SG.hu·
Fél Kenyát sötétségbe borítaná a Microsoft gigászi adatközpontja
Egyre komolyabb akadályokba ütközik a Microsoft és az abu-dzabi központú G42 ambiciózus terve, amely Kelet-Afrika egyik legnagyobb MI infrastruktúráját hozná létre Kenyában.
Az eredetileg mintegy 1 milliárd dollárosra tervezett adatközpont-projekt körül hónapok óta feszült tárgyalások zajlanak a kenyai kormány és a technológiai vállalatok között, miközben a beruházás energiaigénye már nemcsak gazdasági, hanem stratégiai és politikai kérdéssé is vált. A tárgyalások főként azért akadtak el, mert a Microsoft és partnere, a G42 olyan pénzügyi garanciákat kért a kenyai államtól, amelyeket Nairobi nem tudott vállalni. A technológiai cégek azt szerették volna elérni, hogy a kormány éves szinten garantáljon bizonyos adatközpont-kapacitásra vonatkozó kifizetéseket, vagyis akkor is biztos bevételhez jussanak, ha a tényleges piaci kereslet elmaradna a várakozásoktól.
A felek közötti egyeztetések azonban a kívánt garanciák hiánya miatt megfeneklettek. A projektet ismerő források szerint emiatt már az is felmerült, hogy a beruházást végül jelentősen kisebb méretben valósítják meg. A Microsoft és a G42 hivatalosan nem kommentálta az ügyet, ugyanakkor a kenyai kormány igyekezett hangsúlyozni, hogy a projekt nincs lefújva. John Tanui, a kenyai információs minisztérium államtitkára egy interjúban úgy fogalmazott, hogy a tárgyalások továbbra is zajlanak, és a beruházást "nem állították le és nem vonták vissza". Hozzátette ugyanakkor, hogy "az általuk tervezett adatközpont mérete még további strukturálást igényel".
A problémák középpontjában elsősorban az energiaellátás áll. A 2024-ben bejelentett megállapodás eredetileg egy geotermikus energiával működő adatközpont létrehozását célozta Kenya Rift-völgyi Olkaria régiójában. A projekt első üteme körülbelül 100 megawattos kapacitással indult volna el már idén, a hosszabb távú cél pedig egy elképesztő méretű, akár 1 gigawattos infrastruktúra kiépítése lett volna. Ez azonban Kenya jelenlegi energiarendszere mellett rendkívül nehezen megvalósítható. Az ország teljes beépített villamosenergia-kapacitása jelenleg nagyjából 3000-3200 megawatt között mozog, miközben a csúcsterhelés idén januárban rekordot döntött, és elérte a 2444 megawattot.
A teljes, 1 gigawattos adatközpont így önmagában az ország teljes áramtermelő kapacitásának közel egyharmadát fogyasztotta volna el. Még az első, 100 megawattos szakasz is komoly terhelést jelentett volna az Olkaria geotermikus komplexum számára, amely jelenleg összesen körülbelül 950 megawattnyi energiát termel. William Ruto kenyai elnök egy nairobi állami rendezvényen meglehetősen szemléletesen érzékeltette a helyzetet. "Az ország felét le kellene kapcsolnunk ahhoz, hogy működtetni tudjuk ezt az adatközpontot." - mondta. Philip Thigo, Kenya technológiai különmegbízottja később igyekezett finomítani az elnök szavait. Elmondása szerint Ruto nem azt akarta sugallni, hogy a projektet felfüggesztették, hanem azt hangsúlyozta, hogy Kenyának szembe kell néznie a következő generációs digitális infrastruktúrák hatalmas energiaigényével.
A Microsoft számára a kenyai projekt jóval többet jelent egyszerű adatközpontnál. A beruházás lett volna a vállalat első közös nagy projektje a G42-vel azt követően, hogy a Microsoft 2024-ben 1,5 milliárd dollárt fektetett az emirátusi technológiai vállalatba. Az üzlet részeként a G42 vállalta, hogy megszünteti kínai érdekeltségeit, és eltávolítja rendszereiből a kínai technológiát, köztük a Huawei berendezéseit is. Washington számára ez stratégiai jelentőségű lépés volt, mivel az Egyesült Államok egyre intenzívebben próbálja visszaszorítani Kína technológiai befolyását Afrikában.
Brad Smith, a Microsoft elnöke korábban úgy jellemezte a kenyai projektet, mint "Kenya történetének legnagyobb előrelépését a digitális technológia elérhetősége terén". A beruházást egyfajta diplomáciai sikernek is tekintették az Egyesült Államok és az Egyesült Arab Emírségek közötti technológiai együttműködésben. A projekt esetleges kudarcát ezért sokan geopolitikai szempontból is komoly visszalépésnek tartanák. Vivek Chilukuri, a Center for a New American Security elemzője szerint ez "csapást jelentene az Egyesült Arab Emírségek azon ambíciójára, hogy hídként szolgáljon az amerikai technológiai cégek számára a feltörekvő piacok felé".
Közben Kína sem tétlen. A Huawei az elmúlt években hatalmas beruházásokat hajtott végre Kenyában, és nemrég új optikai internetes szolgáltatást indított a Safaricommal, az ország legnagyobb távközlési vállalatával együttműködésben.
Afrika jelenleg a világ adatközpont-kapacitásának mindössze körülbelül 1 százalékával rendelkezik, ami komoly akadályt jelenthet a kontinens MI fejlődése szempontjából. A Microsoft kenyai beruházása éppen ezt próbálta volna megváltoztatni, hiszen az adatközpont mellett képzési programokat, új szoftveres megoldásokat és szélesebb körű felhőszolgáltatásokat is terveztek. A Microsoft 2026-ban várhatóan 190 milliárd dollárt költ tőkebefektetésekre, elsősorban adatközpontokra és MI infrastruktúrára. A probléma azonban nem csak Afrikát érinti. Az Egyesült Államokban is egyre több adatközpont-építést halasztanak el vagy törölnek, mert az elektromos hálózat egyszerűen nem képes lépést tartani az iparág növekedésével.
Az eredetileg mintegy 1 milliárd dollárosra tervezett adatközpont-projekt körül hónapok óta feszült tárgyalások zajlanak a kenyai kormány és a technológiai vállalatok között, miközben a beruházás energiaigénye már nemcsak gazdasági, hanem stratégiai és politikai kérdéssé is vált. A tárgyalások főként azért akadtak el, mert a Microsoft és partnere, a G42 olyan pénzügyi garanciákat kért a kenyai államtól, amelyeket Nairobi nem tudott vállalni. A technológiai cégek azt szerették volna elérni, hogy a kormány éves szinten garantáljon bizonyos adatközpont-kapacitásra vonatkozó kifizetéseket, vagyis akkor is biztos bevételhez jussanak, ha a tényleges piaci kereslet elmaradna a várakozásoktól.
A felek közötti egyeztetések azonban a kívánt garanciák hiánya miatt megfeneklettek. A projektet ismerő források szerint emiatt már az is felmerült, hogy a beruházást végül jelentősen kisebb méretben valósítják meg. A Microsoft és a G42 hivatalosan nem kommentálta az ügyet, ugyanakkor a kenyai kormány igyekezett hangsúlyozni, hogy a projekt nincs lefújva. John Tanui, a kenyai információs minisztérium államtitkára egy interjúban úgy fogalmazott, hogy a tárgyalások továbbra is zajlanak, és a beruházást "nem állították le és nem vonták vissza". Hozzátette ugyanakkor, hogy "az általuk tervezett adatközpont mérete még további strukturálást igényel".
A problémák középpontjában elsősorban az energiaellátás áll. A 2024-ben bejelentett megállapodás eredetileg egy geotermikus energiával működő adatközpont létrehozását célozta Kenya Rift-völgyi Olkaria régiójában. A projekt első üteme körülbelül 100 megawattos kapacitással indult volna el már idén, a hosszabb távú cél pedig egy elképesztő méretű, akár 1 gigawattos infrastruktúra kiépítése lett volna. Ez azonban Kenya jelenlegi energiarendszere mellett rendkívül nehezen megvalósítható. Az ország teljes beépített villamosenergia-kapacitása jelenleg nagyjából 3000-3200 megawatt között mozog, miközben a csúcsterhelés idén januárban rekordot döntött, és elérte a 2444 megawattot.
A teljes, 1 gigawattos adatközpont így önmagában az ország teljes áramtermelő kapacitásának közel egyharmadát fogyasztotta volna el. Még az első, 100 megawattos szakasz is komoly terhelést jelentett volna az Olkaria geotermikus komplexum számára, amely jelenleg összesen körülbelül 950 megawattnyi energiát termel. William Ruto kenyai elnök egy nairobi állami rendezvényen meglehetősen szemléletesen érzékeltette a helyzetet. "Az ország felét le kellene kapcsolnunk ahhoz, hogy működtetni tudjuk ezt az adatközpontot." - mondta. Philip Thigo, Kenya technológiai különmegbízottja később igyekezett finomítani az elnök szavait. Elmondása szerint Ruto nem azt akarta sugallni, hogy a projektet felfüggesztették, hanem azt hangsúlyozta, hogy Kenyának szembe kell néznie a következő generációs digitális infrastruktúrák hatalmas energiaigényével.
A Microsoft számára a kenyai projekt jóval többet jelent egyszerű adatközpontnál. A beruházás lett volna a vállalat első közös nagy projektje a G42-vel azt követően, hogy a Microsoft 2024-ben 1,5 milliárd dollárt fektetett az emirátusi technológiai vállalatba. Az üzlet részeként a G42 vállalta, hogy megszünteti kínai érdekeltségeit, és eltávolítja rendszereiből a kínai technológiát, köztük a Huawei berendezéseit is. Washington számára ez stratégiai jelentőségű lépés volt, mivel az Egyesült Államok egyre intenzívebben próbálja visszaszorítani Kína technológiai befolyását Afrikában.
Brad Smith, a Microsoft elnöke korábban úgy jellemezte a kenyai projektet, mint "Kenya történetének legnagyobb előrelépését a digitális technológia elérhetősége terén". A beruházást egyfajta diplomáciai sikernek is tekintették az Egyesült Államok és az Egyesült Arab Emírségek közötti technológiai együttműködésben. A projekt esetleges kudarcát ezért sokan geopolitikai szempontból is komoly visszalépésnek tartanák. Vivek Chilukuri, a Center for a New American Security elemzője szerint ez "csapást jelentene az Egyesült Arab Emírségek azon ambíciójára, hogy hídként szolgáljon az amerikai technológiai cégek számára a feltörekvő piacok felé".
Közben Kína sem tétlen. A Huawei az elmúlt években hatalmas beruházásokat hajtott végre Kenyában, és nemrég új optikai internetes szolgáltatást indított a Safaricommal, az ország legnagyobb távközlési vállalatával együttműködésben.
Afrika jelenleg a világ adatközpont-kapacitásának mindössze körülbelül 1 százalékával rendelkezik, ami komoly akadályt jelenthet a kontinens MI fejlődése szempontjából. A Microsoft kenyai beruházása éppen ezt próbálta volna megváltoztatni, hiszen az adatközpont mellett képzési programokat, új szoftveres megoldásokat és szélesebb körű felhőszolgáltatásokat is terveztek. A Microsoft 2026-ban várhatóan 190 milliárd dollárt költ tőkebefektetésekre, elsősorban adatközpontokra és MI infrastruktúrára. A probléma azonban nem csak Afrikát érinti. Az Egyesült Államokban is egyre több adatközpont-építést halasztanak el vagy törölnek, mert az elektromos hálózat egyszerűen nem képes lépést tartani az iparág növekedésével.