Gyurkity Péter

AMD: érkezőben a DisplayPort grafikus kártyák

A VESA áldását adta a PC-piacon elsőként megjelenő grafikus kártyák és chipkészletek megjelenésére, így a szabvány elsőként az AMD termékein jelenhet meg. Az nVidia a VIA felvásárlásával kacérkodik.

A hivatalos közlemény szerint az AMD végre megszerezte a Video Electronics Standards Association (VESA) által kiadott hivatalos engedélyeket saját termékeinek kibővítésére, ennek eredményeként pedig hamarosan több Radeon grafikus kártyán, illetve alaplapi lapkakészleten is megjelenhet a DisplayPort illesztőszabvány, amely a DVI egyik utódjaként bukkan fel tavaly. Ezzel minden akadály elhárult a HDMI riválisa elől, amely megkezdheti a térhódítást a személyi számítógépek szegmensében, a formátumháborúhoz hasonló helyzetet teremtve.


Ennek nyilván sokan nem örülnek, hiszen a szabvány megjelenése kavarodást okozhat a vásárlók körében. A folyamat igencsak hosszúra nyúlt: bár az első ilyen termékek fejlesztéséről már tavaly beszámoltunk, az AMD már akkor is 2008 elejére valószínűsítette a megjelenést, ami a jelek szerint be is vált. A szabvány egyik fő támogatójaként abban reménykednek, hogy a korosodó DVI-csatlakozókat viszonylag rövid időn belül leválthatják, és az azoknál kétszer nagyobb sávszélt nyújtó DisplayPort gyorsan elterjedhet a személyi számítógépeknél. A tervek szerint elsőként a Radeon HD 3000 sorozat tagjain, illetve az AMD 780G chipkészleten jelennek meg az új csatlakozók.


Eközben az nVidia háza táján is zajlanak az események, mégpedig nem is akármilyenek. Tajvani alaplapgyártóktól származik a hír, miszerint a cég a VIA felvásárlásán töri a fejét. Az első lépések állítólag már megtörténtek, ám a VIA túlságosan nagy árat kért, amit az nVidia nem volt hajlandó kifizetni, így várhatóan újabb köröket futnak majd a kérdést illetően.

A VIA természetesen határozottan tagadja a tárgyalások megkezdését és kiemeli, hogy továbbra is az alaplapi lapkakészletekre és x86 chipekre koncentrálnak, a munka tehát folytatódik. Ám ez nem feledteti, hogy veszteségesen üzemelnek, így a közeljövőben várhatóan hajlandóak lesznek lejjebb engedni a lécet, hogy az nVidia eséllyel tegyen újabb ajánlatot.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • dez #60
    "16bpp" -> 48bpp/16bpcg
  • dez #59
    Ilyen részletkérdések őt nem izgatják.
  • dez #58
    Először legyen sima OLED... :)
  • dez #57
    "Parja a spdif, amibol ugyancsak letezik 8, 16 es 24 bites valtozat is (48 bit/csatornapar). Ezek egyesitett es masolasvedelemmel kiegeszitett formatuma a hdmi."

    Ez egy hülyeség, felejtsd el. Az SPDIF-nek semmi köze a HDMI-hez. Utóbbinál egész más adatcsomag-formátum van, melyekben a kép és a hang (együtt) utazik, egy közös csatornán.

    "Alapvetoen ha jo kepet akarunk egy jatekban, akkor kell egy hdr kepes videokartya es rajta futo hdr-es jatek, dvi, hdmi vagy ttl (lasd: laptopok) kapcsolattal a monitorhoz."

    A kapcsolat szempontjából tök mindegy, hogy HDR vagy sem, mivel 24 bites a mai videokártyák képkimenete. (Amúgy is csak dual-link DVI-nél lehetséges a 16bpp.)

    "Aki ilyet akar osszerakni, annak boven eleg ha a ket generacioval regebbi hardvereket veszi, pl. egy gf7900-as videokartyat, ami ugyan elavult, de a ps/3-ban is az van, tehat a multiplatformos jatekok nem fogjak kihasznalni az ujabb hardvereket."

    PS3 bashing egy hsz-edből sem hiányozhat... Kár, hogy az általad kultivált Xbox360-ban sincs sokkal jobb grafika, és ott még a CPU is gyenge, hogy túl sokat segíthessen rajta a későbbiekben. Arról már nem is beszélek, hogy a Cell a Physix kártát is pótolja, és akkor még közel sincs is teljesen kihasználva. (Mellesleg a fix hw által jobban lehet optimalizálni, mint PC-n egy újabb cuccra.)

    "(a pc exkluzivok igen, de az mar mas kerdes)"

    Azok sem, mert az átlag-pécé az alap, a többi csak ráaggatott opció.

    "Es az elavult gf7900-asnak koszonhetoen meg dolgozni es jatszani is lehet rajta. Ha ennel jobbat veszunk, akkor meg azok a jatekok sem fognak szaggatni, amiknek a konzolos verzioja szaggat. A teljesen digitalis adatutaknak koszonhetoen jo kep es hangminolegrol nem is beszelve."

    Ez is egy hülyeség, mert pl. PC-n szép időt rabol el a DirectX, ami ugyebár megoldja a rengeteg különféle szóba jöhető grafikus kártyával való kompatibilitást. És amúgy sincs minden egyes típushoz külön optimalizálva.
  • Hawaii #56
    "...vagy ttl (lasd: laptopok)..."
    Mármint LVDS?
  • Hawaii #55
    "Ezt nem egészen értem, hogy jön az alfa channel az OLED-hez?"
    Átlátszó kijelző esetén (pl. két üveglap között, vagy áttetsző e-papírnál) már értelmet nyer, hogy opacity értéket is kapjon egy adott képpont, hiszen nincs háttér, ami miatt feketének kellene lennie. Hogy miként kapcsolódik mindez az OLED-hez, az gondolom nem szorul magyarázatra.
  • kvp #54
    A regi vga mara nagyon elavult, lcd-k eseten a digtalis-analog-digitalis konverzio nagyon sokat ront a kepen, amit aztan a pixel orajel hianya miatti pixelhatar csuszas meg el is ken (lasd: blur). Az olcso tn paneles monitorok keves szint ismernek, amit az ido/hely alapu dithering meg tovabb ront, foleg kis felbontas eseten (1200p alatt).

    A dvi egy digitalis formatum, ami jelenleg akar csatornankent 16 bitet is kepes kezelni (48 bit/pixel). Parja a spdif, amibol ugyancsak letezik 8, 16 es 24 bites valtozat is (48 bit/csatornapar). Ezek egyesitett es masolasvedelemmel kiegeszitett formatuma a hdmi.

    A display port egy ujfajta megkozelites, csak semmivel nem kompatibilis. Egy monitor/tv/erosito lehet dvi es spdif kompatibilis es igy szinte modositas nelkul ismeri a hdmi-t is. A displayporthoz meg kulon hardver kell, ami meg nem is szabvanyos...

    A 8 bites szinmelyseg alapvetoen eleg szokott lenni, mind jatekok, mind valodi kepek eseten is. A jatekoknal az a nagyobb gond, hogy a szamitasok soran a precizitas nagy resze elveszik a kerekitesek miatt. Ez ellen talaltak ki a hdr technologiat, ahol a kep csatornankent 16/32/64 bitesen keszul, majd megjeleniteskor lesz belole 8 bites adat. Fontos megjegyezni, hogy a ccd szenzorok tobbezres tulmintavetelezest hasznalnak (anizo+antialias) mivel egy pixelt tobb ezer foton er el. Az uj kis cmos szenzorok kepe is azert olyen ronda, mivel a merettel lecsokkent a pixelenkenti fotonok szama. Ha 1 foton/pixeles cmos szenzort hasznalunk, akkor az pont olyan ronda kepet ad mint egy jatek, csak a fizika torvenyei miatt sokkal zajosabbat.

    Alapvetoen ha jo kepet akarunk egy jatekban, akkor kell egy hdr kepes videokartya es rajta futo hdr-es jatek, dvi, hdmi vagy ttl (lasd: laptopok) kapcsolattal a monitorhoz. Kell egy digitalis monitor ami lehet egy jo lcd, plazma led, oled, lezeres vagy egy true hd crt is. A lenyeg, hogy trukkozes (dithering) nelkul tudjon legalabb 8 bitet csatornankent es eleg kicsik legyenek a pixelek a monitoron, hogy ne lassuk az rgb foltokat.

    Aki ilyet akar osszerakni, annak boven eleg ha a ket generacioval regebbi hardvereket veszi, pl. egy gf7900-as videokartyat, ami ugyan elavult, de a ps/3-ban is az van, tehat a multiplatformos jatekok nem fogjak kihasznalni az ujabb hardvereket. (a pc exkluzivok igen, de az mar mas kerdes) Monitornak eleg egy jobb samsung is es eleg ha 1200p-t tud (wuxga), ezen menni fognak a full hd filmek is es a feliratnak meg mindig marad hely a kep _alatt_ igy nem takarja a szoveg a filmet. (felteve, hogy a 53 centi eleg a filnezeshez) Az egesz kijon viszonylag olcson, legalabbis egy hd ready (nem full hd-s, csak 720p-s) tv es egy rendes konzol arabol. Es az elavult gf7900-asnak koszonhetoen meg dolgozni es jatszani is lehet rajta. Ha ennel jobbat veszunk, akkor meg azok a jatekok sem fognak szaggatni, amiknek a konzolos verzioja szaggat. A teljesen digitalis adatutaknak koszonhetoen jo kep es hangminolegrol nem is beszelve.
  • dez #53
    (Mármint a digitalizálás során jelentkező zaj.)
  • dez #52
    Mert az analóg zaj ditheringként hat.
  • dez #51
    "Most nincs, vagy nincs kihasználva? :o)"

    Attól függ, hogy nézzük. A 32 bites pixel-módok (RGBA, és tsi.) alfa channeljét textúráknál használhatják különböző súlyozású színkeverésre két v. több textúra között, de mint adott képernyőtartalom megjeleníte nem nagyon van szerepe (az overlay pl. egy kiválasztható színnél 100%-osan látszik, a többinél egyátalán nem).

    Illetve egyes spéci videokártyák tudnak genlock módban működni (rászinkronizálódnak egy külső videoforrásra), és olyankor lehet szerepe az alfa channelnek (az alfa channel által megadott arányban látszódik az eredeti kép az adott pixelen).

    "Na de komolyra fordítva: Küszöbön az átlátszó OLED kijelzők hada. Ezentúl lesz értelme használni."

    Ezt nem egészen értem, hogy jön az alfa channel az OLED-hez? Vagy a 10+ bpp-s megjelenítésre gondolsz?

    "A belső színfeldolgozás meg 16bit/ch."

    Valóban, viszont ki tudja miért, a legjobbak is csak 24 bites képet fogadnak. (Valószínű majd újabb rókabőr lesz a fogadási bitmélység növelése.)