A német alkotmánybíróság első szenátusának tagjai úgy döntöttek, hogy a távközlési adattárolásról szóló törvény a jelenlegi formájában sérti az ország alkotmányát.

A 2008-ban Németországban bevezetett távközlési adattárolási irányelv alkotmányellenes és semmisnek kell tekinteni. Az eddig gyűjtött és jelenleg is tárolt telekommunikációs forgalmi adatokat az internetszolgáltatóknak és telefontársaságoknak azonnali hatállyal maradéktalanul meg kell semmisíteniük. Az adatgyűjtést és -tárolást lehetővé tevő törvény alapján az illetékes hatóságoknak jogukban állt az e-mail- és telefonforgalomból, valamint az internethasználatból származó adatokat gyűjteni és hat hónapon át tárolni. Az adatok bűnüldözési célokra, valamint veszélyhelyzet elhárítása érdekében voltak lehívhatók.

Első hallásra az ítélet radikálisnak tűnik, azonban a részletekből kitűnik, hogy közel sem az. A német alkotmánybírók ugyanis magát a távközlési adattárolást nem minősítették alkotmányellenesnek. Vagyis, ha a törvény másképp lett volna megfogalmazva és nagyobb hangsúlyt kapott volna benne az adatvédelem, akkor a Bundestag akár a közeljövőben ismét elfogadhatná a módosított jogszabályt. Az alkotmánybírók leszögezték, hogy a telefon-, az e-mail és az internetes adatok mértéktelen gyűjtése és tárolása súlyos beavatkozást jelent és sérti a távközlési szabadsággal kapcsolatos emberi jogot. A mobiltelefonok információi alapján ugyanis bármikor létrehozhatók bármely személy mozgási profiljai, míg a telefon- és az e-mail adatokból felépíthető egy felhasználó személyes kapcsolati hálózata.

"A távközlési adattárolás alkalmas arra, hogy az emberekben a megfigyelés érzését keltse. Ez a folyamat azonban önmagában nem tilos, hiszen a telefon és az internet is egy specifikus veszélyforrás. Megkönnyítik például a megfigyelés nélküli kommunikációt és lehetővé teszik a szétszórtan lévő bűnözőknek a hatékonyabb együttműködést" - jelentette ki Hans-Jürgen Papier, a német alkotmánybíróság leköszönő elnöke.


A testület számos javaslatot, illetve ajánlást is megfogalmazott. Egy új törvény esetében sem tartanák helyesnek a 6 hónapos időtartam meghosszabbítását és a telekommunikációs adatokat továbbra is nem egy központi, hanem több helyen kellene megőrizni. Ezenkívül a távközlési adattároláshoz a német államnak a jelenleginél szigorúbban kellene szabályoznia a telefontársaságok és az internetes cégeknél lévő adatvédelmet, hogy megakadályozza a későbbi visszaéléseket. Az egyes szolgáltatókat hatékony szankciókkal kell megfenyegetni és együttműködésre bírni.

A másik fő szempont, hogy a tárolt információkat kizárólag súlyos, az államot, a lakosság épségét vagy a szabadságot veszélyeztető bűncselekmények elkövetői ellen szabadna felhasználni. Emellett tilos lenne az AIDS- és a telefonos segélyszolgálatok beszélgetéseivel kapcsolatos adatok rögzítése. Voltak más érdekes megállapítások is. Mivel a szolgáltatók komoly nyereséget zsebelhetnek be, így viselniük kell a távközlési adattároláshoz kapcsolódó plusz költségek egy részét is. Az ítéletet a nyolc hat alkotmánybíró támogatta, két konzervatív testületi tag pedig ellenezte. Utóbbiak szerint a törvény teljesen alkotmányos volt.

A döntést üdvözölte Thilo Weichert schleswig-holsteini adatvédelmi biztos; Sabine Leutheusser-Schnarrenberger igazságügyi miniszter; Claudia Roth, a Zöldek elnöke; Guido Westerwelle alkancellár, az FDP elnöke; Jens Seipenbusch, a Német Kalózpárt vezetője; a Die Linken képviselői; Peter Schaar német adatvédelmi biztos; illetve a Német Ipari Szövetség (BDI) és a BITKOM szakmai szervezet is.

"Nem veszíthetjük el a felhasználóknak a magánélet védelmébe vetett bizalmát. Egy modern társadalomnak - a demokratikus kultúrájának figyelembe vétele mellett - tiszteletben kell tartania nem csak az állampolgárai magánszférát, de más országok szabadságtörekvéseit is" - hangsúlyozta prof. dr. August-Wilhelm Scheer, a BITKOM elnöke.

A Deutsche Telekom egyik szóvivője úgy nyilatkozott, hogy vizsgálják, miként valósíthatják meg az adatok törlését. Mivel 19 terabyte információt tárolnak, így a feladat közel sem egyszerű. Konrad Freiberg, a Rendőrségi Szakszervezet (GdP) vezetője és Klaus Jansen, a Német Bűnügyi Nyomozók Szövetségének (BDK) elnöke szerint viszont ezzel az ítélettel egy hatékony eszközt vettek ki a bűnüldözők kezéből. Az igazi hibásak azonban a német politikusok, akik nem voltak képesek egy adatvédelmi és minden más szempontnak megfelelő törvényt kidolgozni.

Az Európai Bizottság szintén nyomást gyakorolt Németországra, hogy haladéktalanul dolgozzon ki egy jogszabályt és a testület meg fogja vizsgálni, hogy a nemzeti törvény mennyiben felel meg az európai uniós előírásoknak. A vizsgálatok lezárultáig az állam nem számíthat retorziókra. Más állásponton volt ugyanakkor Florian Altherr, a Távközlési Adattárolási Munkakör (AK Vorrat) munkatársa, aki közölte: Németországnak le kell tennie a telekommunikációs forgalmi információk megőrzéséről. Amennyiben ezt az utat választja, úgy számíthat többek között Ausztria, Svédország és Románia támogatására. Ezek az országok ugyanis a mai napig nem ültették át a nemzeti jogrendszerükbe az EU irányelvét.

Werner Hülsmann, az AK Vorrat másik képviselője hozzátette, hogy egyelőre csak időt nyertek és a következő céljuk az, hogy elérjék: európai szinten is vizsgálják felül a távközlési adattárolást. "A harc folytatódik. Ha úgy vesszük, ez csak egy pirruszi győzelem volt" - jegyezte meg Hülsmann. Andreas Kirsch, a European Digital Rights (EDRi) nevű civil szervezet elnöke elmondta, hogy a döntés után még inkább el kell gondolkozniuk az európai uniós vezetőknek azon, hogy megvalósuljon-e a távközlési adattárolás vagy sem. Korábban a román és a bolgár alkotmánybíróság is hasonló ítéletet hozott, de a határozat kihatással lehet más európai uniós tagállamok, köztük hazánk magatartására is.