Berta Sándor

Irodalmi díj mobilon írt regényeknek

Nyugat-Európában, az Egyesült Államokban vagy a világ más részein a mobiltelefonokon írt regények gyakorlatilag ismeretlennek számítanak, Japánban viszont immár két esztendeje tart az új őrület.

A mobil készülékeken írt regények a szigetországban lassan már két éve óriási népszerűségnek örvendenek. Nem csoda tehát, hogy most első alkalommal már irodalmi pályázatot is kiírtak, amelyen a zsűri feladata a legjobb művek kiválasztása volt. A pályázatra több mint kétezer könyvet adtak be. A győztes versenyzőnő végül egymillió jenes vagyis körülbelül másfél millió forintos fődíjat vehetett át. Emellett a művét kiadják hagyományos könyvalakban is.

Kérdés persze, hogy a díjak és az elismerések kárpótolják-e azért az extrém igénybe vételért, amit ujjainak kellett elszenvedniük a könyv írása közben. Hiszen egy SMS írása sem egyszerű feladat, hát akkor mekkora kitartást követelhet meg valakitől egy teljes könyv begépelése a mobiltelefonba. S akkor még például a helyesírási vagy nyelvtani korrektúrával kapcsolatos nehézségekről nem is beszéltünk. A Kurianesu című alkotását Towa álnéven beadó nő egy prostituált diáklány és egy dzsigoló között szövődő szerelmet dolgozta fel.

A mobil regények többsége ugyanott születik, ahol az emberek mangákat olvasnak: a japán metrókban. Az első sikeres mobil regény 2000-ben született meg, a címe Deep Love, Ayu No Monogatari volt, a története megegyezik az idei mű történetével. Az írója elsősorban iskoláslányok körében reklámozta az alkotást. Idővel a könyvből nemcsak képregény, de televíziós sorozat is lett.

A mobil regények zömét igazán magukénak érezhetik a japán emberek, hiszen az egyes fejezeteket e-mailben vagy SMS-ben kapják meg és szavazhatnak arról egy adott fejezet végén, hogy miként folytatódjon a könyv története. A mobil regényírásban most már a nagy kiadók is üzletet látnak és a szakemberek szerint a piaci szegmens forgalma elérheti majd a közel 100 millió dollárt. Ráadásul a java csak most jön, hisz a stílus már meghódította Kínát is. Towa szerint azonban a regényírás miatt fellépő ujjfájdalmak komoly problémákat, fájdalmakat (például ínhüvelygyulladást) okoznak neki és a szerzőtársainak, így nem igazán bánkódnak a hagyományos kiadók piaci megjelenése miatt.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • joebacsi #5
    hmm hogy netezel róla?
  • joebacsi #4
    nemtom, nekem megfelelnek az ebookok, meg a divx filmek metrón, már nemkeveset néztem/olvastam el döcögés közben :)
    p910i roxx :)
  • Gladiator #3
    Azt nem értem, hogy miért kell sms-ben írni? írja meg gépen, és onnan töltse át mobilra. vagy ebben pont az a lényeg, hogy megszenvedjen vele?
  • Cat #2
    a manga marharégi dolog valóban, a mondat a mobilregényről szólt.

    Azért a metrón szokták olvasni, mert pl. a 30 milliós Tokió lakosainak többsége naponta egy-másfél órát utazik a munkahelyére és vissza. Vonaton és metrón. A nyolc-tíz óra munkaidőt is beleszámolva nem sok időt töltenek az aprócska lakásukban, épp ezért nagyon fejlett a mobiltelefonia és a hordozható játékok (gameboy, psp). Naponta több órán át üldögélnek utazás közben, ez alatt mangákat olvasnak és mobiloznak.
  • Gerygrey #1
    A marha japók...Írom ezt a deák tér és az arany jános utca között, a metrón :) egy érintőkijelzős pda-mobilon, mint pl a se p910, nagyon kényelmesen lehet ám gépelni. Mondjuk könyvet nem írnék vele, bár amúgy sem vagyok írói vénával megáldva (nyugati pu). Azt nem értem, hogy mangát miért pont a metrón szoktak olvasni? És csak 2000 óta létezik manga? Itt most a cikkíró, vagy én néztem be valamit, de nagyon... 14 óra munka és 3 sör után megesik az ilyesmi :) én azt hittem eddig, hogy a manga az valami ősi japán dolog...