Alex

Forradalmasítja a fényképezőgépet a Lytro

Jövőre kész termékkel jelentkezik a Lytro, mely mind külalakjával, mind a használt technológiával teljesen újra akarja írni a fényképezés világát.

Az egyszerű formatervű, tizenegy centi hosszú, és alig 4 centi széles négyzetes hasáb egyik végére f2.0-ás fényerejű lencséket, másikra pedig egy érintésérzékeny LCD-t helyeztek. Minden egyéb az oldalára került, mint a bekapcsológomb, az USB csatlakozási pont, és a nyolcszoros nagyításra képes optika vezérlése. Három típus lesz, melyeket belső memóriájuk nagysága különböztet meg egymástól. A 399 dolláros ajánlott árú elektro-kék és a grafit 8 GB, míg az 500 dolláros vörös 16 GB memóriát tartalmaz, előbbiek 350, utóbbi 750 felvételt tud majd tárolni.


Ugyan már az ipari dizájn is meglepő lehet, hiszen a szerkezeten nincsen gombtenger, tekerőkapcsoló, vagy bármilyen kiálló bütyök, de a belső még forradalmibb. A termék mögött a lapunkon már részletes írásban bemutatott Ren Ng technológiája áll, melynek lényege, hogy a fényképek fókusza elkészítés után is megváltoztatható, azaz az ígéretek szerint nincs több életlen kép, homályos terület, mert mindez később is megváltoztatható. Ezt úgy érik el, hogy nem a hagyományos módszert használva, lencsékkel egy dologra fókuszálva rögzítik a látványt, hanem 3D-ben rögzítik a látható dolgokat, és a néző döntheti el, hogy mit tart rajta fontosnak.


A Lytro vezetője, Ren Ng az új fényképezőgéppel

Ng már sok éve, az amerikai Stanford Egyetemen dolgozta ki a megoldást, és 2006-ban alapította meg a Lytro elődjét, a Refocus Imaging céget. Kiemeli, hogy a képek dinamikussá válnak, melyhez külön szoftvereket biztosítanak, illetve fotótárhelyet a Lytro saját szerverén. Induláskor még csak a Mac-verzió lesz mellékelve, de már készül a Windowsra, illetve a mobiltelefonokra készült változat. A fotózás felgyorsul, hiszen bármikor bekapcsolhatjuk a kamerát, kattinthatunk egyet, anélkül hogy várnánk az autofókusz működésére, majd kikapcsolhatjuk, mielőtt még eltűnik a rögzíteni kívánt pillanat. Csupán megnyomunk egy gombot, és kész a felvétel - ígéri. Ráadásul mivel a fényképezőgép mélységi adatokat is rögzít, a Lytro képei 3D-ben is láthatók az arra alkalmas tévéken. (Ezt a funkciót csak később fogja biztosítani a társaság szoftvere.)


Ahova kattintunk a képen, az a terület lesz éles

Azonban nem minden fenékig tejfel, hiszen hiába jó egy termék, ha a sikerhez meg kell győzni a felhasználókat az interaktivitás szükségességéről. Egy születésnapról szóló több tucat felvételből álló sorozat minden képénél egyesével fókuszálgatni fárasztó dolog, és az emberek többsége valószínűleg nem is állítgatna semmit (mint ahogy most sem teszi ezt), hanem azt nézné a képen, ami alapból éles lett. Szintén problémás a cég kommunikációja, mivel a cégvezető közlése szerint "11 millió fénysugarat" gyűjtenek össze minden exponálásnál. Ebből sajnos nem sok minden derül ki a képminőségről, amit manapság, amikor a többi gyártó megapixelekben harcol, nehéz lesz átvinni a köztudatba. Ha a gyártónak sikerül megvetni a lábát Moore törvénye mellette fog szólni, hiszen technológiája sokkal inkább függ a képfeldolgozástól, a használt processzoroktól, mint az optikától.


Korábban ugyanúgy forradalminak nevezte találmányát a Foveon is, melynek új szenzorkialakítása azonban túl drágának bizonyult, és a céget felvásárolta a Sigma. Az új masina már most előrendelhető a weben, de csak valamikor 2012-ben kerül kiszállításra.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • nagylzs #16
    Azt irják hogy ahová kattintassz ott lesz éles. Hát ez csak félig igaz. Azt mondanám, hogy ahová kattintassz ott élesebb lesz. De élesnek semmiképp nem mondanám.

    Plusz nincs vakuja, és egyébként is kevés fényben nem használható és... na a forradalmasitástól még messzire vagyok.
  • formax #15
    Amiért ez a konkrét gép meg fog bukni, az a formája. Nem fényképező alakú, így nem fogják tömegek megvenni. A többi a laikusokat nem érdekli.
  • Zolivok #14
    előbb láttam sajtóban mitn itt fakkja
  • 1011001 #13
    Szó sincs több kép készítéséről, sok apró lencséről meg változó fókuszpontról.

    Egy objektív és egy szenzor van, egy exponálás történik, egyszer kerülnek kiolvasásra az adatok, az expozíció közben nem mozdul a lencse. A szenzor kimenete viszont egy négydimenziós mátrix, ahol a pixelek x és y koordinátája mellett u és v beesési szögek szerint is differenciáljuk a pixelek értékeit.

    Egy pixel csak egy irányból érkező fényt rögzít - ez az egész technológia lényege, ez az újdonság, erről szól a doktori disszertáció. Ha a tárgy a fókuszpontban van, akkor minden, róla a kamerába jutó fény a szenzoron egy pontba esik, vagyis x és y koordinátán lévő fényességérték egyenlő az adott koordinátában lévő összes szubpixel által rögzített értékek összegével. Ha a fókuszsíktól közelebbi vagy távolabbi tárgyat szeretnénk élesen látni, akkor az integrálás (véges számú pixel miatt szummázás) során u és v függvényében x és y változik, ezt szemlélteti a 18. oldalon a 2.4-es ábra, és írja le a 19. oldalon a 2.1. egyenlet.

    Az, hogy a képeken csak korlátozott számú fókusz-mélység van, következik a technológiából: egy adott képpontra csak korlátozott számú beesési szöget tud megkülönböztetni a szenzor, pontosan ennyi féle mélységet tudunk megkülönböztetni a végső képen.
  • kvp #12
    Elolvastam a leirast. Gyakorlatilag szoftveresen ugyanazt csinaljak amit leirtam, csak nem szekvencialisan veszik fel a kepeket, hanem sok kis lencsevel parhuzamosan. Ez azt jelenti, hogy gyorsan mozgo objektumok eseten sem mosodik el a kep, mert csak egyszer exponalnak, viszont a parhuzamos kepkeszites drasztikusan rontja a felbontast. Gyakorlatilag minden egyes eredmeny folthoz tartozik jopar mikrolencse, amik eltero fokuszal veszik fel ugyanazt a kepet. Sok sok kis fix fokuszu kamera egy cmos szenzorra integralva, raadasul elosztva, tehat egy adott fokusztavolsag egy adott elrendezesu mikrolencsek kepebol jon ossze. Az egyetlen hasznos felhasznalast tovabbra is a nagy melysegelessegu kepek kesziteseben latom, mivel igy a teljes fokusztavolsagot le tudjak fedni egy szenzorral. 3D-s filmekhez sztereooptikaval lenne ertelme, mivel igy szenzoronkent egy 2D-s nagy melysegelessegu kepet lehetne kesziteni, a ket kep pedig 3D-s sztereo kepkent allna ossze. Kerdes, hogy a kozeli Z kompressziot hogy kezelne egy ilyen rendszer, foleg hogy az elerheto felbontas erosen korlatozott.
  • Zoli007 #11
    Nem. Sok apró lencse van benne, és lényegében egy légyszemhez hasonlítható. A sok kis képből előállítható a nagy kép tetszőleges fókusszal, mert az tárolódik a kis képek különbségeiben. Tessék leírás.
  • nlght #10
    én legalább négy távolság-tartományt számoltam

    általában mindent ár/érték szempont szerint veszek, ezzel a technológiával az a baj, hogy még nagyon új és nincs kiforrva, majd lehet h egyszer veszek egy ilyet, ha már kijött a 3. generáció...
  • kvp #9
    Ez egy sima mulitfokuszos rendszer. Tehat nem egy kepet keszit, hanem tobbet, mikozben egy gyors (valoszinuleg piezo) mechanika vegigmegy a teljes fokusz tartomanyon. Ez valojaban nem valodi 3D-s kep, hanem sok egymas utan keszitett, eltero fokusztavolsagu kep. Az utofeldolgozasnal lehet szoftveresen megtalalni minden egyes kepreszhez a legelesebb beallitast, igy a teljes kep elesre allithato. Most is vannak hasonlo nagy melysegelessegu kepek, de ezeket sokkal lassabban keszitik el, ezert szinte csak targyak vagy tajkepek eseten hasznaljak a korrekcios szoftvert. Az igert utolagos 3D-sites pedig a melysegi terkep eloallitasabol, majd utolagos 3D konverziobol all, tehat az eredmeny minosege az utolag 3D-sitett filmekkel lesz osszemerheto, az eredeti kepeken takarasban levo elek es feluletek kornyeken eros torzitassal.

    ps: A technika hasznalhato akar mobiltelefonokban is, mivel igy autofokusz hellyett egy mindenhol eles kepet lehet kesziteni, ami ugyan kisse termeszetellenes, de maximalizalja a kepen tarolt informaciot es csokkenti a hibazas lehetoseget.
  • Atomreaktor #8
    ha már 3d-ben készíti a képeket, akkor úgy is lehet tárolni, illetve egy 3d-s tévén 3d-ben is meg lehet nézni?
  • hungi #7
    Az nem jutott eszetekbe, hogy a flash csak egy minta, hogy hogyan is kell elképzelni a bárhova fókuszálást?