Gyurkity Péter
Összefog az AMD és az ARM
Mialatt az Apple a szerinte a PC utáni korszakot képviselő saját megoldásait mutatta be, az Intel pedig partnerei segítségével szinte elárasztotta az idei Computex kiállítást a különböző ultrabook fejlesztésekkel, az AMD és az ARM két területen is összefogott, egyrészt a hardverszintű biztonság elérhetővé tétele, másrészt pedig a hibrid processzorokon alkalmazandó egységes programozási modell kidolgozása érdekében. Ez utóbbi területen a többiek, így például az nVidia és az Intel csatlakozását sem vennék rossz néven, hiszen bár ezek a cégek a piacon közvetlen vetélytársakként jelennek meg, a közös platform kialakítása bizonyos területeken mindannyiuk érdeke.
Június eleje több fontos eseményt is kínált az IT iránt érdeklődőknek, hiszen az Apple saját rendezvénye mellett Tajvanon sort kerítettek a Computex találkozóra, mialatt többen legalább ilyen fontos bejelentéseken ügyködtek. Amennyiben sorban akarunk haladni, a tajvani találkozóval kell kezdenünk.
A Computex kiállításra az Intel készült nagy erővel, hiszen ők az ultrabook szegmenst igyekeznek minél szélesebb körben népszerűsíteni, egyben pedig rábírni a különböző gyártókat a csatlakozásra. Szerintük a táblák és a megszokott laptopok közé beékelődő megoldások egyértelműen a jövőt jelentik, itt nyilván a hordozhatóságon és az alacsony fogyasztáson lesz (van) a hangsúly. Az Acer számos eltérő megoldást mutatott itt be, ezek nagyrészt már az új Windows 8 operációs rendszerre támaszkodnak. Az Iconia W700 például egy új tábla, amely a Core i5 chip révén nagyobb sebességet kínál, a maga 11,6 hüvelykes, 1080p felbontást támogató IPS kijelzőjével. némileg vastag külsővel, a W510 esetében megismert, opcionális billentyűzet dock-csatlakozó nélkül.
A Lenovo IdeaPad Yoga 13 már egy ultrabook, amely a Windows 8 elrajtolása után jelenik meg, vékony, 17 mm-es külsővel, IPS-érintőképernyővel, az új Ivy Bridge chippel, a cég szerint 8 órás üzemidő mellett. A készülék átalakítható táblává, amennyiben ugyanis a kijelzőt 180 foknál nagyobb szögben döntjük hátra, a billentyűzet automatikusan lekapcsol, ennek szerepét pedig az érintőképernyő veszi át. Az ASUS Taichi hasonló elgondoláson alapul, ez viszont az Ivy Bridge processzor, 4 GB RAM, SSD, WiFi, valamint a két kamera mellett két FHD/Super IPS+ kijelzővel érkezik, 11,6 és 13,3 hüvelykes kivitelben. Az ultrabook becsukása esetén bekapcsol a második kijelző, így a hibrid ezt követően szintén táblaként funkcionál majd. A Samsung Series 7 Hybrid némileg eltér ettől, ez utóbbinál ugyanis a táblaként üzemelő kijelzőt mágnesen úton csatlakoztathatjuk egy különálló billentyűzethez, ultrabookká alakítva kedvencünket.
Két képernyő van az ASUS laptopján
Az Intel arra számít, hogy ezek a hibrid, könnyen átalakítható készülékek sokak szemében vonzó megoldássá válnak, többek között ezért ragaszkodnak az ultrabook népszerűsítéséhez. Elemzők jelenleg arról vitatkoznak, hogy miként is kell meghatározniuk ezen fejlesztéseket, bár a többség hajlik a 10-11 hüvelyknél történő elválasztásra. Minden, ami ennél kisebb, ezentúl táblaként jellemezendő, míg az ennél nagyobb megoldások ultrabookként jelennének meg a híradásokban és hosszabb cikkekben. Az Intel a maga részéről jelenleg tajvani gyártókkal tárgyal az előállítási költségek leszorításáról, hogy az éves szinten leszállítandó 20-30 millió példány 700 dollár körüli árakon találjon majd gazdára.
Az Apple a WWDC 2012 alatt a nagyközönség előtt is bemutatta az iOS 6 mobil operációs rendszert, annak főbb újdonságait, kiegészítve a Mac OS következő változatával, valamint a Mac vonalat folytató eszközeivel. Megtudhattuk, hogy a Mountain Lion júliusban lesz elérhető 20 dolláros áron, míg a MacBook Air és a MacBook Pro modellek megkapják az Intel legújabb, Ivy Bridge chipjeit, néhány egyéb változtatással, így például az USB 3.0 natív támogatásával, 1000 dollárnál induló árakon. A Pro család azonban kibővül egy új taggal, amely már a Retina Display technológiát is támogatja, 2880x1800 pixeles felbontás mellett - ez már 3750 dollárt kóstál a mindenből a legjobbat választó vásárlók számára.
Nem sokkal ezután viszont az AMD és az ARM okozott némi meglepetést, bejelentették ugyanis, hogy kettejük, valamint az Imagination, a MediaTek, illetve a Texas Instruments részvételével létrehozták a Heterogeneous System Architecture (HSA) Foundation elnevezésű nonprofit szervezetet, hogy a jövőben egységes platformot kínáljanak a heterogén, más néven hibrid processzorokra fejlesztő szakembereknek. A HSA modell kidolgozására azért van szükség, mert ezzel egyszerűbbé válna a CPU-ra és GPU-ra egyaránt támaszkodó szoftverfejlesztők dolga, csökkenne a párhuzamos módon megírt programok bonyolultsága, a gyártóknak pedig mindössze a megfelelő kerneldrivert kellene biztosítaniuk, a fizikai hardver ezután gyakorlatilag cserélhető lenne a modell alatt.
A teljesítményt és a fogyasztást előtérbe helyező együttműködésben számítanak nemcsak a különböző hardvergyártókra, de a félvezetőgyártókra, az operációs rendszert és egyéb szoftvereket fejlesztő cégekre, alapítványokra és kutatási központokra, valamint a nyílt forráskódot előnyben részesítő önálló szakemberekre. Felmerülhet az nVidia és az Intel csatlakozása is, amelyre nagy szükség lenne egy valóban közös platform kialakítása érdekében, bár erre még valószínűleg várni kell. A társulás tagjai szoftverfejlesztő kitekkel (SDK), dokumentációval és tréninggel támogatnák az új belépőket, hogy közösen használják ki még hatékonyabban a szerintük mintegy 55,5 milliárd dolláros, és folyamatosan bővülő piacban rejlő lehetőségeket.
Az AMD és az ARM még egy további területen együttműködik, ez pedig a biztonsági funkciókat nyújtó TrustZone technológia. A hardverszintű biztonság saját fejlesztés hiányában eddig hiányzott az AMD fegyvertárából (mialatt ezt az Intel a maga Trusted Execution Technology, vagyis TXT névre hallgató fejlesztésével tett elérhetővé chipjeiben), ezt pedig most az ARM megoldásával biztosítják, hogy ne kelljen komoly erőforrásokat átirányítaniuk ennek kidolgozására. A megállapodás értelmében az AMD egyes APU-jaiban felbukkan egy-egy Cortex-A5 processzormag is, amely kizárólag a biztonsági feladatokra koncentrál majd, így a TrustZone ezen AMD chipekben is elérhető lesz.
Figyelemreméltó, hogy a cég első alkalommal integrál nem x86-alapú elemet saját termékeibe, bár ez eleinte csak a kifejezetten alacsony fogyasztású, táblákba szánt processzorokban jelenik meg, DRM, illetve egyéb üzleti célok elérése érdekében (érdekes, hogy az Intel esetében viszont inkább prémium kategóriás kiegészítőről van szó, amely a csúcsmodellekben található meg). Kérdés, hogy ezt követően a két vállalat egyéb területekre is kiterjeszti-e kapcsolatát, és bár az AMD továbbra sem érdeklődik komolyan az okostelefonok szegmense iránt (legalábbis a hivatalos csatornákon ennek nem találjuk nyomát), a terület bevonása logikus lépésnek tűnik.
Június eleje több fontos eseményt is kínált az IT iránt érdeklődőknek, hiszen az Apple saját rendezvénye mellett Tajvanon sort kerítettek a Computex találkozóra, mialatt többen legalább ilyen fontos bejelentéseken ügyködtek. Amennyiben sorban akarunk haladni, a tajvani találkozóval kell kezdenünk.
A Computex kiállításra az Intel készült nagy erővel, hiszen ők az ultrabook szegmenst igyekeznek minél szélesebb körben népszerűsíteni, egyben pedig rábírni a különböző gyártókat a csatlakozásra. Szerintük a táblák és a megszokott laptopok közé beékelődő megoldások egyértelműen a jövőt jelentik, itt nyilván a hordozhatóságon és az alacsony fogyasztáson lesz (van) a hangsúly. Az Acer számos eltérő megoldást mutatott itt be, ezek nagyrészt már az új Windows 8 operációs rendszerre támaszkodnak. Az Iconia W700 például egy új tábla, amely a Core i5 chip révén nagyobb sebességet kínál, a maga 11,6 hüvelykes, 1080p felbontást támogató IPS kijelzőjével. némileg vastag külsővel, a W510 esetében megismert, opcionális billentyűzet dock-csatlakozó nélkül.
A Lenovo IdeaPad Yoga 13 már egy ultrabook, amely a Windows 8 elrajtolása után jelenik meg, vékony, 17 mm-es külsővel, IPS-érintőképernyővel, az új Ivy Bridge chippel, a cég szerint 8 órás üzemidő mellett. A készülék átalakítható táblává, amennyiben ugyanis a kijelzőt 180 foknál nagyobb szögben döntjük hátra, a billentyűzet automatikusan lekapcsol, ennek szerepét pedig az érintőképernyő veszi át. Az ASUS Taichi hasonló elgondoláson alapul, ez viszont az Ivy Bridge processzor, 4 GB RAM, SSD, WiFi, valamint a két kamera mellett két FHD/Super IPS+ kijelzővel érkezik, 11,6 és 13,3 hüvelykes kivitelben. Az ultrabook becsukása esetén bekapcsol a második kijelző, így a hibrid ezt követően szintén táblaként funkcionál majd. A Samsung Series 7 Hybrid némileg eltér ettől, ez utóbbinál ugyanis a táblaként üzemelő kijelzőt mágnesen úton csatlakoztathatjuk egy különálló billentyűzethez, ultrabookká alakítva kedvencünket.
Két képernyő van az ASUS laptopján
Az Intel arra számít, hogy ezek a hibrid, könnyen átalakítható készülékek sokak szemében vonzó megoldássá válnak, többek között ezért ragaszkodnak az ultrabook népszerűsítéséhez. Elemzők jelenleg arról vitatkoznak, hogy miként is kell meghatározniuk ezen fejlesztéseket, bár a többség hajlik a 10-11 hüvelyknél történő elválasztásra. Minden, ami ennél kisebb, ezentúl táblaként jellemezendő, míg az ennél nagyobb megoldások ultrabookként jelennének meg a híradásokban és hosszabb cikkekben. Az Intel a maga részéről jelenleg tajvani gyártókkal tárgyal az előállítási költségek leszorításáról, hogy az éves szinten leszállítandó 20-30 millió példány 700 dollár körüli árakon találjon majd gazdára.
Az Apple a WWDC 2012 alatt a nagyközönség előtt is bemutatta az iOS 6 mobil operációs rendszert, annak főbb újdonságait, kiegészítve a Mac OS következő változatával, valamint a Mac vonalat folytató eszközeivel. Megtudhattuk, hogy a Mountain Lion júliusban lesz elérhető 20 dolláros áron, míg a MacBook Air és a MacBook Pro modellek megkapják az Intel legújabb, Ivy Bridge chipjeit, néhány egyéb változtatással, így például az USB 3.0 natív támogatásával, 1000 dollárnál induló árakon. A Pro család azonban kibővül egy új taggal, amely már a Retina Display technológiát is támogatja, 2880x1800 pixeles felbontás mellett - ez már 3750 dollárt kóstál a mindenből a legjobbat választó vásárlók számára.
Nem sokkal ezután viszont az AMD és az ARM okozott némi meglepetést, bejelentették ugyanis, hogy kettejük, valamint az Imagination, a MediaTek, illetve a Texas Instruments részvételével létrehozták a Heterogeneous System Architecture (HSA) Foundation elnevezésű nonprofit szervezetet, hogy a jövőben egységes platformot kínáljanak a heterogén, más néven hibrid processzorokra fejlesztő szakembereknek. A HSA modell kidolgozására azért van szükség, mert ezzel egyszerűbbé válna a CPU-ra és GPU-ra egyaránt támaszkodó szoftverfejlesztők dolga, csökkenne a párhuzamos módon megírt programok bonyolultsága, a gyártóknak pedig mindössze a megfelelő kerneldrivert kellene biztosítaniuk, a fizikai hardver ezután gyakorlatilag cserélhető lenne a modell alatt.
A teljesítményt és a fogyasztást előtérbe helyező együttműködésben számítanak nemcsak a különböző hardvergyártókra, de a félvezetőgyártókra, az operációs rendszert és egyéb szoftvereket fejlesztő cégekre, alapítványokra és kutatási központokra, valamint a nyílt forráskódot előnyben részesítő önálló szakemberekre. Felmerülhet az nVidia és az Intel csatlakozása is, amelyre nagy szükség lenne egy valóban közös platform kialakítása érdekében, bár erre még valószínűleg várni kell. A társulás tagjai szoftverfejlesztő kitekkel (SDK), dokumentációval és tréninggel támogatnák az új belépőket, hogy közösen használják ki még hatékonyabban a szerintük mintegy 55,5 milliárd dolláros, és folyamatosan bővülő piacban rejlő lehetőségeket.
Az AMD és az ARM még egy további területen együttműködik, ez pedig a biztonsági funkciókat nyújtó TrustZone technológia. A hardverszintű biztonság saját fejlesztés hiányában eddig hiányzott az AMD fegyvertárából (mialatt ezt az Intel a maga Trusted Execution Technology, vagyis TXT névre hallgató fejlesztésével tett elérhetővé chipjeiben), ezt pedig most az ARM megoldásával biztosítják, hogy ne kelljen komoly erőforrásokat átirányítaniuk ennek kidolgozására. A megállapodás értelmében az AMD egyes APU-jaiban felbukkan egy-egy Cortex-A5 processzormag is, amely kizárólag a biztonsági feladatokra koncentrál majd, így a TrustZone ezen AMD chipekben is elérhető lesz.
Figyelemreméltó, hogy a cég első alkalommal integrál nem x86-alapú elemet saját termékeibe, bár ez eleinte csak a kifejezetten alacsony fogyasztású, táblákba szánt processzorokban jelenik meg, DRM, illetve egyéb üzleti célok elérése érdekében (érdekes, hogy az Intel esetében viszont inkább prémium kategóriás kiegészítőről van szó, amely a csúcsmodellekben található meg). Kérdés, hogy ezt követően a két vállalat egyéb területekre is kiterjeszti-e kapcsolatát, és bár az AMD továbbra sem érdeklődik komolyan az okostelefonok szegmense iránt (legalábbis a hivatalos csatornákon ennek nem találjuk nyomát), a terület bevonása logikus lépésnek tűnik.
