Napi Online
40 millió hitelkártya-adatot loptak el
Az amerikai szövetségi hatóságok lecsaptak arra a 11 emberre, akiket az ország történetének legnagyobb hitelkártyacsalásával vádolnak.
A nyomozásban részt vettek a német és a török bűnüldöző szervezetek is. Az egyesült államokbeli, ukrán, belorusz, észt és kínai tagokból álló csapat több mint 40 millió hitelkártya adataik lopta ki több jelentős amerikai kiskereskedelmi hálózat informatikai rendszeréből. Megszerezték a kártyaszámokat, a tulajdonosok számlaadatait és jelszóit, majd az információt villámgyorsan eladták. A hatóságok nem tudják pontosan, mekkora kárt okoztak a csalók, becslésük szerint több tíz millió dollárt lophattak el a kereskedőktől, a bankoktól és az ügyfelektől.
A vizsgálatot folytatókat több szempontból is meglepték a csalók. Kiderült például, hogy egyik vezetőjük, Albert Gonzalez korábban a nyomozást irányító amerikai titkosszolgálatnál dolgozott. Ő életfogytig terjedő börtönbüntetéssel néz szembe. Meglepő volt a résztvevők profizmusa: a megszerzett adatokat egy nemzetközi szinten működtetett virtuális privát hálózatban tüntették el oly módon, hogy kódolt formában Nyugat-Európában lévő gépeken rejtették el azokat. Virtuális it-rendszereket azok a vállalatok üzemeltetnek, amelyek nem akarnak saját számítástechnikai hálózatot kiépíteni, ehelyett részben saját gépeikből, részben azon kívüli hardverekből álló technikán működtetik IT-hálózatukat.
A tolvajok kihasználták a kiskereskedők óvatlanságát is. Bevett módszerük volt, hogy mintegy lehallgatták a gyengén védett vezeték nélküli hálózatokon folyó adatkommunikációt, így nyerve ki abból a számukra érdekes információt. A nyomozók mini-ENSZ-ként tartották számon a különböző nemzetiségű tagokból álló bűnbanda együttműködését.
A meglopott cégek közül a TJ Maxx divatház már évekkel ezelőtt észrevette, hogy adatok szivárognak ki rendszeréből és figyelmeztette ügyfeleit a veszélyre. Ezzel persze némileg elkésett, az ügy nyomán ugyanis több fogyasztó pert indított ellene és a hitelkártyáját kezelő bankok ellen, ami olyan súlyú kockázatot jelent, hogy a társaság kénytelen volt 100 millió dolláros tartalékot képezni esetleges veszteségei fedezésére. Még nagyobb bajban lehetnek azok a vállalatok, amelyek nem jöttek rá, hogy adattolvajok járnak a kertjeik alatt. Az érintettek között van Wholesale Club, az OfficeMax és a Forever 21.
Feltételezések szerint az Egyesült Államokban évente több milliárd dollár kárt okoznak az adatlopáson alapuló csalások. A Bush-kormány 2006-ban 17 szövetségi ügynökséget és minisztériumot átfogó, önálló bűnüldöző csoportot hozott létre az adattolvajlás visszaszorítása érdekében.
A nyomozásban részt vettek a német és a török bűnüldöző szervezetek is. Az egyesült államokbeli, ukrán, belorusz, észt és kínai tagokból álló csapat több mint 40 millió hitelkártya adataik lopta ki több jelentős amerikai kiskereskedelmi hálózat informatikai rendszeréből. Megszerezték a kártyaszámokat, a tulajdonosok számlaadatait és jelszóit, majd az információt villámgyorsan eladták. A hatóságok nem tudják pontosan, mekkora kárt okoztak a csalók, becslésük szerint több tíz millió dollárt lophattak el a kereskedőktől, a bankoktól és az ügyfelektől.
A vizsgálatot folytatókat több szempontból is meglepték a csalók. Kiderült például, hogy egyik vezetőjük, Albert Gonzalez korábban a nyomozást irányító amerikai titkosszolgálatnál dolgozott. Ő életfogytig terjedő börtönbüntetéssel néz szembe. Meglepő volt a résztvevők profizmusa: a megszerzett adatokat egy nemzetközi szinten működtetett virtuális privát hálózatban tüntették el oly módon, hogy kódolt formában Nyugat-Európában lévő gépeken rejtették el azokat. Virtuális it-rendszereket azok a vállalatok üzemeltetnek, amelyek nem akarnak saját számítástechnikai hálózatot kiépíteni, ehelyett részben saját gépeikből, részben azon kívüli hardverekből álló technikán működtetik IT-hálózatukat.
A tolvajok kihasználták a kiskereskedők óvatlanságát is. Bevett módszerük volt, hogy mintegy lehallgatták a gyengén védett vezeték nélküli hálózatokon folyó adatkommunikációt, így nyerve ki abból a számukra érdekes információt. A nyomozók mini-ENSZ-ként tartották számon a különböző nemzetiségű tagokból álló bűnbanda együttműködését.
A meglopott cégek közül a TJ Maxx divatház már évekkel ezelőtt észrevette, hogy adatok szivárognak ki rendszeréből és figyelmeztette ügyfeleit a veszélyre. Ezzel persze némileg elkésett, az ügy nyomán ugyanis több fogyasztó pert indított ellene és a hitelkártyáját kezelő bankok ellen, ami olyan súlyú kockázatot jelent, hogy a társaság kénytelen volt 100 millió dolláros tartalékot képezni esetleges veszteségei fedezésére. Még nagyobb bajban lehetnek azok a vállalatok, amelyek nem jöttek rá, hogy adattolvajok járnak a kertjeik alatt. Az érintettek között van Wholesale Club, az OfficeMax és a Forever 21.
Feltételezések szerint az Egyesült Államokban évente több milliárd dollár kárt okoznak az adatlopáson alapuló csalások. A Bush-kormány 2006-ban 17 szövetségi ügynökséget és minisztériumot átfogó, önálló bűnüldöző csoportot hozott létre az adattolvajlás visszaszorítása érdekében.
