Napi Online
Másfél milliós bírság a tachográf módosításáért
Egy kamionvezető nem tartotta be a pihenőidő szabályait, ráadásul a digitális menetírót egy mágnessel leállította. Munkaadójának - a többszöri jogorvoslat után is - 1,5 millió forint bírságot kellett fizetnie.
A tényállás: a kamion az M3 autópályán haladt 2009. április közepén, amikor a közlekedési hatóság emberei megállították és ellenőrizték a gépjármű-vezetői kártyát (ez a menetíró készülék, vagy a köznyelvben tachográf elektronikus változata). A kártya szerint a sofőr két alkalommal, összesen 6 óra 46 perccel lépte túl kéthetes vezetési idejét. A második esetben 2009. április 4-e 13 óra 41 perc és április 6-a 5 óra 1 perc között csak 39 óra 20 percet pihent, így 5 óra 40 perccel rövidítette le a rendszeres heti, legalább 45 órás pihenőidőt.
A menetíró készülék az ellenőrzés napján 11 perc kártya nélküli vezetést rögzített, noha − a helyszínen átadott tevékenységigazolás szerint − a gépjárművezető az ellenőrzéskor szabadságon volt. Ráadásul a gépjárművezető ipari mágnest helyezett fel a sebességváltó jeladójára, amely a digitális tachográf készülék működését megállította.
Az ilyen ügyekben első fokon a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) Közúti Gépjármű-közlekedési Hivatala, míg másodfokon az NKH Központja jár el. A járművezető munkaadóját − a fuvarozócéget − az első fokú hatóság 1,7 millió forintra bírságolta. A fuvarozó ez ellen fellebbezett, és a másodfokú hatóság 2009 szeptemberében a bírságot 1,5 millió forintra szállította le. A fuvarozó ezt is sérelmesnek tartotta, így a megyei bírósághoz fordult, amely a keresetet nem találta alaposnak, ezért jogerős ítéletével elutasította azt. A fuvarozó ezt követően felülvizsgálatot kért a Legfelsőbb Bíróságtól. Véleménye szerint ő kioktatta a járművezetőt, nem adott neki jogellenes utasítást, a bíróság viszont a bizonyítékokat ellene szólóan mérlegelte.
A legfőbb bírói fórum kifejtette: amennyiben a bírósági ítélet tényállása iratellenesen került megállapításra, vagy okszerűtlen, logikai ellentmondást tartalmazó módon történt a bizonyítékok mérlegelése, akkor az eljárási szabálysértés megállapítható. Nem állapítható meg ugyanakkor jogszabálysértés, ha a felülvizsgálati kérelem a bizonyítékok szabad mérlegelését támadja. Ez esetben − szemben a fuvarozó állításával − a megyei bíróság a bizonyítékok helyes mérlegelésével hozta meg a döntését.
A vonatkozó EK-rendelet fő szabályként rögzíti, hogy a szállítási vállalkozás felelős a vállalkozás járművezetői által elkövetett szabálysértésekért akkor is, ha a szabálysértést egy másik tagállam vagy harmadik ország területén követték el. A fuvarozó a per során nem tudta bizonyítani, hogy a gépjárművezetőt érintő rendszeres ellenőrzési kötelezettségének úgy tett eleget, hogy az a vállalkozás felelősségét az elkövetett jogsértésért kizárta volna.
Rámutatott még a Legfelsőbb Bíróság arra, hogy az ellenőrzés napján a járművezető kétségkívül sofőrkártya használata nélkül vezetett, illetve olyan eszközt (ipari mágnest) használt, amely megakadályozta a menetíró készülék működését, és ezáltal a tevékenysége ellenőrizhetőségét. Ezért az adott napi vezetési idő ellenőrzéséhez szükséges adatok hiányoztak, önmagában csak ez a kötelezettségszegés − a magyar jogszabály szerint − 400 ezer forint bírsággal sújtandó. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
A fuvarozó a per során nem tudta bizonyítani, hogy a gépjárművezetőt érintő rendszeres ellenőrzési kötelezettségének úgy tett eleget, hogy az a vállalkozás felelősségét az elkövetett jogsértésért kizárta volna.
A tényállás: a kamion az M3 autópályán haladt 2009. április közepén, amikor a közlekedési hatóság emberei megállították és ellenőrizték a gépjármű-vezetői kártyát (ez a menetíró készülék, vagy a köznyelvben tachográf elektronikus változata). A kártya szerint a sofőr két alkalommal, összesen 6 óra 46 perccel lépte túl kéthetes vezetési idejét. A második esetben 2009. április 4-e 13 óra 41 perc és április 6-a 5 óra 1 perc között csak 39 óra 20 percet pihent, így 5 óra 40 perccel rövidítette le a rendszeres heti, legalább 45 órás pihenőidőt.
A menetíró készülék az ellenőrzés napján 11 perc kártya nélküli vezetést rögzített, noha − a helyszínen átadott tevékenységigazolás szerint − a gépjárművezető az ellenőrzéskor szabadságon volt. Ráadásul a gépjárművezető ipari mágnest helyezett fel a sebességváltó jeladójára, amely a digitális tachográf készülék működését megállította.
Az ilyen ügyekben első fokon a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) Közúti Gépjármű-közlekedési Hivatala, míg másodfokon az NKH Központja jár el. A járművezető munkaadóját − a fuvarozócéget − az első fokú hatóság 1,7 millió forintra bírságolta. A fuvarozó ez ellen fellebbezett, és a másodfokú hatóság 2009 szeptemberében a bírságot 1,5 millió forintra szállította le. A fuvarozó ezt is sérelmesnek tartotta, így a megyei bírósághoz fordult, amely a keresetet nem találta alaposnak, ezért jogerős ítéletével elutasította azt. A fuvarozó ezt követően felülvizsgálatot kért a Legfelsőbb Bíróságtól. Véleménye szerint ő kioktatta a járművezetőt, nem adott neki jogellenes utasítást, a bíróság viszont a bizonyítékokat ellene szólóan mérlegelte.
A legfőbb bírói fórum kifejtette: amennyiben a bírósági ítélet tényállása iratellenesen került megállapításra, vagy okszerűtlen, logikai ellentmondást tartalmazó módon történt a bizonyítékok mérlegelése, akkor az eljárási szabálysértés megállapítható. Nem állapítható meg ugyanakkor jogszabálysértés, ha a felülvizsgálati kérelem a bizonyítékok szabad mérlegelését támadja. Ez esetben − szemben a fuvarozó állításával − a megyei bíróság a bizonyítékok helyes mérlegelésével hozta meg a döntését.
A vonatkozó EK-rendelet fő szabályként rögzíti, hogy a szállítási vállalkozás felelős a vállalkozás járművezetői által elkövetett szabálysértésekért akkor is, ha a szabálysértést egy másik tagállam vagy harmadik ország területén követték el. A fuvarozó a per során nem tudta bizonyítani, hogy a gépjárművezetőt érintő rendszeres ellenőrzési kötelezettségének úgy tett eleget, hogy az a vállalkozás felelősségét az elkövetett jogsértésért kizárta volna.
Rámutatott még a Legfelsőbb Bíróság arra, hogy az ellenőrzés napján a járművezető kétségkívül sofőrkártya használata nélkül vezetett, illetve olyan eszközt (ipari mágnest) használt, amely megakadályozta a menetíró készülék működését, és ezáltal a tevékenysége ellenőrizhetőségét. Ezért az adott napi vezetési idő ellenőrzéséhez szükséges adatok hiányoztak, önmagában csak ez a kötelezettségszegés − a magyar jogszabály szerint − 400 ezer forint bírsággal sújtandó. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
A fuvarozó a per során nem tudta bizonyítani, hogy a gépjárművezetőt érintő rendszeres ellenőrzési kötelezettségének úgy tett eleget, hogy az a vállalkozás felelősségét az elkövetett jogsértésért kizárta volna.