Gyurkity Péter

Intel: januárban jön az újabb négymagos

A processzorgyártó januárban bővíti a négymagos processzorok egyelőre még meglehetősen szűk körét, mégpedig az asztali gépekbe szánt olcsóbb példánnyal. A terjeszkedés első komolyabb fázisa csak egy év múlva kezdődik.

A legújabb értesülések szerint a január 8-án kezdődő CES-kiállításon mutatják be az Intel sorrendben harmadik négymagos processzorát, amely a szerverekbe szánt Xeon 5300 és a csúcskategóriás asztali Core 2 Extreme QX6700 chip után némileg olcsóbb változatként érkezik majd. Az "olcsóbb" talán nem a legmegfelelőbb szó a fejlesztés jellemzésére, ám az biztos, hogy a Core 2 Quad Q6600 némileg elviselhetőbb áron jelenik meg, egy hangyányival elérhetőbb lesz az átlagfelhasználók számára.

Mindez meglehetősen korai rajtot jelent, hiszen a váltás első komolyabb hullámát a következő év közepén várják a piaci elemzők, amelyet az AMD is igyekszik követni a K8L architektúra és a saját négymagos megoldások révén. Az Intel tervei szerint a mainstream kategóriát veszik célba a fejlesztésekkel, bár a felépítésből fakadó teljesítmény a nagy számításigényű feladatokra élezi ki ezen processzorokat. Itt főleg a többszálas szoftverek, játékok és egyéb multimédiás megoldások jönnek szóba, a részleteket azonban egyelőre nem kötik az orrunkra, így nem tudni a processzor órajelét, gyorsítótárának méretét, valamint pontos árát.


Intel Core 2 Extreme QX6700

A HKEPC eközben érdekes előrejelzést tett közzé az Intel várható gyártási eredményeiről. Ezek szerint a négymagos chipek a korai rajt ellenére csak nagyjából egy teljes év múlva ragadnak ki jelentős részesedést a piacból, addig igencsak érezhető lesz az ikermagos változatok fölénye. 2007 harmadik negyedévében még mindig a termelés felét teszi majd ki az ikermagosok aránya, 22 százalék a Celeron D és Celeron 400 sorozaté lesz, további 15 százalékot pedig a szintén kivonulóban lévő Pentium D 900 és E2000 család tesz majd ki.

A Core 2 Quad Q6600 után a Q6400 jelenik meg a harmadik negyedévben, a négymagosok aránya eddigre éri majd el a 6 százalékot a teljes termelésben. Az igazi növekedés ezt követően indul be, ám ez még a jövő zenéje.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • lee56 #59
    "De a nyers tesztekben viszont az Intelek jobbak, az FPU tesztekben szarrá verik az AMD-ket."

    - Talán mer a "nyers" tesztek irreálisan kicsi memóriahasználattal dolgoznak, és szinte csak és kizárólag a procik frekvenciája befolyásolja (amibe ugye az intel p4 (álá netbürszt) próbált szárnyalni)
    - Vagy "B" variáció, amit dez is emlitett, intel "besegített" a tesztprogram készitésekor.

    "Persze nem csak ez számít, tudom, a hozzáférési idő is. De ha magának a procinak a teljesíményét nézzük, akkor az Intel procik igenis jobbak."

    - Itt éppen önmagadnak mondasz ellent (nagyon is számit a hozzáférési idő az össz teljesitményhez)
    - Arról nem is beszélve, hogy ilyet kijelenteni, hogy jobbak elég halovány dolog. Akkor tárgyaljuk meg szépen mi is jobb miben és minél:

    - P4 vs Axp : P4ben kezdettől volt sse2, Axp-ben csak sse végig tudtommal, mind2 procinál külső memóriavezérlő, ám Axp-nek mégis valamivel jobb (már akkor is) a proci-memória kapcsolata, P4 magasabb frekvenciák/hőtermelés/áramfelvétel, Axp nagyobb ipc - kisebb frekvencia ~ közel azonos teljesitmény. Tehát P4 vs Axp versenyt DÖNTETLENnnek itélném, mert vannak dolgok amiben a p4 jobb (pl nyers teljesitmény, és azért a valós sem olyan rosz tegyük hozzá), de sok helyen pl fogyasztás/hőtermelés ugyanolyan jó, vagy jobb, mint a hasonló ár/telj. értékü p4-ek mind a mai napig, arról már nem is beszélve, hogy a p4-ek a magas árukról is híresek voltak a core2 megjelenéséig.

    - P4 vs A64/X2 : utóbbi P4-ekben már sse3, A64-ek sse2 (sse3 kihasználtságát tekintve szinte elhanyagolható (MÉG), ezenkivül A64 X2 windsor-ban már van sse3 is), P4 maradt külső memóriavezérlővel, A64 architechtura egyik legnagyobb és legsikeresebb lépése volt az integrált memóriavezérlő a prociban, melynek áldásos hatása van a proci-memória hozzáféréseknél (amit a legtöbb teszt figyelmen kivül hagyhat, de minden más program, ami hozzáfér a memóriához profitál, minél gyorsabban, annál többet...), a gyártástechnológia fejlődését intelnél a frekvencia további növelésére forditottak javarészt (ez egy jólbevált marketingstratégia volt inteltől, grat nekik, mert ugye te is inkább vennél laikusként valamit, ami 3-4GHz-es, mint ami csak 2), addig az amd-nél lassabban de kiegyensulyozottabban emelkedtek az órajelek, ezzel alig nőtt vagy talán csökkent is a fogyasztás/hőtermelés, ellentétben az intelnél, ahol a nagy frekik miatt alig tudták megfékezni ezeket az értékeket. Tehát itt egyértelmü GYŐZTES az A64 a p4-ekkel szemben (kisebb fogyasztás/hőtermelés, nagyobb relative teljesitménnyel) (az árakhoz itt nem merek hozzászólni, mert ebben az időszakban még 3000+ os Axp procim volt, és nem követtem az árakat, egészen mostanáig, de szinte 99% biztos hogy valamivel olcsóbbak voltak a p4-es rendszereknél)

    "Tehát egy megfelelően optimalizált program sokkal jobban fut egy Intel P68 procin, mint egy AMD procin.
    Tehát az AMD procik az optimalizálatlan programokhoz valók :)"

    - Ez már no comment kategória lenne, bár ha intelre-"optimalizált" akkor nem csoda . Kezdem azt hinni, hogy még fizestést is kapsz (inteltől), hogy ilyen böszmeségeket írj. (és még finoman fejeztem ki magam )
  • lee56 #58
    Igyvan, nagyon köcsög az intel, és hogy miért, mert megteheti...
  • dez #57
    Vagyis, végülis az SSE3 sem volt túl sokáig adott mindkettőben [szal AMD-nél is], csak úgy másfél éve, vagy ilyesmi. Inkább az SSE2 volt már meg jó ideje, és legtöbb program azt támogatta, az SSE3-at kevésbé, mert az már nem jelentett akkora pluszt, hogy amiatt ne fusson az akkor még ezt nem tudó Athlonokon (A64).

    És itt eszembe jut még egy piszkos húzás az Inteltől: olyan "hibát" vétett a C fordítójában (amit előszeretettel használtak teljesítményigényes kódhoz, mert optimálisabb kódot generált), hogy csak nem lehetett olyan kódot fordítani, ami automatikusan kihasználja mindkét prociban az SSE2-t (csak elvileg, aminek az lett a látszólagos eredménye, mintha Athlonokon lassabban futna az SSE2-es kód, pedig valójában nem is az futott, hanem sima FPU kód fordult, vagy esetleg SSE[1], ezt már nem tudom), csak "megkerülő hadművelettel", amire nem mindenki vette a fáradtságot, ha egyátalán tudott a dologról. Meg az intel sem vette sokáig a fáradtságot, hogy kijavítsa ezt a "hibát", csak 1 v. 2 év múlva. És ez nem legenda, hanem dokumentált dolog.
  • dez #56
    Nem egészen. Mint írtam, leginkább FPU-ban jó a P4, másban az Athlonok a jobbak (magasabb IPC-jűek).
  • dez #55
    Ja, még egy dolog az FPU témához: számításigényesebb dolgokat már nem az FPU-val csinálják, hanem - ha mód van rá - az SSEx (SIMD) egységgel.
    Ebben mind a két proci (P4 és Athlonok) ugyanolyan jók. Már amikor benne van a prociban.

    Ezzel kapcsolatban éppenhogy az Intelnek volt egy-két "érdekes" húzása. Először ugyebár az AMD vezette be a floating-point alapú SIMD megoldást, ez volt a 3DNow! (Előtte csak az MMX létezett, ami integeres.) Erre mit csinált az Intel? Megcsinálta a sajátját (SSE), de nem ám 3DNow!-kompatibilisre... És mit csinált még a kedves Intel? Hát szépen lefizettett pár fejlesztőt, hogy ne támogassák a 3DNow!, hanem csak az SSE-t! Ezzel egy időre hátrányba került az AMD, és kénytelen volt ő is implementálni az SSE-t (kereszlicenc-szerződés keretén belül, tehát nem ellopta). Intel köv. lépése: SSE2. Aztán SSE3. Aztán szerencsére jó ideig mindkettőnél adott volt az SSE3-ig a dolog.

    (A C2D-nél megint újított az Intel: "SSSE3" van már benne, bár ez csak egy kisebb bővítés. Másik újdonság, hogy 64 bites helyett már 2x64 bites, ezért is gyorsabb "mértéken" felül SIMD kódban a C2D az Athlonokhoz képest. De nem sokáig: a K8L ugyanúgy 2x64 bites SSSE3-mal lesz megáldva.)
  • Dodo55 #54
    Gondolkodtam, és nekem is beugrott, hogy az AMD-k integrált memóriavezérlőjéről megfeledkeztem. Szóval így már értem nagyjából, hogy miért jobbak bizonyos esetekben az AMD-k. Már mondtam egyszer, hogy ezt a prociba épített memóriavezérlőt jó ötletnek tartom.
    De teljesítményben akkor is jobb az Intel :)
    Persze nem csak ez számít, tudom, a hozzáférési idő is. De ha magának a procinak a teljesíményét nézzük, akkor az Intel procik igenis jobbak.
    Tehát egy megfelelően optimalizált program sokkal jobban fut egy Intel P68 procin, mint egy AMD procin.
    Tehát az AMD procik az optimalizálatlan programokhoz valók :)
    HMM és ez azt is megmagyarázza, hogy miért fut jobban AMD procival olyan pályákon a Source Engine, amik nagyon nagyok. A Source engine egy saját virtuális fájlrendszer használatára van optimalizálva, azonban a custom pályák külső fájlban vannak, nem a játék gcf fájljában, ami a virtuális fájlrendszert tartalmazza. Szóval ezek a külső fájlok valószínüleg elég hülyén töltődnek be a memóriába, így kijön az AMD procik rövidebb hozzáférési ideje által okozott előnyük.
  • dez #53
    Bocs, Sanyix.
  • dez #52
    (1-1 memóriahozzáférés jópár ciklus ideig tart! Bár egybefüggő írásban/olvasásban jobb volt a P4, kicsi hozzáférések tömegében nem.)
  • dez #51
    Talán a legfontosabb: (CPU lapkára) integrált memóriavezérlő. Ezáltal sokkal gyorsabban (kisebb késleltetéssel) éri el 1-1 műveletre a memóriát egy Athlon64. Márpedig játékokban nagyon sokat kell össze-vissza írni-olvasni a memóriában/-ból, amit így nem tudnak kompenzálni a belső cache-ek. (Így pl. hiába van viszonylag nagy L2 a P4-ekben.)

    Mondjuk már az AthlonXP is viszonylag kis késleltetéssel érte el a memóriát.

    Ehhez jön még az, hogy hiába 2x-es órajelen megy az ALU-ja (vagy inkább ALU-i?) a P4-nek, mégis főleg itt jön ki az Atlonok jóval magasabb IPC-je (tehát integer kódban).

    Mondjuk úgy tudom, FPU-ban is jobb lett az A64 az AXP-hez képest.
  • dez #50
    Ezt, hogy nem számít az FPU, csak Sanix mondta.