SG.hu·
A Toyota humanoid robotok betanítására kötelezte dolgozóit
A Toyota arra utasította a dolgozóit, hogy humanoid robotokat tanítsanak be, de azt állítja, hogy azok nem fogják leváltani az embereket.
Az autógyártók versenyt futnak a humanoid robotok fejlesztésében és bevezetésében. A Toyota azon dolgozik, hogy idővel 400 000 gyári robotot állítson munkába, ennek érdekében 2028-tól évente 6,42 milliárd dollárt tervez befektetni a gyárak korszerűsítésébe. A vállalat 150 000 robotot szeretne saját autógyáraiban munkába állítani, további 250 000-et pedig a csoport különböző alkatrészeket és anyagokat gyártó vállalatainak létesítményeiben telepítene. A Toyota már megkezdte néhány ELEY humanoid robotjának bevezetését a gyártósorokon, hogy azok tanulhassanak az emberi dolgozóktól. A munkások úgy tanítják a kerekeken guruló robotokat különböző, precíz kézmozdulatokat igénylő feladatok elvégzésére, hogy olyan eszközt viselnek, amelyek a humanoid robotok ujjain alapulnak.
Ez természetesen kérdéseket vet fel a japán székhelyű autógyártó emberi munkaerejének jövőjével kapcsolatban, amelynek világszerte 60 gyárban 18 000 tapasztalt dolgozója van. Hiroki Nakajima, a Toyota ügyvezető alelnöke azonban azt mondta, hogy a vállalat olyan világot szeretne, „ahol a robotok együtt élnek és dolgoznak az emberekkel, nem pedig leváltják őket”.
* Nem világos, hogy a Toyota összesen hány robotot állított már munkába, illetve az sem, hogy az új robotok közül hány lesz humanoid. Az autóipar azonban évtizedek óta az ipari robotok egyik vezető alkalmazója, ezek a robotok jellemzően munkaállomásokra telepített robotkarok, valamint olyan mobil robotok, amelyek az alkatrészeket vagy az anyagokat mozgatják egyik helyről a másikra. Csak Kína 2 millió ipari robotot állított üzembe 2024-ben, míg Japán 450 500 robottal a második helyen állt - közölte a Nemzetközi Robotikai Szövetség. Az Egyesült Államok és Dél-Korea a harmadik, illetve a negyedik helyen végzett, 34 200, illetve 30 600 robottal.
Az autóipar fordulata a humanoid robotok felé olyan trend, amely túlmutat a speciális ipari robotokon. A vállalatok arra számítanak, hogy a humanoid robotok idővel általános célú, autonóm robotokká válhatnak, amelyek számos különböző feladatot képesek ellátni, és könnyebben beilleszthetők az olyan munkahelyekre, amelyeket eredetileg emberek számára alakítottak ki.
Mielőtt azonban a humanoid robotokat szélesebb körben is be lehetne vetni, számos MI-vel és robotikai hardverrel kapcsolatos kihívást kell még megoldani, valamint olyan működési kérdéseket is kezelni kell, mint az emberek melletti biztonságos munkavégzés. Az sem világos, hogy az ilyen robotok mennyire lesznek költséghatékonyak az emberi dolgozók alkalmazásához képest, mert a robotikai vállalatok csak nemrég kezdtek el kísérletezni a humanoid robotok tömeggyártásával. Ennek ellenére az autóipar valószínűleg továbbra is egyre több robotot fog alkalmazni, miközben átalakítja a gyártósorokat elektromos járművek és más modern járművek előállítására, amelyekben egyre több számítógép és chip található. Az autógyártóknak emellett a szakképzett munkaerőből is hiányuk van, miközben az emberi munkaerő egyre öregebb. Mindazonáltal a több robot és MI bevetésére irányuló törekvés ellenállást váltott ki a szakszervezetekből, amelyek aggódnak az elbocsátások és a dolgozói juttatásokra nehezedő nyomás miatt.
Számos autógyártó fejleszt vagy finanszíroz saját humanoid robotokat, köztük olyan kínai elektromosjármű-gyártók is, mint az Xpeng és a Nio. A dél-koreai Hyundai autógyártó 2028-tól tervezi megkezdeni a robotikai leányvállalata, a Boston Dynamics által fejlesztett Atlas humanoid robotok bevezetését, azzal a céllal, hogy a következő néhány évben világszerte akár 25 000 ilyen robot működjön a Hyundai és a Kia gyáraiban. Szeptember 21-én a Boston Dynamics bejelentette, hogy új robotikai képzési központot indított a Hyundai Motor Group Metaplant America létesítményében, amely egy elektromos járműveket gyártó üzem Georgiában. A létesítményt arra tervezték, hogy segítsen betanítani az Atlas robotokat olyan feladatokra, mint az autóipari alkatrészek sorrendjének meghatározása, valamint az alkatrészek megfelelő sorrendben történő elhelyezése az összeszereléshez.
Az autógyártók versenyt futnak a humanoid robotok fejlesztésében és bevezetésében. A Toyota azon dolgozik, hogy idővel 400 000 gyári robotot állítson munkába, ennek érdekében 2028-tól évente 6,42 milliárd dollárt tervez befektetni a gyárak korszerűsítésébe. A vállalat 150 000 robotot szeretne saját autógyáraiban munkába állítani, további 250 000-et pedig a csoport különböző alkatrészeket és anyagokat gyártó vállalatainak létesítményeiben telepítene. A Toyota már megkezdte néhány ELEY humanoid robotjának bevezetését a gyártósorokon, hogy azok tanulhassanak az emberi dolgozóktól. A munkások úgy tanítják a kerekeken guruló robotokat különböző, precíz kézmozdulatokat igénylő feladatok elvégzésére, hogy olyan eszközt viselnek, amelyek a humanoid robotok ujjain alapulnak.
Ez természetesen kérdéseket vet fel a japán székhelyű autógyártó emberi munkaerejének jövőjével kapcsolatban, amelynek világszerte 60 gyárban 18 000 tapasztalt dolgozója van. Hiroki Nakajima, a Toyota ügyvezető alelnöke azonban azt mondta, hogy a vállalat olyan világot szeretne, „ahol a robotok együtt élnek és dolgoznak az emberekkel, nem pedig leváltják őket”.
* Nem világos, hogy a Toyota összesen hány robotot állított már munkába, illetve az sem, hogy az új robotok közül hány lesz humanoid. Az autóipar azonban évtizedek óta az ipari robotok egyik vezető alkalmazója, ezek a robotok jellemzően munkaállomásokra telepített robotkarok, valamint olyan mobil robotok, amelyek az alkatrészeket vagy az anyagokat mozgatják egyik helyről a másikra. Csak Kína 2 millió ipari robotot állított üzembe 2024-ben, míg Japán 450 500 robottal a második helyen állt - közölte a Nemzetközi Robotikai Szövetség. Az Egyesült Államok és Dél-Korea a harmadik, illetve a negyedik helyen végzett, 34 200, illetve 30 600 robottal.
Az autóipar fordulata a humanoid robotok felé olyan trend, amely túlmutat a speciális ipari robotokon. A vállalatok arra számítanak, hogy a humanoid robotok idővel általános célú, autonóm robotokká válhatnak, amelyek számos különböző feladatot képesek ellátni, és könnyebben beilleszthetők az olyan munkahelyekre, amelyeket eredetileg emberek számára alakítottak ki.
Mielőtt azonban a humanoid robotokat szélesebb körben is be lehetne vetni, számos MI-vel és robotikai hardverrel kapcsolatos kihívást kell még megoldani, valamint olyan működési kérdéseket is kezelni kell, mint az emberek melletti biztonságos munkavégzés. Az sem világos, hogy az ilyen robotok mennyire lesznek költséghatékonyak az emberi dolgozók alkalmazásához képest, mert a robotikai vállalatok csak nemrég kezdtek el kísérletezni a humanoid robotok tömeggyártásával. Ennek ellenére az autóipar valószínűleg továbbra is egyre több robotot fog alkalmazni, miközben átalakítja a gyártósorokat elektromos járművek és más modern járművek előállítására, amelyekben egyre több számítógép és chip található. Az autógyártóknak emellett a szakképzett munkaerőből is hiányuk van, miközben az emberi munkaerő egyre öregebb. Mindazonáltal a több robot és MI bevetésére irányuló törekvés ellenállást váltott ki a szakszervezetekből, amelyek aggódnak az elbocsátások és a dolgozói juttatásokra nehezedő nyomás miatt.
Számos autógyártó fejleszt vagy finanszíroz saját humanoid robotokat, köztük olyan kínai elektromosjármű-gyártók is, mint az Xpeng és a Nio. A dél-koreai Hyundai autógyártó 2028-tól tervezi megkezdeni a robotikai leányvállalata, a Boston Dynamics által fejlesztett Atlas humanoid robotok bevezetését, azzal a céllal, hogy a következő néhány évben világszerte akár 25 000 ilyen robot működjön a Hyundai és a Kia gyáraiban. Szeptember 21-én a Boston Dynamics bejelentette, hogy új robotikai képzési központot indított a Hyundai Motor Group Metaplant America létesítményében, amely egy elektromos járműveket gyártó üzem Georgiában. A létesítményt arra tervezték, hogy segítsen betanítani az Atlas robotokat olyan feladatokra, mint az autóipari alkatrészek sorrendjének meghatározása, valamint az alkatrészek megfelelő sorrendben történő elhelyezése az összeszereléshez.