SG.hu

A Saul fia a hivatalos magyar nevezés az Oscar-díjra

A legjobb idegennyelvű film kategóriában Nemes Jeles László cannes-i nagydíjas művét jelöljük. A film 50 országban lesz látható.

Magyarország azok közül a magyar nyelven forgatott játékfilmek közül nevezhet egyet az Oscar-díjak legjobb idegennyelvű film kategóriájába, amelyek 2014. október 1 - 2015. szeptember 30. között jelennek meg a hazai moziforgalmazásban. Az Oscar-díjra nevező bizottságban Andy Vajna filmszakmai kormánybiztos felkérésére a Filmalap Filmszakmai Döntőbizottságának öt tagja - Goda Kriszta, Havas Ágnes, Kálmán András, Kovács András Bálint, Andy Vajna - mellett Deák Krisztina filmrendező és Máthé Tibor operatőr foglalt helyet. A héttagú bizottság egyhangúan döntött.

Amerika leghíresebb filmes megmérettetésén az országok hivatalos nevezései (entry) közül az Amerikai Filmakadémia képviselői választják ki január elején az öt jelölt játékfilmet (nominee), amelyek végül a legjobb idegennyelvű filmnek járó Oscar-díjért versenyre kelhetnek. A jelöltek listáját 2016. január 14-én hozzák nyilvánosságra, az Oscar-díjak ünnepélyes átadására február 28-án immár 88. alkalommal kerül majd sor a Los Angeles-i Dolby Theatre-ben.

A Saul fia májusi világpremierje alkalmával a 68. Cannes-i Filmfesztivál hivatalos versenyprogramjában elnyerte a nagydíjat (Grand Prix), a filmkritikusok nemzetközi szövetsége FIPRESCI díját, a Francois Chalais-díjat, továbbá Zányi Tamás a legjobb hangmérnök Vulcain díját. A magyar film nemzetközi forgalmazási jogainak értékesítésével a Filmalap által megbízott párizsi székhelyű Films Distribution több mint 50 ország filmforgalmazójának értékesítették Cannes-ban, köztük a Sony Pictures Classics amerikai forgalmazónak. Nemes Jeles László filmje mától látható a magyar mozikban a Mozinet forgalmazásában.


A film az auschwitzi Sonderkommando egyik elképzelt magyar rabjáról, Ausländer Saulról szól. A Sonderkommando tagjait arra kényszerítették, hogy összegyűjtsék a gázkamrában megölt emberek tetemeit, elégessék és a hamvaikat szétszórják. A tábor perifériáján, a krematóriumokban élő csoport tagjai elszigetelten, a borzalmas titok őreiként néhány hónapig dolgoztak, mielőtt őket is kivégezték. Saul a krematóriumban megtalálja egy kisfiú holttestét, és mivel saját gyermekét véli benne felfedezni, lehetetlen tettre vállalkozik: megpróbálja titokban eltemetni a fiút, megmentvén ezáltal a krematórium lángjaitól.

A Sonderkommando felkelésre készül, Saul azonban elfordul lázadást tervező társaitól. Megszállottan egyetlen célt próbál megvalósítani: megadni a végtisztességet fiának, akiről életében nem tudott gondoskodni. A film forgatókönyvét Nemes Jeles László és Clara Royer írta. A 30 napos forgatás nagy része egy budapesti helyszínen és a Mafilmben zajlott. Korabeli fotók és történészi kutatómunka alapján, Rajk László tervei alapján készült az Auschwitz-Birkenau-i koncentrációs tábor mára megsemmisült épületeinek reprodukciója.

Sault követve megismerjük a tábor gyárszerű működését, Erdély Mátyás operatőr feszültséggel teli képeinek és Rajk László látványtervező munkájának köszönhetően pedig a néző már-már dokumentarista hitelességgel láthatja, pontosan hogyan szervezték meg több millió ember megsemmisítését.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Nemzsidó #42
    Na jó, nem írom le a BOJKOTT szót, ne kelljen törölnöd annyit, még elzsibbad az ujjad.

    De fenntartom, hogy magyar ember, ha valóban magyar, s nem csak annak mondja magát (parazita), az akarattal nem nézi meg ezt a filmet, mivel olyan történéseket dolgoz fel, melyek egyrészt kitaláltak, mint az ember-szappan, másrészt egy nem európai népcsoport titkon idesereglő és beilleszkedni képtelen csoportjainak agóniáját mutatja be. Valljuk be, ez a magyar embert a legkevésbé sem érdekli.
    Biztosan készülnek statisztikák, s a nézőszám jó alapot ad a számításhoz. Különösen a vidéki mozik adataira lennék kíváncsi.
  • UUUU #41
    Látom innen is hiányoznak a hozzászólásszámok. És még azt mondják, hogy szólásszabadság van, vagy csak nem mindenki istenitette a filmet ?
    Értem, tehat igy működik a liberális kultúra, ami nekik tetszik az médiafelhajtást kap, aki meg elakarja mondani a saját véleményét, ami nem olyan mint az ovék az törlésre kerül. :) Éljen a szólásszabadság, ami a liberalizmus alappillére. Ja nem... csak egy maszlag, mint ahogy a liberalizmus is, amely csak addig működik, amig a saját igazukat vagy hazugságukat tudják szajkózni.

    Utoljára szerkesztette: UUUU, 2015.06.14. 22:54:47
  • Nemzsidó #40
    Hé cenzor!
    Gondod van az igazság kimondásával, leírásával, ha az a "kiválasztottakra", vagy a latorállamra vonatkozik?
    Vagy netalán egy zsidókról szóló filmre, melyhez a KOLLEKTÍV magyarságnak nincs köze, ezért felelősség sem terhel bennünket?
    Nem haragszom rád, legalább Te elolvastad. Remélem izraelből, vagy legalább a Dohány utcából nyomod a gombot :)
  • Nemzsidó #39
    Egyébként ezt a filmet NEM A MAGYAR EMBEREK nevezték Oscar-díjra, hanem valakik, akik vagy filoszemiták, vagy maguk is zsidók, de semmi esetre sem "átlag"-magyar, nem a többségi társadalomhoz tartozó. A kollektív magyarságnak semmi köze a hollokauszthoz, soha nem is volt! Bár nem zárom ki, hogy lehettek egyes emberek itt is, akik "csúnya" dolgokat csináltak, de azokat már megbüntették. (?) Ez viszont nem jogosít fel egy nációt sem arra, hogy örökké tartó "fizetési meghagyásként" ezer évig kárpótolni kényszerítsen egy földrésznyi területet. Nézzük meg, milyen barbár és aljas módon foglalták el Jerikót, megölve öreget, várandóst, gyereket, még a kutyákat is, vagy emlékezzünk a palesztin területek önkényes elfoglalására, az ott megölt százezrekre, melyre nem reagálnak azok, akik e filmet méltatják, vagy valamire egyáltalán tartják.
    MAGYAR filmesnek Isonzóról, Trianonról, a Don-kanyarról kellene filmet készítenie. Véleményem szerint ez a film -témája miatt- baklövés, amit legfeljebb zsidók, ha megnéznek. Nagy közönségsikertől nem kell tartania sem a film készítőinek, sem a díjra jelölőnek. Ettől függetlenül a díjat még meg is kaphatja, mint ahogy Barack is kapott Nobel-békedíjat. Körülbelül ugyan azon az alapon.
  • ostoros #35
    "(egyébként ez a kinek a pénze dolog elég mélypont. nem hiszem, hogy van olyan ember, aki úton-útfélen azt nézi, hogy ez a felújítás, az a hirdetés, az a közmunka, vagy ez a futóverseny az ő adójából jön létre.) "

    Pedig ballib oldalon ez az új sláger. Meg az, hogy, "hány lélegeztetőgép jönne ki belőle".

    Egyébként meg, ha ennyire nem érted, akkor szádba rágom, miért is jó az, hogy visszajön egy befektetés ára.
    Azért, mert utána újra be lehet fektetni. Erről szól ez a kibaszott kapitalizmus. Hol éltél te mostanában?
    Ha meg esetleg még sem abba fektet be az állam, hanem mondjuk oktatásba, az is megtérül, úgy hogy nem értem hogy mit nem értesz.
  • ostoros #34
    Az a mozi adót fizet, tudted-é?
  • kalapos01 #31
    "Akkor olyan film készüljön belőle, amit sokan megnéznek (...) Ez talán jogos kérés, nem igaz?"

    jogos kérés ez is. nézőpont kérdése. ezért mondom, hogy van, aki azt akarja, hogy Meseautó meg más gagyi kommersz készüljön a pénzből és gazdagodjon meg a gagyi készítője. más meg azt mondja, hogy olyan film készüljön, ami jó hírét viszi az országnak, amit elismernek. sőt, készüljön ilyen és olyan is. olyan ne készüljön, amit senki nem néz, és nem is ismer el.

    csak azt nem értem, hogy miért akarod azt, hogy az állami pénzből a mozik gazdagodjanak meg. az miért jó neked?:)

    "Az meg hogy "miért lenne jó, ha bármit vissza kapna az állam?" Ilyen ostoba kérdést keresve sem találhattál volna még egyet!"

    írjam le harmadjára is, hogy az állam nem stúdió. nem filmgyártó. nem befektet. támogat. a támogatás nem azért van, hogy visszajöjjön. ha valami siker, akkor van rajta nyereség az állam részére, de nem monetáris, hanem presztízsnyereség. a bevétel a moziké és azoké, akik terítik a filmet.

    de ha megmondod, hogy miért ostoba a kérdés, akkor elfogadom. tegyük fel, hogy az állam visszakapja. mi abban a jó, ha visszakapja? akkor elkölti másra. ami vagy visszajön vagy nem. utána meg addig költi el, míg nem jön vissza. a végeredmény így is, úgy is ugyanaz: el lesz költve. nem fizetik vissza. (az, hogy kinek az adója, az hol számít? te nem a filmért fizetsz, te az államnak fizetsz. csak a közvetlen kapcsolat számít. ilyen alapon nem a te adódból készül a film, hanem a munkáltatód által neked fizetett pénzből.) (egyébként ez a kinek a pénze dolog elég mélypont. nem hiszem, hogy van olyan ember, aki úton-útfélen azt nézi, hogy ez a felújítás, az a hirdetés, az a közmunka, vagy ez a futóverseny az ő adójából jön létre.)
  • kalapos01 #30
    gombabacsi: szerinted miért támogatja az állam a kultúrát? miért ad pénzt filmekre, operákra, színházra?
  • gombabácsi #29
    ez marha nagy hülyeség
    lehet kulturálisan érték olyan is ami populáris. pont a sokak által megvetett halivud képes erre (nem, nem a szuperhősfilmekre gondolok :D)
  • gombabácsi #28
    készüljön olyan művészfilm ami populáris
    jaaa hogy ahhoz sokkal nagyobb szakmai tudás és alázat kéne...