Szekeres Viktor
Cloverfield - vagy imádod, vagy utálod
Az utóbbi idők legprofibb kampányával megszületett az utóbbi idők egyik legprofibb filmje. A nagy kérdés az, hogy jól sikerült-e. Megmondjuk.
A világ leghosszabb reklámfilmje? Ki tudja, de valahogy így kell remek marketinget kreálni egy nem éppen populáris műfajhoz. Egész Amerika lélegzetvisszafojtva várta az egyik nyári robotos film premierjét, amely telt házakkal indult és erre a szokott előzetesek helyett (Mézengúz, Nemzet aranya 2 és társai) egy címnélküli film trailerje jelent meg a szemük előtt. Némi rángatózó kézikamera, tinibuli, majd sikítozás és a Szabadság-szobor lerepülő kobakja.
A közönség csak nézett, nem tudta hova tenni a látottakat, mindössze egy 18-01-08-as dátum jelezte, hogy mikorra is várható az a film, amelyről addig nem igazán lehetett hallani. (Érdekesség, hogy az érdemi forgatás csak az előzetes után kezdődött.) A moraj persze nem sokkal később elhalkult, hiszen kezdődött a Transformers és mindenki átadta magát gyermeki énjének. Egy ideig a dátumcímmel is emlegették a filmet miután kiderült, hogy a Cloverfield csak valami kamucím, de annyira beleitta magát a köztudatba a titulus, hogy végül is csak ez lett JJ Abrams szörnymozijának a címe.
Ez van, mindenki a producer nevével, a Lostos, Alias-os JJ Abrams-szel emlegeti a filmet, holott azt Drew Goddard írta és Matt Reeves rendezte, bár nyilvánvalóan az egész tálalásában Abrams oroszlánrészt vállalt. A sztoriról (házibuli, kialszanak a fények, post 9/11 pánik, menekülés) nem is érdemes értekezni, mert az amúgy sem túl hosszú film kevés poénját is ellőnénk, sokkal érdekesebb maga a jelenség.
Sokan a Blair Witch-hez hasonlítják a Cloverfieldet, de mint fentebb jeleztük, ez a hasonlóság nem is annyira a fene nagy kézikamerázás miatt állja meg a helyét, hanem a hihetetlenül intenzív netes kampány miatt (kamu honlapok, mindenféle utalások), mely nem mindig garancia a sikerre (lásd: Kígyók a fedélzeten), de ezúttal, akárcsak a horrort, a szörnyfilmet is sikerült eladni a közönségnek, mert ne legyenek illúzióink, a kampány nélkül tizedennyien érdeklődtek volna a Cloverfield iránt. (Naná, ismeretlen rendező, ismeretlen színészekkel, egy rétegműfajjal bíró filmben, ráadásul januárban.)
Aki meg akarja nézni a filmet, az készüljön fel az állandó kézikamerára, hiszen az egykori Central Park területén talált digitális kamera tartalmát vetítik le nekünk Cloverfield fedőnév alatt (a több órás történésekből 80 percnyi fért rá) - kvázi mintegy áldokumentumfilmként. Ez pedig olykor nagyon durva tengeri betegséget hozhat az arra hajlamosakra, de szerintünk a film sava-borsát megadja. Akik valami átveréstől tartanak, azoknak nem kell félniük. Nem 70 perc felvezetés és 5 perc megoldás lesz az osztályrészünk, a szörnyet is láthatjuk, sőt, még némi történetet is próbáltak a szereplők közé fércelni.
A Cloverfield-típusú filmek esetében nagyjából semmire sem jó egy kritika, hiszen vagy iszonyatosan bejön az embernek, vagy hányni tudna tőle és nem csak a rángatózó kamera miatt. Mi az előbbi csoportba tartozunk, ezért követ ne vessen ránk senki, anno a Blair Witch Project is eredeti film volt, az más kérdés, hogy aki sokat várt tőle, az akkorát koppant, mint szódás a lovát. Egyszerűen egy szórakoztató és pörgős filmről van szó, amiben még meglepetések is akadnak. Nyilvánvaló, hogy ha lehántjuk a kamerás trükköt a filmről, akkor egy szimpla szörnyfilmet kapunk (tényleg az, semmi extra, semmi újdonság), de ettől még az egész olyan ősprofi módon van megvalósítva, mind a vágást, fényképezést és a speciális effekteket tekintve, hogy azt még a filmet gyűlölők is megsüvegelik.
A Cloverfieldnél igazából nem lehet koppanni, hiszen kevés az olyan ma született bárány mozibajáró, aki nem él a gyanúperrel, hogy "hoppá, itt át akarnak verni engem", a film pedig a sok titokzatosság ellenére nem árul zsákbamacskát, nem kell semmi szenzációt elvárni: annyi kraft van benne amennyi 25 millió dollárból kijön. Az, hogy a "vagy imádom, vagy utálom" aspektus ellenére az iMDB-n 7.9/10 a film, pedig nyilvánvalóan annak köszönhető, hogy sok néző van elég érett, hogy tudja, hogy őt nem érdekli egy szörnyfilm, ezért nyilvánvaló, hogy csak a műfaj rajongóinak ajánlható a Cloverfield - aki tudja, hogy nem zsánere az eleve nem is megy el rá és nem is húzza le az osztályzatot.
Ja, nem fenyegetés, de a siker hatására természetesen már meg is kezdődtek egy folytatás- vagy előzményfilm előkészületei. Persze minden csak pletyka, hiszen az előzmény a szörny eredetét mutathatná meg, egy sima folytatás pedig akár egy másik manhattani kamera képét közvetíthetné nekünk, mert minden bizonnyal akad még érdekes és elmesélhető sztori a káoszban. Mindenesetre részünkről csak üdvözölni tudjuk az ötletet, a nagy kérdés az, hogy milyen kampánnyal próbálják majd eladni a Cloverfield 2-t.
Magyar nyelvű filmelőzetes letöltése
A világ leghosszabb reklámfilmje? Ki tudja, de valahogy így kell remek marketinget kreálni egy nem éppen populáris műfajhoz. Egész Amerika lélegzetvisszafojtva várta az egyik nyári robotos film premierjét, amely telt házakkal indult és erre a szokott előzetesek helyett (Mézengúz, Nemzet aranya 2 és társai) egy címnélküli film trailerje jelent meg a szemük előtt. Némi rángatózó kézikamera, tinibuli, majd sikítozás és a Szabadság-szobor lerepülő kobakja.
A közönség csak nézett, nem tudta hova tenni a látottakat, mindössze egy 18-01-08-as dátum jelezte, hogy mikorra is várható az a film, amelyről addig nem igazán lehetett hallani. (Érdekesség, hogy az érdemi forgatás csak az előzetes után kezdődött.) A moraj persze nem sokkal később elhalkult, hiszen kezdődött a Transformers és mindenki átadta magát gyermeki énjének. Egy ideig a dátumcímmel is emlegették a filmet miután kiderült, hogy a Cloverfield csak valami kamucím, de annyira beleitta magát a köztudatba a titulus, hogy végül is csak ez lett JJ Abrams szörnymozijának a címe.
Ez van, mindenki a producer nevével, a Lostos, Alias-os JJ Abrams-szel emlegeti a filmet, holott azt Drew Goddard írta és Matt Reeves rendezte, bár nyilvánvalóan az egész tálalásában Abrams oroszlánrészt vállalt. A sztoriról (házibuli, kialszanak a fények, post 9/11 pánik, menekülés) nem is érdemes értekezni, mert az amúgy sem túl hosszú film kevés poénját is ellőnénk, sokkal érdekesebb maga a jelenség.
Sokan a Blair Witch-hez hasonlítják a Cloverfieldet, de mint fentebb jeleztük, ez a hasonlóság nem is annyira a fene nagy kézikamerázás miatt állja meg a helyét, hanem a hihetetlenül intenzív netes kampány miatt (kamu honlapok, mindenféle utalások), mely nem mindig garancia a sikerre (lásd: Kígyók a fedélzeten), de ezúttal, akárcsak a horrort, a szörnyfilmet is sikerült eladni a közönségnek, mert ne legyenek illúzióink, a kampány nélkül tizedennyien érdeklődtek volna a Cloverfield iránt. (Naná, ismeretlen rendező, ismeretlen színészekkel, egy rétegműfajjal bíró filmben, ráadásul januárban.)
Aki meg akarja nézni a filmet, az készüljön fel az állandó kézikamerára, hiszen az egykori Central Park területén talált digitális kamera tartalmát vetítik le nekünk Cloverfield fedőnév alatt (a több órás történésekből 80 percnyi fért rá) - kvázi mintegy áldokumentumfilmként. Ez pedig olykor nagyon durva tengeri betegséget hozhat az arra hajlamosakra, de szerintünk a film sava-borsát megadja. Akik valami átveréstől tartanak, azoknak nem kell félniük. Nem 70 perc felvezetés és 5 perc megoldás lesz az osztályrészünk, a szörnyet is láthatjuk, sőt, még némi történetet is próbáltak a szereplők közé fércelni.
A Cloverfield-típusú filmek esetében nagyjából semmire sem jó egy kritika, hiszen vagy iszonyatosan bejön az embernek, vagy hányni tudna tőle és nem csak a rángatózó kamera miatt. Mi az előbbi csoportba tartozunk, ezért követ ne vessen ránk senki, anno a Blair Witch Project is eredeti film volt, az más kérdés, hogy aki sokat várt tőle, az akkorát koppant, mint szódás a lovát. Egyszerűen egy szórakoztató és pörgős filmről van szó, amiben még meglepetések is akadnak. Nyilvánvaló, hogy ha lehántjuk a kamerás trükköt a filmről, akkor egy szimpla szörnyfilmet kapunk (tényleg az, semmi extra, semmi újdonság), de ettől még az egész olyan ősprofi módon van megvalósítva, mind a vágást, fényképezést és a speciális effekteket tekintve, hogy azt még a filmet gyűlölők is megsüvegelik.
A Cloverfieldnél igazából nem lehet koppanni, hiszen kevés az olyan ma született bárány mozibajáró, aki nem él a gyanúperrel, hogy "hoppá, itt át akarnak verni engem", a film pedig a sok titokzatosság ellenére nem árul zsákbamacskát, nem kell semmi szenzációt elvárni: annyi kraft van benne amennyi 25 millió dollárból kijön. Az, hogy a "vagy imádom, vagy utálom" aspektus ellenére az iMDB-n 7.9/10 a film, pedig nyilvánvalóan annak köszönhető, hogy sok néző van elég érett, hogy tudja, hogy őt nem érdekli egy szörnyfilm, ezért nyilvánvaló, hogy csak a műfaj rajongóinak ajánlható a Cloverfield - aki tudja, hogy nem zsánere az eleve nem is megy el rá és nem is húzza le az osztályzatot.
Ja, nem fenyegetés, de a siker hatására természetesen már meg is kezdődtek egy folytatás- vagy előzményfilm előkészületei. Persze minden csak pletyka, hiszen az előzmény a szörny eredetét mutathatná meg, egy sima folytatás pedig akár egy másik manhattani kamera képét közvetíthetné nekünk, mert minden bizonnyal akad még érdekes és elmesélhető sztori a káoszban. Mindenesetre részünkről csak üdvözölni tudjuk az ötletet, a nagy kérdés az, hogy milyen kampánnyal próbálják majd eladni a Cloverfield 2-t.
Magyar nyelvű filmelőzetes letöltése