Berta Sándor
Az EU háztartásainak 60%-ban van internetelérés
Részletes felmérést készített az Európai Unió a 27 tagállam polgárainak internetes helyzetéről és internethasználati szokásairól.
Az Európai Statisztikai Hivatal (Eurostat) legújabb jelentése szerint az idei esztendő első negyedévben az európai uniós háztartások 60 százalékban volt internetelérés, ennek 48 százaléka volt szélessávú hozzáférés. A tavalyi évben ez a két adat 54, illetve 42 százalék volt. A legtöbb internethozzáférés Hollandiában (86 százalék), Svédországban (84 százalék), Dániában (82 százalék), Luxemburgban (80 százalék) és Németországban (75 százalék) van. A legkevesebb internetelérés ezzel szemben Görögországban (31 százalék), Romániában (30 százalék) és Bulgáriában (25 százalék) található.
A szélessávú internethozzáférések számát tekintve egyaránt 74 százalékos aránnyal Hollandia és Dánia vezet, őket követi 71 százalékos értékével Svédország. Az Eurostat adatai alapján Magyarországon 2006-ban a háztartások 32, tavaly 38, idén viszont már 48 százalékában volt internetkapcsolat, a szélessávú elérések aránya 2006-ban 22, tavaly 33, míg az idén már 42 százalékot tett ki, ami elmarad az európai uniós átlagtól.
Az Eurostat ezenkívül kíváncsi volt arra is, hogy hányan használják a különböző online szolgáltatásokat. Hazánkban az emberek 23 százaléka használja a világhálót utazási információk megszerzésére és szálláskeresésre, 13 százaléka internetes banki szolgáltatásokra, míg 25 százaléka a hivatalokkal való kapcsolattartásra és ügyintézésre. A magyar felhasználók 29 százaléka keres az interneten egészségügyi információkat, 33 százaléka olvas online híreket és újságokat, 8 százaléka rendel az interneten különböző árucikkeket és 14 százaléka keres online munkát.
Összehasonlításul: az Európai Unióban a polgárok átlagosan 32 százaléka keres utazási információkat, 29 százaléka használ internetes banki szolgáltatásokat, 28 százaléka intézi az ügyeit e-közigazgatási rendszerek segítségével és ugyanennyien keresnek egészségügyi információkat is a világhálón. Újságokat, híreket az európai uniós polgárok 26 százaléka olvas a képernyő előtt ülve, 25 százalékuk vásárol virtuális boltokban és 13 százalékuk keres online munkát.
A jelentés készítésekor az Eurostat munkatársai összesen 16 és 74 év közötti személyt kérdeztek meg azzal kapcsolatban, hogy az elmúlt három hónapban mire használták az internetet. A hét területet érintő lista élén a hollandok, a dánok, a finnek, a svédek és a luxemburgiak állnak. Az Európai Bizottság néhány napja hozta nyilvánosságra saját jelentését, amelyből kiderült, hogy egy év alatt 17 millióval nőtt a vezetékes szélessávú vonalak száma és hogy a mobil szélessáv is kezd teret nyerni.
Az Európai Statisztikai Hivatal (Eurostat) legújabb jelentése szerint az idei esztendő első negyedévben az európai uniós háztartások 60 százalékban volt internetelérés, ennek 48 százaléka volt szélessávú hozzáférés. A tavalyi évben ez a két adat 54, illetve 42 százalék volt. A legtöbb internethozzáférés Hollandiában (86 százalék), Svédországban (84 százalék), Dániában (82 százalék), Luxemburgban (80 százalék) és Németországban (75 százalék) van. A legkevesebb internetelérés ezzel szemben Görögországban (31 százalék), Romániában (30 százalék) és Bulgáriában (25 százalék) található.
A szélessávú internethozzáférések számát tekintve egyaránt 74 százalékos aránnyal Hollandia és Dánia vezet, őket követi 71 százalékos értékével Svédország. Az Eurostat adatai alapján Magyarországon 2006-ban a háztartások 32, tavaly 38, idén viszont már 48 százalékában volt internetkapcsolat, a szélessávú elérések aránya 2006-ban 22, tavaly 33, míg az idén már 42 százalékot tett ki, ami elmarad az európai uniós átlagtól.
Az Eurostat ezenkívül kíváncsi volt arra is, hogy hányan használják a különböző online szolgáltatásokat. Hazánkban az emberek 23 százaléka használja a világhálót utazási információk megszerzésére és szálláskeresésre, 13 százaléka internetes banki szolgáltatásokra, míg 25 százaléka a hivatalokkal való kapcsolattartásra és ügyintézésre. A magyar felhasználók 29 százaléka keres az interneten egészségügyi információkat, 33 százaléka olvas online híreket és újságokat, 8 százaléka rendel az interneten különböző árucikkeket és 14 százaléka keres online munkát.
Összehasonlításul: az Európai Unióban a polgárok átlagosan 32 százaléka keres utazási információkat, 29 százaléka használ internetes banki szolgáltatásokat, 28 százaléka intézi az ügyeit e-közigazgatási rendszerek segítségével és ugyanennyien keresnek egészségügyi információkat is a világhálón. Újságokat, híreket az európai uniós polgárok 26 százaléka olvas a képernyő előtt ülve, 25 százalékuk vásárol virtuális boltokban és 13 százalékuk keres online munkát.
A jelentés készítésekor az Eurostat munkatársai összesen 16 és 74 év közötti személyt kérdeztek meg azzal kapcsolatban, hogy az elmúlt három hónapban mire használták az internetet. A hét területet érintő lista élén a hollandok, a dánok, a finnek, a svédek és a luxemburgiak állnak. Az Európai Bizottság néhány napja hozta nyilvánosságra saját jelentését, amelyből kiderült, hogy egy év alatt 17 millióval nőtt a vezetékes szélessávú vonalak száma és hogy a mobil szélessáv is kezd teret nyerni.
