akkor benne van a pakliban, kirabolják, megölik a gazdagabbat. Pláne mostanában az USA, vagy az egész világ egy őrültekháza.
  • Sequoyah #2
    Ez inkabb egy altalanos tema, de nincsen kulonosebben reflektorfenyben ma mint maskor. Szoba kerul neha, de a kozbeszedet most mas temak hatarozzak meg.

    De amugy jo amit irtal.
  • Lapajka #1
    A téma USA-ban igencsak terítéken van és érzékeny... pont a napokban volt tv műsoron az idős Cybil Sepherd-el egy hasonló sztori, kicsit néztem és ott kimondták, hogy USA-ban sok ill egyre több idős kezd nomád életbe, és úton vannak, úgy gondolják, ez életben tartja őket - mondja szarkasztikusan egy illető a filmben, de tudják, hogy ha mégsem (hisz senki sem él örökké) az úton a legjobb meghalni is...(senki nem rinyál az ágyad mellett, nem rohadsz kórházban), szépen lesodródsz felborulsz a verdával, a hullaszállító szépen elvisz, eltemetnek csendben... nomád társaid - hiszen már nagy ilyen konvojok, táborok ill kommunák vannak, ahol senki nem firtatja miért vagy ott, ha nem akarod...) megöröklik, szétosztják (vagy épp a rokonaidnak elküldik, ha kérted) a cuccaid és emlékeznek rád szeretettel... senki terhére nem voltál, és közben gyönyörködtél a tájakban... hát van benne valami... a szabad elmúlás... (mire a mentő odaér, ha egyáltalán kihívják, már nincs esélyük újra éleszteni és aztán egy kórházban még évekig kínoznak, jó drágán, emberi méltóságodból kitépnek, mert hát ugyebár hogy az élet az mindenek előtt..)
    Hasonló ez mint a büdösbarlangos megoldás Erdélyben, illetve Japánban a Fuji hegy... az idős ember egyszer döntést hoz kis csomagot pakol és eltávozik, végleg elbúcsúzik mindenkitől a családban, nem lesz tovább senki terhére, és nem szeretné ha magatehetetlenül kínhalált kelljen halnia (meg hogy a leépülést, agóniát a szerettek nézzék végig)... az erdőkben rejtett remete kommunákban elvannak egy darabig, egymást segítik és ápolják, majd eltemetik és meggyászolják... a család számára amikor az ajtón kiléptek, már meghaltak... (ezt szépen leírja amúgy Tamási Áron az Ábel-ben... könyörög a család a nagyapának, hogy maradjon, mindent megkap, ápolni fogják szeretik nagyon, DE NEM... bizonyosfajta szemlélet szerint nem szabad maradni, menni kell még idejében... ő maga dönthet így, és nem lesz kiszolgáltatott annyira, megőrízheti valamelyeset emberi méltóságát... nyilván ma már erre vannak az otthonok, csak ott igen változó mennyire kapja meg ezt a méltó bánásmódot (már legalábbis morálisan), hiszen nyilván az ápolás és kiszolgálás megvan, már ha fizet érte...

    (SPOILER)

    Bemutatja a film, hogy meg lehet szeretni NAGYON ezt a nomád életet, mert bármily puritán és sokszor pokol, ha nem vagy gazdag (pl hideg van, nem tudod felfűteni lakóteret stb), valahol egyfajta szabadságot ad... A főhősnek egyáltalán nem kéne egy lepukkant rakóbusszal róni a sivatagokat... Több helyre is mehetne ahol SZERETETTEL várják, hívják (pl a húga), pl egy barátja, akivel még az úton jön össze... DE NEM... ott van mindenütt pár napot, majd kiszalad beül az öreg lakóbuszba és elhúz a messzeségbe...

    Maga a téma is erős és elég sokkoló a sztori ill a film, a maga naturális karakter ábrázolásával (pl rájön a fosás, azonnal kell üljön a mobil wc-jére, még jó hogy kéznél van, és pár hasonló jelenet,).. és Francis SEMMIT NEM SZÉGYELL... ő naturista művész, mégsem vulgáris sőt, kimondottan nemes és igényes ahogy előad ilyesmit is, hiszen ZSENI... neki nem kell grimaszokat vágni, semmi manír, semmi pózolás (bár már a kora miatt amúgy is szánalmas lenne nyilván... de egyébként meg lehet nézni, ha kikerázza magát, akkor meg, szivdöglesztő dívává tud válni, még ebben a korban is, ha akarja, pl ilyen díjátadókra, vagy akár egy olyan szerepre... ha esetleg van kedve hozzá)... soha nem használt semmi mű szépészeti megmajmolást... és nyilván nem is fog.. a ráncait megmutatja, semmi nagy frizura meg csinos ruha... slampos rozzant 60-as asszony (nem merem írni hogy öreg, részint mert én sem vagyok sokkal fiatalabb, meg mert tiszteletlenségnek érezném) A szereppel eggyé válik mindig, teljesen át tudja élni teljesen hitelesen tudja közvetíteni a történet katarzisát, és a rendező elképzelését...

    Sajnos ő is kiöregedett már a szívtipró szerepekhez, eleve viszonylag későn érett, későn lett ismert, ugyebár azonnal Oscar-al kezdett... de őt ez aligha érdekli... kevés nála őszintébb és tisztább művész van... ha van egyáltalán... Itt az Oscar-t nyilván nem csak az ő játéka érte, hiszen valójában végig egy komor csendes, magába fordult, megtört idősödő embert hoz, kevés szöveggel... de egy zseni ebből is kihozza simán a maximumot, egy pillantás, egy apró nüansz elég, hogy borzongj tőle... Maga a sztori a téma is egy külön Oscar, mert mint már írtam roppant aktuális USA-ban manapság ez... Biztos voltam hogy megkapja az Oscart... nem nagyon lehet fölé licitálni... (holott nagy emberi mélységről szól, a szó több értelmében).
    Nyomasztó szomorú dráma... nem látvánnyal szórakoztat, sem fordulatokkal vagy érdekes élvezetes szituációkkal illetve.. ennek a filmnek nem szórakoztatás a célja... hanem tájékoztatás, eme életmód ill élethelyzet bemutatása... dokumentarista dráma, azonban és ez már az író zsenialitása, nincs szomorú befejezés (bár van benne pár nagyon fájdalmas ill szomorú pillanat bemutatva), a vége viszont egyszerűen csak egy kilépés egy időablakból... megnézhettük egy ilyen ember életének egy időszakát (talán pár év lehet, de tán még annyi sem)... nincs befejezés, csak elmegy tovább az úton a távolba... nem nézném meg mégegyszer... még most is fájóan megrendít az emlék is...
    Vannak ilyenek néha és ez az igazi odaverős filmművészet, amikor a pofádba vágja az igazságot a készítő csapat, irgalmatlanul, őszintén... nincs manír, nincs maszk sem smink, és nincs művészkedés sem, mert az is hazavágja az egészet... realty produkció... csak megmutat valamit úgy ahogy az van éppen most...

    Pl a The Road (https://www.imdb.com/title/tt0898367/) némileg hasonló, letaglózás szempontjából... bár más téma (az ugyebár horrorba hajló posztapokaliptikus sci-fi dráma, hasonlóan dokumentarista felütéssel)... annyira durva, annyira sokkoló, hogy bár a legjobbak közé sorolom, amit láttam valaha, soha nem nézném meg mégegyszer... vagy ugyebár a legtöbb gettó film... pl soha nem nézném meg még egyszer a Saul fiát... vagy a Sorstalanságot sem... igaz ezekhez képest a Nomadland, végülis csak egy kis laza séta a parkban... hiszen nem brutális, erőszakos történet, egy pofon sem csattan el és aminek külön örültem, nem kell látni benne egyetlen fegyvert és halált sem végre (USA-ban ez nagy dolog)...

    Egyébként van még egy (meg biztos sok másik is) némileg hasonló, mondhatni rokon road film, jó pár éves és Jason Momoa csinálta, ő rendezte, ő a producer és ő a főszereplő is (spoiler)... törvényen kívüli indián srác, aki bosszút állt az anyja gyilkosán (tehát igaza volt), de bujkálnia kell... motoros roadmovie... egy dögös veterán motorral úton van a srác bőrgatyában, bőrmellényben, csizmában, kivarrva, ami ugyebár nála adott (nyilván szintén USA sivatagjaiban, ahogy azt kell), az FBI-al a nyomában... elfogatóparanccsal a nyakában elmegy az anyja hamvaiért a húgához... (az apja meg zsaru, védik az apja barátai, rendőrök is, és a családja is... ez persze kimerül annyiban néha hogy nem árulják be), akik szeretik, mind fedezik és vállalják érte, amit kell... új nagy útra indul az északi hegyekbe, a törzse ősi földjére, hogy indián hagyomány szerint (amire még az anyja kérte a családot) szórja a hamvakat el a megfelelő helyen, megfelelő szertartás mellett... félelem mentesen, fillér nélkül, nyugodtan és vidáman halad az úton, néha némi kalanddal... megoldja, amit meg kell, barátot és útitársat is talál és nőt is közben... nem menekül... a célja felé megy más nem érdekli...

    Zseniális, kis költségvetésű film és ez is faék egyszerű úti sztori... nincs pózolás, nincs effekt, sem nagy zene... semmi hatásvadász kápráztatás, csak a rideg valóság...
    Persze egy ügyeletes szívtipró sztár nyilván a nárcizmusát belevariálja, tehát jól meg lehet figyelni az izmait, a sármját és egyébként azt is hogy messze nem az az izomagy majom, akinek elsőre tűnik, aki a külsejével érte el a sikert..,. kiválóan játszik... jó színész... (amiből sajnos szinte semmit nem lehet megtapasztalni a nagyköltségvetésű hősös szerepeiben, bár Zack Snyder mindent megtett és valamit sikerült is elérnie... de nem túl sokat, hiszen egy multi szuperhősös filmben nincs sok idő foglalkozni egy-egy mellék-főszereplő lelkivilágával, hanem az akciókra fókuszál)... Nos ez a film is dráma, méghozzá NAGYON... és igencsak van tartalma és mélysége, csak úgy, ahogy a Nomadlandnak,

    Bemutatja a színesbőrűek elleni érzelmeket USA-ban... (elég érdekes hogy ők az őslakosok, tőlük rabolták el a földjeiket, őket irtották tizedelték, kínozták, rabszolgává tették, alázták, gúnyolták, mégis még mindig ők a megbélyegzettek, a többi színessel együtt... ám talán őslakoskén némi előjoguk pedig ma már legalább kellene legyen... persze a jó emberek kisebbségének szívében van is...!!!) tán még mélyebb és fájdalmasabb a drámaisága, mint a Nomadland-nek... és hol volt még akkor BLM... (valami 2014-es film)... hát elég sokkoló fájdalmas és szomorú történet, de nem szabad kihagyni... azt sem nézném meg még egyszer semmi szín alatt... nyilván lányok másképp gondolják, de ők sem a sztori miatt, hanem a dögös pali miatt... (na arra is járna egy Oscar) https://www.imdb.com/title/tt2386285/
    Utoljára szerkesztette: Lapajka, 2021.04.26. 14:22:39