Több fontos hír is befutott az AMD háza tájáról, amelyek alapján nagyjából kirajzolódik a processzorgyártó aktuális helyzete, valamint jövőképe. Megállapíthatjuk, hogy az Intel jelentős fölénye ellenére van még tartalék a versenyfutás Dávidjában, jelenlegi nehéz helyzetüket pedig némileg ellensúlyozza az ATI által végzett kitűnő munka, amely immár piaci előnyként is megmutatkozik.

A főszerep természetesen a negyedéves pénzügyi beszámolónak jutott, amelynek során Dirk Meyer vezérigazgató számos fontos részletet elejtett az elemzőkből álló hallgatóság előtt. Elsőként rögtön arról cikkeztek az internetes magazinok, hogy nagyjából mit is várhatunk a cégtől a hibrid processzorok terén, ami nem véletlen, hiszen az Intel itt már megkezdte a térhódítást a noteszgépbe szánt Core i7, i5 és i3 chipek révén, miközben az újítást elsőként meglengető AMD némileg lemaradt.

Ebben persze semmi meglepő nincs, hiszen az AMD szerényebb pénzügyi lehetőségei, valamint az azóta kiszervezett gyártói kapacitása nem tette lehetővé azokat a gyors ritmusváltásokat, amelyek az Intelnek új lendületet adtak ezredforduló környéki lazsálása és lemaradása után. Most azonban igyekeznek felzárkózni, amit rögtön két vonal bevezetésével tennének meg a Fusion családon belül: a Llano elsősorban a noteszgépekben találna otthonra, míg az Ontario alacsony feszültségű megoldásokban, így például netbook készülékekben tablet PC-kben és hasonló fejlesztésekben hódítana.


Dirk Meyer vezérigazgató
A Llano esetében arra számíthatunk, hogy a jelenleg is kapható Phenom II központi processzorokat ötvözik a Radeon HD 5000 sorozat szerényebb képességű példányaival. A CPU helyett immár Accelerated Processing Unit (APU) néven jelzett termékek két-, három-, illetve négymagos kiépítésben érkeznek, amelyet egy grafikus vezérlő egészít majd ki. Egy-egy processzormag (a másodszintű gyorsítótár nélkül) nagyjából 35 millió tranzisztort, 2,5 és 25 watt közötti fogyasztást, illetve legfeljebb 3 GHz-es órajelet jelent majd, ennek eredményeként pedig a legerősebb példányok 60 watt, a középkategóriás változatok 30 watt, az alacsony fogyasztású ikermagos és hárommagos családtagok pedig 20 watt körüli étvággyal érkeznek majd.

Minden változat 32 nanométeres gyártástechnológiával készül, ezekből az első példányok már le is gördültek a futószalagról, míg a kereskedelmi forgalomban legkorábban az év vége felé találkozhatunk majd velük. Mindegyik APU támogatja a PCI Express buszt, 16 USB csatlakozót, a Hudson M3-féle USB 3.0 technológiát, 6 Serial ATA portot RAID támogatással, 1 gigabites Ethernetet, valamint számos integrált funkciót. Ezek a hibrid processzorok a Sabine mobil platform keretében jelennek majd meg, amelynek alkalmazására nyilván számos gyártó készül - nevek egyelőre nem hangoztak el.


Klikk a képre a nagyobb változathoz!
Ami az Ontario kialakítását illeti, itt az eleinte Bobcat néven emlegetett, kisebb teljesítményű változatok megjelenésére számíthatunk. Ezek támogatni fogják az x86-64 kiterjesztést, a virtualizációt, az SSE, SSE2, valamint SSE3 technológiákat, ám egyetlen szálon dolgoznak majd, szinte kizárólag egychipes, szerényebb képességű termékekben. Maga az Ontario chip egy kétmagos megoldást takar, amely az AMD állítása szerint a mainstream vonalon megszokott teljesítmény nagyjából 90 százalékát hozza majd, fogyasztása azonban akár 1 watt alá is szorítható, amelynek eredményeként akár a most egyre népszerűbbé váló táblákban is helyet kaphatnak ezek a változatok.

A vezérigazgató maga úgy fogalmazott, hogy az Ontario (Bobcat) az árra kihegyezett PC-kben és netbookoknak jelenhet meg, miközben külső források arról számoltak be, hogy ezen chipek esetében a 40 nanométeres gyártástechnológiát alkalmazza majd a cég.

Az AMD asztali processzorai kapcsán érdekes megoldásra szánta el magát több partner, így például az Asus és az Asrock. Ezen cégek arra készülnek, hogy a második negyedév végén megjelenő Phenom II 960T négymagos processzorok között sok lesz a hatmagos felépítésű változat, amelyeken különböző okok miatt két magot letilt majd a gyártó. Ezek a chipek valójában a Thuban kódnév alatt érkező hatmagos sorozatba tartoznak, ám a család legkisebb példányaiként jelennek meg, órajelük 3 GHz, fogyasztásuk pedig 95 watt - szinte mindenben megegyeznek a 1035T és 1055T jelzésű testvéreikkel. A két cég AMD 800-sorozatú alaplapjain lehetőségünk lesz a letiltott magok engedélyezésére, így az órajel húzása helyett alternatív módon növelhetjük majd az olcsóbb processzorok teljesítményét.


Klikk a képekre a nagyobb változathoz
Az AppleInsider saját forrásra hivatkozva arról számolt be, hogy az AMD képviselői látogatást tettek az Apple főhadiszállásán, ahol valószínűleg a cég chipjeinek esetleges felhasználásáról tárgyaltak a felek. Mivel a jelenlegi generáció esetében az Intel egyértelmű fölényben van, valószínű, hogy a soron következő fejlesztések alkalmazása került szóba, különös tekintettel a hibrid chipekre, ahol a kiváló Radeon HD 5000 vezérlők is megjelennek - még ha nyilván ezúttal nem is a teljesítményen lesz a hangsúly.

Az ATI kapcsán a negyedéves beszámoló alatt elhangzott, hogy immár 6 millió DirectX 11 grafikus vezérlőt szállítottak le, amely elsősorban az nVidiát hat hónappal megelőző, tavaly szeptemberi megjelenés eredménye. A Radeon HD 5000 sorozat emellett az OpenGL 4.0 és OpenCL 1.0 technológiát is támogatja, előnyük pedig könnyen oda vezethet, hogy a legtöbb játékfejlesztő az ő termékeikre optimalizálja majd szoftveres megoldásait, ami egy öngerjesztő folyamatot indíthat be. Grafikus vezérlőkből jóval többet szállítottak le a tavalyi évhez képest, ami elsősorban a mobil vonalon mutatkozott meg markánsan.

Az AMD grafikus részlege most arra készül, hogy a GlobalFoundries 28 nanométeres gyártástechnológiáját alkalmazza, miután a 32 nanométeres generációt visszavonták a partnernél. Az első ilyen példányok 2011 során bukkannak majd fel a boltokban, jövőre is bőven számíthatunk tehát új fejlesztésekre, még ha ezekről az ATI esetében kevesebb szó is esik.