SG.hu
Csalódás a Lenovo 7 collos táblagépe
Ugyan a Lenovo az asztali számítógépek között már átvette a piaci vezetést, de táblagép fronton alaposan lemaradt. Megnéztük 7 collos táblagépük csökkenteni tud-e hátrányukon.
A kínai gyártó hatalmas lendülettel foglalta el a legnagyobb számítógépgyártó címét, de szerencsétlenségükre pont amikor elérték céljukat pörgött arrébb a világ kereke, zuhant meg a teljes piac és vágynak inkább táblagépekre az emberek. A többi feltörekvő távol-keleti céggel ellentétben a hordozható eszközökre alig figyeltek, jelenlétük csak az okostelefonoknál jelentős, de ott is nagyon nehéz dolguk van belső riválisaik, a ZTE és a Huawei miatt. (A tavalyi utolsó negyedévben alig 800 ezer táblagépet adtak el, míg okostelefonból 9 milliót szállítottak.) Ezen a helyzeten akarnak változtatni új portfoliójukkal, melynek egyik tagja a budapesti képviselettől kapott IdeaTab A2107A-H.
Egy hét collos képátlójú teljesen fekete készülékről van szó; hordozhatóság szempontjából ez az ideális méret, hiszen egy kézzel is átéri az ember, és főleg most így télen a kabátzsebben is elfér. Kézbe véve első tapasztalatunk hogy meglepően súlyos, negyven deka, ami érezhetően több a két héttel ezelőtt nálunk járt Acer Iconia 320 grammjánál. Előlapját teljesen beborítja az üveg, ezt csak a felül lévő márkanév bontja meg. Kávája átlagosan széles, oldalát vékony fémszínű csík díszíti. Ezen található felül a bekapcsológomb, a micro-USB nyílás az akkumulátor töltésére és a fejhallgató csatlakoztatási lehetőség, jobb oldalán pedig a hangerőszabályzók kapcsolói.
Hátlapja is hasonlóan puritán, kellemes tapintású, a kameranyílást tökéletesen középre helyezték el. Itt a borítás felső része csúsztatással eltávolítható, memóriáját itt bővíthetjük SD kártyával, és ide rakhatunk be két SIM kártyát, melyek közül az egyik adatkapcsolatra szánt 2G/3G, a másik csak 2G kompatibilitású. Ugyan a levétel könnyű, de a visszarakás már nehézkesebb, mert borzasztó pontosan illeszkedik - szerencsére valószínűleg nem túl sokszor kell ezt végrehajtanunk.
Bekapcsolása után a szokványos módon, húzással feloldva a képernyőt egy módosított 4.0.3-mas Android operációs rendszer (Ice Cream Sandwich) fogad minket. (Ez nagyon régen, 2011 decemberében jelent meg, érthetetlen hogy egy vadonatúj táblagépen miért ez van.) Magyar nyelvet sajnos nem választhatunk. Az átdolgozott kezelőfelületen hatos csoportokba rendezték a programokat könyvtárszerűen, ennek első helyén a Lenovo alkalmazásboltja van, a többi pedig a média, közösségi, üzleti stb. felosztást követi. Ez természetesen igény szerint átrendezhető, illetve a Google saját áruházából bármit letölthetünk. Kirakhatunk időjárás, naptár, pontos idő widgetet, ikonnal kapcsolhatjuk ki-be a GPS-t, a Wi-Fi-t vagy változtathatjuk meg a fényerőt.
Kijelzőjének felbontása 600 x 1024 pixel, ami paraméterét tekintve jó, de a képminőség sajnos inkább átlag alattinak mondható. Azért sajnos, mert egy táblagépen egyértelműen ez a legfontosabb alkatrész, és erről nehéz pozitívan nyilatkozni. Legzavaróbb rajta a nagyon szűk betekintési szög, ami azt jelenti, hogy szinte csak teljesen középről nézve nem csökken a fényerő és nem romlik a kontraszt. Ugyan egy kézben tartandó eszközről van szó, amit egyedül használunk és ilyenkor nincs is gond, de egy asztalra magunk elé rakva már figyelnünk kell, hogy pontosan föléje hajoljunk, leülve a fotelbe pedig jó pozícióban helyezzük el. A színek emiatt sokszor fakók, a betűk olvashatósága lehetne jobb.
Belül egy 1 GHz-es ARMv7 processzor dolgozik, ami ma már közel sem nevezhető fürgének, memóriája 1 Gbyte, anyagainkat 16 Gbyte-on tárolhatjuk. A chip webezéshez, dokumentumok olvasásához megfelelő, de videóknál nagyfelbontásra kapcsolva már problémáink lehetnek. Ezt jelzi a két lefutatott benchmark is, a Quadrant teszten 2127, az AnTuTu-ban 4508-as eredményt ért el, tehát grafikára kiélezett játékokkal inkább ne próbálkozzunk.
Hangja jó, de valahogy a mérnökök nem gondoltak arra, hogy videózásnál az ember elfekteti a készüléket nem pedig álló helyzetben tartja. Mivel mindkét hangszórókimenet a hátlap alsó részén van, így a gépet elfordítva azok az egyik szélre kerülnek. Ha sikerült volna a két hangszórót egymástól távolabb rakni érezhetően jobban szólna.
Kamerájának felbontása 3,1 megapixel, az általa nyújtott képminőség gyenge, használata csak napsütésben ajánlott. Nincs benne vaku, viszont a szoftver sokféle beállításra ad lehetőséget. Ugyan nyilvánvalóan nem városlátogatásokra vagy családi fényképek készítésére raknak a táblagépekbe ilyen modulokat, de ha már eseti képrögzítésre is nehéz ajánlani valamit akkor lehet inkább hagyni kellene az egészet és inkább annyival is olcsóbban adni a készüléket. Az előlapra is raktak egy VGA (640 x 480) felbontásút, ami pont elég arra, hogy videótelefonálásnál megmutassuk vele az arcunkat.
Két SIM-kártyát tud fogadni, ami sokat utazva lehet hasznos, de a netezés költségeit egyszerűbb egy ingyenes Wi-Fi hálózatot keresve csökkenteni. Akkumulátorának kapacitása meglepően nagy, 3550 mAh, szóval biztosan kibírja az egész napos nyúzást.
Összességében egy fogásra, összerakásra prémiumérzetet keltő nagyon masszív masina, ami azonban bekapcsolás után a múltba visz el minket: gyenge kijelző, lassú processzor, elavult operációs rendszer, ráadásul mindezt elég magas áron, a boltokban 60 ezer forint feletti összegért adják a birtokunkba. A helyzet az, hogy ennél kevesebbért jobb táblagépet tudunk vásárolni, vagy még inkább szánjunk rá minimálisan többet, és 70 ezerért a miénk lehet egy Nexus 7, amivel biztosan a táblagép-rajongók egyre növekvő táborát fogjuk gazdagítani. Tehát enyhén érthetetlen táblagépről van szó, amit ha nagyon ajánlani kellene valakinek, akkor csak olyannak, aki ki tudja használni a két SIM előnyét, mivel egyébként átlagon alul teljesített.
A kínai gyártó hatalmas lendülettel foglalta el a legnagyobb számítógépgyártó címét, de szerencsétlenségükre pont amikor elérték céljukat pörgött arrébb a világ kereke, zuhant meg a teljes piac és vágynak inkább táblagépekre az emberek. A többi feltörekvő távol-keleti céggel ellentétben a hordozható eszközökre alig figyeltek, jelenlétük csak az okostelefonoknál jelentős, de ott is nagyon nehéz dolguk van belső riválisaik, a ZTE és a Huawei miatt. (A tavalyi utolsó negyedévben alig 800 ezer táblagépet adtak el, míg okostelefonból 9 milliót szállítottak.) Ezen a helyzeten akarnak változtatni új portfoliójukkal, melynek egyik tagja a budapesti képviselettől kapott IdeaTab A2107A-H.
Egy hét collos képátlójú teljesen fekete készülékről van szó; hordozhatóság szempontjából ez az ideális méret, hiszen egy kézzel is átéri az ember, és főleg most így télen a kabátzsebben is elfér. Kézbe véve első tapasztalatunk hogy meglepően súlyos, negyven deka, ami érezhetően több a két héttel ezelőtt nálunk járt Acer Iconia 320 grammjánál. Előlapját teljesen beborítja az üveg, ezt csak a felül lévő márkanév bontja meg. Kávája átlagosan széles, oldalát vékony fémszínű csík díszíti. Ezen található felül a bekapcsológomb, a micro-USB nyílás az akkumulátor töltésére és a fejhallgató csatlakoztatási lehetőség, jobb oldalán pedig a hangerőszabályzók kapcsolói.
Hátlapja is hasonlóan puritán, kellemes tapintású, a kameranyílást tökéletesen középre helyezték el. Itt a borítás felső része csúsztatással eltávolítható, memóriáját itt bővíthetjük SD kártyával, és ide rakhatunk be két SIM kártyát, melyek közül az egyik adatkapcsolatra szánt 2G/3G, a másik csak 2G kompatibilitású. Ugyan a levétel könnyű, de a visszarakás már nehézkesebb, mert borzasztó pontosan illeszkedik - szerencsére valószínűleg nem túl sokszor kell ezt végrehajtanunk.
Bekapcsolása után a szokványos módon, húzással feloldva a képernyőt egy módosított 4.0.3-mas Android operációs rendszer (Ice Cream Sandwich) fogad minket. (Ez nagyon régen, 2011 decemberében jelent meg, érthetetlen hogy egy vadonatúj táblagépen miért ez van.) Magyar nyelvet sajnos nem választhatunk. Az átdolgozott kezelőfelületen hatos csoportokba rendezték a programokat könyvtárszerűen, ennek első helyén a Lenovo alkalmazásboltja van, a többi pedig a média, közösségi, üzleti stb. felosztást követi. Ez természetesen igény szerint átrendezhető, illetve a Google saját áruházából bármit letölthetünk. Kirakhatunk időjárás, naptár, pontos idő widgetet, ikonnal kapcsolhatjuk ki-be a GPS-t, a Wi-Fi-t vagy változtathatjuk meg a fényerőt.
Kijelzőjének felbontása 600 x 1024 pixel, ami paraméterét tekintve jó, de a képminőség sajnos inkább átlag alattinak mondható. Azért sajnos, mert egy táblagépen egyértelműen ez a legfontosabb alkatrész, és erről nehéz pozitívan nyilatkozni. Legzavaróbb rajta a nagyon szűk betekintési szög, ami azt jelenti, hogy szinte csak teljesen középről nézve nem csökken a fényerő és nem romlik a kontraszt. Ugyan egy kézben tartandó eszközről van szó, amit egyedül használunk és ilyenkor nincs is gond, de egy asztalra magunk elé rakva már figyelnünk kell, hogy pontosan föléje hajoljunk, leülve a fotelbe pedig jó pozícióban helyezzük el. A színek emiatt sokszor fakók, a betűk olvashatósága lehetne jobb.
Belül egy 1 GHz-es ARMv7 processzor dolgozik, ami ma már közel sem nevezhető fürgének, memóriája 1 Gbyte, anyagainkat 16 Gbyte-on tárolhatjuk. A chip webezéshez, dokumentumok olvasásához megfelelő, de videóknál nagyfelbontásra kapcsolva már problémáink lehetnek. Ezt jelzi a két lefutatott benchmark is, a Quadrant teszten 2127, az AnTuTu-ban 4508-as eredményt ért el, tehát grafikára kiélezett játékokkal inkább ne próbálkozzunk.
Hangja jó, de valahogy a mérnökök nem gondoltak arra, hogy videózásnál az ember elfekteti a készüléket nem pedig álló helyzetben tartja. Mivel mindkét hangszórókimenet a hátlap alsó részén van, így a gépet elfordítva azok az egyik szélre kerülnek. Ha sikerült volna a két hangszórót egymástól távolabb rakni érezhetően jobban szólna.
Kamerájának felbontása 3,1 megapixel, az általa nyújtott képminőség gyenge, használata csak napsütésben ajánlott. Nincs benne vaku, viszont a szoftver sokféle beállításra ad lehetőséget. Ugyan nyilvánvalóan nem városlátogatásokra vagy családi fényképek készítésére raknak a táblagépekbe ilyen modulokat, de ha már eseti képrögzítésre is nehéz ajánlani valamit akkor lehet inkább hagyni kellene az egészet és inkább annyival is olcsóbban adni a készüléket. Az előlapra is raktak egy VGA (640 x 480) felbontásút, ami pont elég arra, hogy videótelefonálásnál megmutassuk vele az arcunkat.
Két SIM-kártyát tud fogadni, ami sokat utazva lehet hasznos, de a netezés költségeit egyszerűbb egy ingyenes Wi-Fi hálózatot keresve csökkenteni. Akkumulátorának kapacitása meglepően nagy, 3550 mAh, szóval biztosan kibírja az egész napos nyúzást.
Összességében egy fogásra, összerakásra prémiumérzetet keltő nagyon masszív masina, ami azonban bekapcsolás után a múltba visz el minket: gyenge kijelző, lassú processzor, elavult operációs rendszer, ráadásul mindezt elég magas áron, a boltokban 60 ezer forint feletti összegért adják a birtokunkba. A helyzet az, hogy ennél kevesebbért jobb táblagépet tudunk vásárolni, vagy még inkább szánjunk rá minimálisan többet, és 70 ezerért a miénk lehet egy Nexus 7, amivel biztosan a táblagép-rajongók egyre növekvő táborát fogjuk gazdagítani. Tehát enyhén érthetetlen táblagépről van szó, amit ha nagyon ajánlani kellene valakinek, akkor csak olyannak, aki ki tudja használni a két SIM előnyét, mivel egyébként átlagon alul teljesített.
