A mai naptól Budapest is büszkélkedhet a mozizás technológiai csúcsával, egy IMAX teremmel, ahol a háromdimenziós filmek mellett nem elhanyagolható tény az sem, hogy az ország legnagyobb vetítővászna feszül a nézők előtt. Kár, hogy a filmpaletta nem olyan széles, mint az óriásvászon.

Az IMAX szó jelentése Image Maximum, azaz maximális kép, ami meg is felel a valóságnak a szó minden értelmében. Először is a normál mozitekercsekkel ellentétben az IMAX formátum nem 35mm-es, hanem 70mm-es filmmel dolgozik, ráadásul a képaránya sem a megszokott szélesvásznú, hanem 4:3-as. A budapesti terem esetében ez 24 méter széles és 18 méter magas vásznat jelent, ami valóban óriási. Nagyságrendileg akkora, mint egy szabvány kosárlabda pálya (ami 28 x 15m). A 70mm-es filmnek köszönhetően azonban ekkora méretben is tűéles képeket kapunk. A saját gyártású 3D filmek mellett 2002. óta hollywoodi filmstúdiókkal is egyezkednek, így elméletileg egyre több blockbuster léphet ki a közeljövőben a síkból. Jelenleg a Mátrix trilógiát, a Harry Potter legújabb részének egyes jeleneteit, a Beowulf-ot, a Batman Begins-t, a Superman Returns-t és a Pókember harmadik részét lehetséges megtekinteni ilyen formában.


23 terem, 3888 szék - csak elég lesz
Persze egyelőre nem itthon. A pesti IMAX jelenleg a T-Rex és az Into the deep című filmekkel nyit, illetve később nyilván rotálódik az a 216 film, amit eddig kifejezetten IMAX formátumra álmodtak meg, de tudni kell, hogy ebből mindössze 26 háromdimenziós. Annak ellenére, hogy ezek mind szépek és jók, az IMAX nagy halála, hogy amint látszik nagyon kevés tartalom készül rá. 23 év alatt legalábbis 26 3D film az nem számít bőséges kínálatnak. Ennek elsősorban nem az érdektelenség az oka, hanem az igen magas gyártási költségek, illetve az is, hogy korábban egy egészestés mozifilm vetítése nem is lett volna lehetséges az IMAX gépeken, egyszerűen azért, mert nem fért volna fel a tekercs.


Igen Houston, látom!
Nem is lehetne mértéktelenül forgatni filmeket, mert jelenleg mindössze 21 IMAX (15/70mm formátum) kamera van a világon. Ezek között találunk 2D és 3D kamerákat, könnyebbeket, gyorsabbakat, ezek némelyikét szerelték már vadászgépre, küldték ki az űrbe, mentek vele szafarira, és néhányat leengedtek 100 méter mélyre az óceánba. Mindegyik kamera iszonyat nehéz, a 3D felvételeket készítő darab filmmel betöltve például 97,5 kg. Emellett ha valaki esetleg IMAX film forgatásra adja a fejét, akkor számolni kell azzal is, hogy egyetlen képkocka 7 centiméter átmérőjű, így három perc alatt elpörög a 300 méteres szalag, amennyit egyszerre bele lehet tenni ezekbe a masinákba.

Ha valaki esetleg IMAX filmet szeretne forgatni, akkor vegyen egy logisztikai céget és egy filmtekercs gyárat is, mondjuk a Kodak-ot, akik gyártják a muníciót ezekbe a felvevőkbe. Ha esetleg a súly és az alapanyag igény nem szolgált volna elég ellenérvvel, hogy miért nem forgattak ilyen filmeket százával, akkor el kell mondani azt is, hogy a kamerák sok száz milliós értéket képviselnek. Persze lehet őket bérelni is, de a bérlet is elvinné két magyar film költségvetését magában.


Befűzve
Mivel a 70mm-es film közel tízszer akkora, mint egy 35mm-es, ezért a rendezés sem lenne olyan egyszerű, hiszen minden egyes fűszál részletesen látszik a képen, ezért teljesen biztosra kell menni, hogy a jelenetekben minden a helyén van. Ez főleg azért érdekes, mert a nagy felbontásnak köszönhetően a nézőteret jóval közelebb lehet vinni a vászonhoz. A bevett gyakorlat szerint nem is ül messzebb senki a képtől, mint amekkora a vászon. Erről egyébként a sajtó a saját szemével is meggyőződhetett, mikor a nagy fehér lepedőt felszerelés előtt a nézőtér üléseire terítették ki és nagyjából stimmelt is a méret.

A megalománia persze a nézők háta mögött is megvan. A vetítőterem a hűtőberendezéssel és mindennel együtt körülbelül egy kisebb másfél szobás lakás méreteivel rendelkezik, s maga a vetítő is olyan óriási, hogy a beszerelést megelőzően toronydaruval kellett 12 darabra szétszedve bepakolni. A szerkezet 1,8 tonna (!!!), emellett 178 centi magas és 195 centiméter hosszú. A világításért felelős két izzó sem éppen egy hétköznapi energiatakarékos típus. A két 15 000W (igen, t-i-z-e-n-ö-t ezer Watt) teljesítményű lámpákban 25 bar nyomású Xenon gáz van egy vékony réteg kvarccal megfűszerezve.

Nem érdemes IMAX vetítőlámpa cserélőnek sem jelentkezni, hiszen nem véletlen, hogy a csere idejére egy teljes testpáncélt öltenek magukra a szerelők. Ha az égő felrobban, akkor a 25 bar nyomástól szétrepülő szilánkok halálosak lennének a gyenge emberi testre. Ezek miatt a lámpák miatt kell egyébként vízhűtést telepíteni minden projektor mellé, ami szintén egy komolyabb szekrénysor méreteivel büszkélkedhet. Ha a Kerepesi úton lakóknak esténként ingadozik kicsit az áram, akkor nem kell megijedni, csak kezdődik a vetítés a plázában. (sic!)


Repül a projektor
A teljes felszerelés vetítővel, hangrendszerrel, vászonnal, mindennel pedig nem kevesebb, mint 1,8 millió dollár, azaz 310 millió forint. Emellett egy darab film kópiájának a legyártása közel 43 ezer dollárba, tehát 7,5 millió forintba kerül, míg egy sima 35mm-es kópia alig párszázezret kóstál. Épp ezért a filmen nem is rögzítenek hangsávot, hanem azt külön szinkronizálják a vetítéskor digitális forrásból, így a kópia az egész világot bejárhatja, másképp nem érné meg. A szemüvegek is nagyon drágák, darabonként 15 000 Ft-ba kerülnek. Így sajnos ezeket nem is lehet hazavinni, de ne is próbálgassa senki, mert mindegyikben elektronikus lopásgátló van, a kijáratoknál meg egy érzékelő kapu.

Ezek az árak viszont elrettentik tartalomfejlesztőket: még a 2002-ben leszerződött Warner Brothers terjesztési igazgatója, Dan Fellman is azt mondta, hogy amennyiben az IMAX szeretne növekedni, akkor át kell térniük digitális formátumra.


Larry O'Reilly, az IMAX főnök (jobbra) nem aggódik, amíg Mooky (Cinema City) terjeszkedik Kelet-Európában
A természetfilmek varázslatosak és mindenkinek érdemes megnéznie 1-2 darabot, de az igazi siker a formátum számára az lenne, ha az A+ filmek némelyike is tudna debütálni 3D-ben egyszerre mindenhol. A tengerek élővilága és az őslénybemutató mindig aktuális lesz, ezért nálunk senki nem fog megsértődni, hogy egy 14 és egy 10 éves filmmel akar robbantani a mozi. Ellenben ha egy egész estés játékfilmet szeretnének a világ 300 IMAX termének legalább harmadában egyszerre bemutatni, akkor az vállalhatatlan és soha meg nem térülő költség lenne. Ki is lenne kíváncsi a Pókember 3-ra 2011-ben?

Az imdb.com szerint a legnépszerűbb IMAX filmek egyébként az űrutazással kapcsolatosak. A netezők voksai alapján az első és a harmadik helyen a Holdra szállásnak emléket állító 2005-ös és a nemzetközi űrállomást bemutató 2002-es alkotás foglalja el - igaz alig néhány tíz/száz szavazatból. A mai naptól kezdve kiderül, hogy Magyarország mennyire lesz fogékony az Image Maximum-ra.