MTI
EU egyeztetés a gyerekek internetes védelméről
Bár közös európai családügyi politika nem létezik, az Európai Unió francia elnöksége arra törekszik, hogy e terület bizonyos kérdéseiben egységesebb uniós irányvonal alakuljon ki; ilyen például a gyermekek védelme az internet veszélyeivel szemben.
Kovárik Erzsébet szociálpolitikai szakállamtitkár beszélt erről csütörtökön az MTI-nek Párizsban. A szakállamtitkár az EU illetékes minisztereinek informális találkozóján képviselte Magyarországot. Az államtitkár szerint a nagyon különböző tapasztalatok ellenére mára valamennyi tagország felismerte: a gyerekek különösen akkor veszélyeztetettek, amikor felügyelet és ellenőrzés nélkül használják az internetet. Norvégiában például már olyan szűrők léteznek, amelyek megakadályozzák, hogy a gyerekek a számukra veszélyes weboldalakat elérhessék. Lehetőséget biztosítanak a szülőknek, hogy jelezzék a rendőrségnek, ha gyermekekre nézve veszélyes oldalakra bukkannak.
Ezzel szemben más országok még csak ott tartanak, hogy felhívják a figyelmet a problémára, és a tájékoztatás megszervezésén gondolkodnak - mutatott rá Kovárik Erzsébet. Hozzátette: Magyarország még csak most kezdi felmérni a veszélyeket, igaz, az internethasználat még nem olyan elterjedt a gyermekek körében, mint Norvégiában vagy Angliában, ahol 80-90 százalék között mozog ez az arány.
A tagállamok családtámogatási rendszereiről is eszmecserét folytattak a szociális miniszterek, különös tekintettel a gyermekek napközbeni elhelyezésére és a nők munkavállalási lehetőségeire. A család és a munka összeegyeztethetősége kapcsán elhangzott, hogy az édesapáknak is egyre nagyobb szerepet kell vállalniuk a családok életében. Az államtitkár példaként említette a skandináv országokat, ahol a gyermeket nevelő nők közel nyolcvan százaléka dolgozik, mert a gyermek napközbeni ellátottsága egészen kiskortól megoldott. A francia, német és osztrák tapasztalatokat pedig azért tartja figyelemre méltónak az államtitkár, mert a két országban nemcsak állami feladatnak tekintik a gyermekek elhelyezését, hanem az a munkáltató, azaz a magánszektor számára is nagyon fontos kérdés.
Kovárik Erzsébet szociálpolitikai szakállamtitkár beszélt erről csütörtökön az MTI-nek Párizsban. A szakállamtitkár az EU illetékes minisztereinek informális találkozóján képviselte Magyarországot. Az államtitkár szerint a nagyon különböző tapasztalatok ellenére mára valamennyi tagország felismerte: a gyerekek különösen akkor veszélyeztetettek, amikor felügyelet és ellenőrzés nélkül használják az internetet. Norvégiában például már olyan szűrők léteznek, amelyek megakadályozzák, hogy a gyerekek a számukra veszélyes weboldalakat elérhessék. Lehetőséget biztosítanak a szülőknek, hogy jelezzék a rendőrségnek, ha gyermekekre nézve veszélyes oldalakra bukkannak.
Ezzel szemben más országok még csak ott tartanak, hogy felhívják a figyelmet a problémára, és a tájékoztatás megszervezésén gondolkodnak - mutatott rá Kovárik Erzsébet. Hozzátette: Magyarország még csak most kezdi felmérni a veszélyeket, igaz, az internethasználat még nem olyan elterjedt a gyermekek körében, mint Norvégiában vagy Angliában, ahol 80-90 százalék között mozog ez az arány.
A tagállamok családtámogatási rendszereiről is eszmecserét folytattak a szociális miniszterek, különös tekintettel a gyermekek napközbeni elhelyezésére és a nők munkavállalási lehetőségeire. A család és a munka összeegyeztethetősége kapcsán elhangzott, hogy az édesapáknak is egyre nagyobb szerepet kell vállalniuk a családok életében. Az államtitkár példaként említette a skandináv országokat, ahol a gyermeket nevelő nők közel nyolcvan százaléka dolgozik, mert a gyermek napközbeni ellátottsága egészen kiskortól megoldott. A francia, német és osztrák tapasztalatokat pedig azért tartja figyelemre méltónak az államtitkár, mert a két országban nemcsak állami feladatnak tekintik a gyermekek elhelyezését, hanem az a munkáltató, azaz a magánszektor számára is nagyon fontos kérdés.
