SG.hu
GKI: a lakosság 36 százaléka internetezik
A 14 évesnél idősebb lakosság valamivel több, mint 49%-a rendelkezik valamilyen internet-hozzáféréssel, éves szinten tehát a korábbi években is tapasztalható internet hozzáférési arány növekedése folytatódott.
Szinte hétről-hétre számtalan adat lát napvilágot Magyarország internetezőinek számát illetően. Ha viszont az adatokat valaki megpróbálja összehasonlítani, azt tapasztalja, hogy azok közel sincsenek összhangban. Pontos adatokra márpedig szükség van - az érdeklődőkön túlmenően az érintett cégek számára is nélkülözhetetlenek például a következő üzleti év tervezéséhez. A GKIeNET legújabb kutatási beszámolójában a jövőben "rendet tesz" - havi rendszerességgel újabb és újabb kutatási beszámolókat tesznek majd közzé.
Az "internet penetrációs" adatokra vonatkozóan minden évben több statisztikai adatsor is megjelenik. A sokszor nagyságrendileg is eltérő számokat tartalmazó adatok az "internet penetráció" fogalmának különböző értelmezéséből - és egyes esetekben az eltérő mérési módszertanból erednek. Az internet penetráció elméletben az internetezők számát mutatja a teljes lakosság arányában egy adott országra/földrészre/a világ egészére vonatkozóan, internetezőnek pedig azt a személy tekinthető, aki valamilyen "online tevékenységet" végez havonta legalább 1 órán keresztül. A fogalom a gyakorlatban éppen ezért sokszor keveredik az internethez hozzáférők számával - holott ez az adatsor olyan személyeket is tartalmaz, akiknek lenne lehetősége internet használatra, de ezzel mégsem élnek (ilyennek tekinthetők pl. több generáció együttélése esetén egyes szülők, vagy nagyszülők, ahol a háztartásban van internet előfizetés a gyermekek miatt).
Magyarországon 2008 1. félévének végén a 14 évesnél idősebb lakosság valamivel több, mint 49%-a rendelkezett valamilyen internet-hozzáféréssel, éves szinten tehát a korábbi években is tapasztalható internet hozzáférési arány növekedése folytatódott. A 14 év feletti lakosság egészére vetítve mindez közel 4,2 millió főt jelent, akiknek elméletileg módjukban áll a világháló adta lehetőségeket kihasználni. Az adatok az internethez otthonában, munkahelyén, iskolában, nyilvános helyeken (könyvtárban, internet kávézóban), illetve egyéb helyen hozzáférők arányát mutatják. A statisztikai adatok országosan reprezentatív adatfelvétel alapján készültek.
Az internet-hozzáférés alakulása, a 14 évesnél idősebb lakosság arányában 2001-2008 1.fé (%-ban)
A fenti adatok tartalmazzák azokat a személyeket is, akik a számukra könnyen elérhető internetezési lehetőséggel nem élnek. Az internetezés gyakoriságát vizsgálva láthatóvá válik, hogy az internethez elméletben hozzáférők közül csaknem 16% még 2008 2. félévének végén sem élt a világháló lehetőségeivel. A fenti adatokból következően Magyarországon 2008 2. negyedévének végén- a 14 évnél idősebbek közül - 3,09 millió fő töltött internetezéssel havi legalább 1 órát, vagyis a tényleges internet penetráció 36%-os (100 magyar állampolgárból 36 tekinthető "valódi" internetezőnek). Az adat némileg módosulna, ha az iskolai oktatásban már számítástechnikai ismereteket tanuló diákokat is beleszámolnánk, ezt azonban - módszertani okok miatt - a világon sehol sem teszik.
Az internetezés gyakorisága Magyarországon az internethez hozzáférők között 2001-2008 1.fé (%-ban)
Nehéz eldönteni, hogy egy írni-olvasni még nem tudó gyermek, aki online játékokkal már játszik az otthoni számítógépen pl. internetezőnek tekinthető-e, ugyanakkor pontos adatot gyűjteni a gyermekek internetes tevékenységéről szinte lehetetlen. Ezért az összehasonlítás és a mérési okok miatt a világon mindenhol a 14 feletti lakosságot veszik alapul az internet penetráció számításakor.
2008 1. negyedév végi adatok arról tanúskodnak, hogy a földrajzi értelemben vett Európa (benne 52 állammal, köztük a 141 millió fős Oroszországgal) összesen 800 millió fős lakosságából - 14 év fölöttieket tekintve - megközelítőleg 385 millió fő fér hozzá valamilyen módon az internethez. Az EU27 lakosainak megközelítőleg felének van valamilyen internet elérési lehetősége. A nemzetközi (ITU, US Census Bureau, Nielsen NetRatings) és helyi szervezetek adatai alapján összesített internet penetrációs statisztikák mindegyikében látható pontatlanság.
Az internet-hozzáférés alakulása a feltüntetett országokban, a 14 évesnél idősebb lakosság arányában 2008 1.né végén (%-ban)
Az adatok torzulását jól mutatja, hogy az ITU Románia esetében 53,9%-os, az OECD Portugália esetében 72,9%-os penetrációs adatokat tett közzé 2008 nyarán, ami feltételezhetően nem pontos adat az ország távközlési infrastruktúráját figyelembe véve. (A penetrációs adatok magas volta is feltételezhetően abból ered, hogy a nyilvános internet elérési lehetőség túlzott mértékben jelenik meg a statisztikában.) Éppen ezért a nemzetközi internet penetrációra vonatkozó összehasonlító elemzéseket óvatosan kell kezelni.
Magyarország esetében az EU Bizottság által közzétett internet penetrációs adatok 2008 elején rosszabbak, mint Lettországé, Csehországé, Észtországé, vagy akár Horvátországé, de ahogy a korábbiakban bemutatott adatok alapján láthattuk - a magyar adat is tartalmaz pontatlanságot. A világ egészét tekintve az ázsiai országok internetező számának dominanciája látható: Kína 253 millió fős internethez hozzáférő közösségével - nem meglepő módon - vezeti a rangsort, míg a dobogó képzeletbeli második helyén Japán (94 millió fő) a harmadikon pedig Dél-Korea (60 millió fő) áll.
Az internetezők földrészenkénti megoszlása a világ egészét tekintve 2008 1. né (%-ban)
Az internet hozzáférési adatok alapján Magyarország az internethez hozzáférők számát tekintve erőteljesen a középmezőnybe tartozik az EU 27 országainak vonatkozásában, de elmaradottnak semmiképpen sem tekinthető. 2008 folyamán ugyanakkor jelentősen megugrott a mobilinternet előfizetők száma, ami mutatja, hogy már Magyarországon is egyre nagyobb az igény a mindenhol jelenlévő (ubiquitous) hálózatra csatlakozó eszközök iránt - így az internethez hozzáférők számának növekedése a következő egy év során folytatódni fog.
Szinte hétről-hétre számtalan adat lát napvilágot Magyarország internetezőinek számát illetően. Ha viszont az adatokat valaki megpróbálja összehasonlítani, azt tapasztalja, hogy azok közel sincsenek összhangban. Pontos adatokra márpedig szükség van - az érdeklődőkön túlmenően az érintett cégek számára is nélkülözhetetlenek például a következő üzleti év tervezéséhez. A GKIeNET legújabb kutatási beszámolójában a jövőben "rendet tesz" - havi rendszerességgel újabb és újabb kutatási beszámolókat tesznek majd közzé.
Az "internet penetrációs" adatokra vonatkozóan minden évben több statisztikai adatsor is megjelenik. A sokszor nagyságrendileg is eltérő számokat tartalmazó adatok az "internet penetráció" fogalmának különböző értelmezéséből - és egyes esetekben az eltérő mérési módszertanból erednek. Az internet penetráció elméletben az internetezők számát mutatja a teljes lakosság arányában egy adott országra/földrészre/a világ egészére vonatkozóan, internetezőnek pedig azt a személy tekinthető, aki valamilyen "online tevékenységet" végez havonta legalább 1 órán keresztül. A fogalom a gyakorlatban éppen ezért sokszor keveredik az internethez hozzáférők számával - holott ez az adatsor olyan személyeket is tartalmaz, akiknek lenne lehetősége internet használatra, de ezzel mégsem élnek (ilyennek tekinthetők pl. több generáció együttélése esetén egyes szülők, vagy nagyszülők, ahol a háztartásban van internet előfizetés a gyermekek miatt).
Magyarországon 2008 1. félévének végén a 14 évesnél idősebb lakosság valamivel több, mint 49%-a rendelkezett valamilyen internet-hozzáféréssel, éves szinten tehát a korábbi években is tapasztalható internet hozzáférési arány növekedése folytatódott. A 14 év feletti lakosság egészére vetítve mindez közel 4,2 millió főt jelent, akiknek elméletileg módjukban áll a világháló adta lehetőségeket kihasználni. Az adatok az internethez otthonában, munkahelyén, iskolában, nyilvános helyeken (könyvtárban, internet kávézóban), illetve egyéb helyen hozzáférők arányát mutatják. A statisztikai adatok országosan reprezentatív adatfelvétel alapján készültek.
Az internet-hozzáférés alakulása, a 14 évesnél idősebb lakosság arányában 2001-2008 1.fé (%-ban)
A fenti adatok tartalmazzák azokat a személyeket is, akik a számukra könnyen elérhető internetezési lehetőséggel nem élnek. Az internetezés gyakoriságát vizsgálva láthatóvá válik, hogy az internethez elméletben hozzáférők közül csaknem 16% még 2008 2. félévének végén sem élt a világháló lehetőségeivel. A fenti adatokból következően Magyarországon 2008 2. negyedévének végén- a 14 évnél idősebbek közül - 3,09 millió fő töltött internetezéssel havi legalább 1 órát, vagyis a tényleges internet penetráció 36%-os (100 magyar állampolgárból 36 tekinthető "valódi" internetezőnek). Az adat némileg módosulna, ha az iskolai oktatásban már számítástechnikai ismereteket tanuló diákokat is beleszámolnánk, ezt azonban - módszertani okok miatt - a világon sehol sem teszik.
Az internetezés gyakorisága Magyarországon az internethez hozzáférők között 2001-2008 1.fé (%-ban)
Nehéz eldönteni, hogy egy írni-olvasni még nem tudó gyermek, aki online játékokkal már játszik az otthoni számítógépen pl. internetezőnek tekinthető-e, ugyanakkor pontos adatot gyűjteni a gyermekek internetes tevékenységéről szinte lehetetlen. Ezért az összehasonlítás és a mérési okok miatt a világon mindenhol a 14 feletti lakosságot veszik alapul az internet penetráció számításakor.
2008 1. negyedév végi adatok arról tanúskodnak, hogy a földrajzi értelemben vett Európa (benne 52 állammal, köztük a 141 millió fős Oroszországgal) összesen 800 millió fős lakosságából - 14 év fölöttieket tekintve - megközelítőleg 385 millió fő fér hozzá valamilyen módon az internethez. Az EU27 lakosainak megközelítőleg felének van valamilyen internet elérési lehetősége. A nemzetközi (ITU, US Census Bureau, Nielsen NetRatings) és helyi szervezetek adatai alapján összesített internet penetrációs statisztikák mindegyikében látható pontatlanság.
Az internet-hozzáférés alakulása a feltüntetett országokban, a 14 évesnél idősebb lakosság arányában 2008 1.né végén (%-ban)
Az adatok torzulását jól mutatja, hogy az ITU Románia esetében 53,9%-os, az OECD Portugália esetében 72,9%-os penetrációs adatokat tett közzé 2008 nyarán, ami feltételezhetően nem pontos adat az ország távközlési infrastruktúráját figyelembe véve. (A penetrációs adatok magas volta is feltételezhetően abból ered, hogy a nyilvános internet elérési lehetőség túlzott mértékben jelenik meg a statisztikában.) Éppen ezért a nemzetközi internet penetrációra vonatkozó összehasonlító elemzéseket óvatosan kell kezelni.
Magyarország esetében az EU Bizottság által közzétett internet penetrációs adatok 2008 elején rosszabbak, mint Lettországé, Csehországé, Észtországé, vagy akár Horvátországé, de ahogy a korábbiakban bemutatott adatok alapján láthattuk - a magyar adat is tartalmaz pontatlanságot. A világ egészét tekintve az ázsiai országok internetező számának dominanciája látható: Kína 253 millió fős internethez hozzáférő közösségével - nem meglepő módon - vezeti a rangsort, míg a dobogó képzeletbeli második helyén Japán (94 millió fő) a harmadikon pedig Dél-Korea (60 millió fő) áll.
Az internetezők földrészenkénti megoszlása a világ egészét tekintve 2008 1. né (%-ban)
Az internet hozzáférési adatok alapján Magyarország az internethez hozzáférők számát tekintve erőteljesen a középmezőnybe tartozik az EU 27 országainak vonatkozásában, de elmaradottnak semmiképpen sem tekinthető. 2008 folyamán ugyanakkor jelentősen megugrott a mobilinternet előfizetők száma, ami mutatja, hogy már Magyarországon is egyre nagyobb az igény a mindenhol jelenlévő (ubiquitous) hálózatra csatlakozó eszközök iránt - így az internethez hozzáférők számának növekedése a következő egy év során folytatódni fog.