Berta Sándor
Elkészült az ACTA végleges tervezete
A tárgyalásokon részt vevő országok képviselői a legutóbbi ausztráliai egyeztetésükön jóváhagyták a Hamisítás Elleni Kereskedelmi Megállapodás (Anti-Counterfeiting Trade Agreement - ACTA) végleges változatát.
A világhálóról immár letölthető az ACTA-egyezmény utolsó verziója, amelyről az Európai Bizottság, az Európai Tanács, majd végül az Európai Parlament is szavazni fog. A tárgyalófelek egy héten keresztül egyeztettek Sydneyben és még az utolsó pillanatokban is számos ponton finomítottak a megállapodás szövegén. Az egyik ilyen apró, de fontos módosítás a szerzői jogsértésekkel kapcsolatos.
Brüsszel javaslatára ugyanis bekerült a dokumentumba, hogy a szerzői jogsértések csak akkor üldözhetők egy másik országban is, ha az ott hatályos törvények szerint azok szintén ilyen jellegű jogsértésnek minősülnek. Mindez azt jelenti, hogy ha például az Egyesült Államokban valaki ellen szerzői jogsértési ügyben indítanak eljárást, de az adott cselekmény Magyarországon nem minősül annak, akkor az illető hazánkban nem vonható felelősségre.
Szintén fontos pont, hogy a jövőben is a bíróságok fogják eldönteni, hogy egy szerzői jogsértésekkel gyanúsított internetező felelősségre vonható-e büntetőjogi szempontból vagy sem. Az is eredménynek minősül, hogy a magánszemélyek határellenőrzésénél minden állam maga döntheti el, hogy átvizsgáltatja-e a határátlépők iPodját, laptopját, MP3-lejátszóját, USB-kulcsát vagy más adattároló eszközét. Vagyis elmarad az egységesen szigorú szabályozás ebben a kérdésben.
Ugyanakkor az egyezmény még így sem nevezhető tökéletesnek. Erre jó példa, hogy a végleges anyagban sem sikerült tisztázni, illetve feltüntetni, hogy pontosan mi minősül "kereskedelmi célú szerzői jogsértésnek". A megfogalmazás meglehetősen pontatlan és homályos, így tág mozgásteret hagy a hatóságoknak.
Az ACTA tárgyaló partnerei már november közepén bejelentették megállapodásukat a tárgyalások lezárásáról és nyilvánosságra hozták az egyezmény véglegesnek minősített szövegét. Az az anyag 24 oldalas, a most megjelentetett viszont 27 oldalas. Ugyanakkor közel sem biztos, hogy a szerződést valóban ebben az utolsó formában fogadják majd el az aláírók. Az Európai Parlament mindenesetre állásfoglalásában jelezte: támogatja az ACTA-t, azzal a feltétellel, ha az Európai Bizottság megerősíti, hogy a szabályozás nem befolyásolja az alapvető jogokat és a meglévő uniós jogszabályokat.
A világhálóról immár letölthető az ACTA-egyezmény utolsó verziója, amelyről az Európai Bizottság, az Európai Tanács, majd végül az Európai Parlament is szavazni fog. A tárgyalófelek egy héten keresztül egyeztettek Sydneyben és még az utolsó pillanatokban is számos ponton finomítottak a megállapodás szövegén. Az egyik ilyen apró, de fontos módosítás a szerzői jogsértésekkel kapcsolatos.
Brüsszel javaslatára ugyanis bekerült a dokumentumba, hogy a szerzői jogsértések csak akkor üldözhetők egy másik országban is, ha az ott hatályos törvények szerint azok szintén ilyen jellegű jogsértésnek minősülnek. Mindez azt jelenti, hogy ha például az Egyesült Államokban valaki ellen szerzői jogsértési ügyben indítanak eljárást, de az adott cselekmény Magyarországon nem minősül annak, akkor az illető hazánkban nem vonható felelősségre.
Szintén fontos pont, hogy a jövőben is a bíróságok fogják eldönteni, hogy egy szerzői jogsértésekkel gyanúsított internetező felelősségre vonható-e büntetőjogi szempontból vagy sem. Az is eredménynek minősül, hogy a magánszemélyek határellenőrzésénél minden állam maga döntheti el, hogy átvizsgáltatja-e a határátlépők iPodját, laptopját, MP3-lejátszóját, USB-kulcsát vagy más adattároló eszközét. Vagyis elmarad az egységesen szigorú szabályozás ebben a kérdésben.
Ugyanakkor az egyezmény még így sem nevezhető tökéletesnek. Erre jó példa, hogy a végleges anyagban sem sikerült tisztázni, illetve feltüntetni, hogy pontosan mi minősül "kereskedelmi célú szerzői jogsértésnek". A megfogalmazás meglehetősen pontatlan és homályos, így tág mozgásteret hagy a hatóságoknak.
Az ACTA tárgyaló partnerei már november közepén bejelentették megállapodásukat a tárgyalások lezárásáról és nyilvánosságra hozták az egyezmény véglegesnek minősített szövegét. Az az anyag 24 oldalas, a most megjelentetett viszont 27 oldalas. Ugyanakkor közel sem biztos, hogy a szerződést valóban ebben az utolsó formában fogadják majd el az aláírók. Az Európai Parlament mindenesetre állásfoglalásában jelezte: támogatja az ACTA-t, azzal a feltétellel, ha az Európai Bizottság megerősíti, hogy a szabályozás nem befolyásolja az alapvető jogokat és a meglévő uniós jogszabályokat.