Dojcsák Dániel
Sun: a választások után vége lehet a szárnyalásnak
1982 óta a Sun beégette nevét az informatika történelmébe. Számukra kedvezőtlen jellemző viszont, hogy ezek az égésnyomok mint hardverszállítót tüntetik fel, habár az ezredforduló óta az architektúrán túl az alkalmazások és szolgáltatások felületén is nagyot képesek alakítani.
A cég indulásakor a szlogen az volt, hogy a számítógép maga a hálózat, míg a szkeptikusok szerint "computer is computer and the network is network, sorry for the confusion" azaz a számítógép az számítógép, a hálózat, pedig hálózat, elnézést a félreértésekért. A cég kezdeti mottója azonban kiállta az idő próbáját. A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy klasszikus piaci szereplőként céljaik közt az elmúlt évektől kezdődően a hálózat mozgásban tartását jelölik meg, amit az infrastruktúra fejlesztésével és a közösség építésével képesek elérni. A bővülés és az új szemlélet jól látható lenyomata, hogy az elmúlt időszakban 13 céget vásároltak fel, aminek révén új technológiákhoz jutottak hozzá, új fejlesztőkkel gyarapodtak, másrészt belül tudhatták az eddig is disztributált termékeket és szolgáltatásokat (pl.:StorageTek). Természetesen a következő kérdés, hogy mi lesz ezután?
Hegedűs Gábor ügyvezető szerint világszinten az a tendencia lesz megfigyelhető a Sunnál, hogy az eddigi főként hardveres bővítéseket felváltják a szoftverre irányuló megmozdulások, de nem szoftverkészítőket keresnek majd, hanem a supporthoz és a képzéshez tesznek majd hozzá. A K+F kiadások továbbra is kb. 2 milliárd dolláros költséget jelentenek majd a cégnek, ami komoly összeg, de ami ennél is izgalmasabb, hogy jelenleg a Sun egy 4 milliárd dollár készpénzen ül, amit valószínűleg el fognak költeni akvizíciókra, különben előbb-utóbb a részvényesek követelnék majd ezt az összeget.
A felvásárlások mellett a másik komoly tendencia a nyílt forráskód terjedése. Miért jó az egy cégnek, ha szinte minden termékének forráskódja nyílt? Az IBM és a többi konkurens a nyílttá válás előtt már dörzsölte a kezét, hogy majd mindent jól ellopnak tőlük. Ehhez képest a kék óriás kapacitásaival számolva is egy évnyi megfeszített munka lenne a 6-8 millió (!!!) programsor elemzése, ami mondjuk csak a kernelt jelenti. Ha ezt teszi az IBM, akkor legalább addig sem saját termékének fejlesztésén dolgozik, mondja a Sun. Persze nem ez vezérelte őket, hiszen az igazi lényeg abban rejlik, hogy valóban annyira bonyolult rendszerekről van szó, hogy sosincs elég hozzáértő ember, ezért szükség van az akadémiai kutatásokra és az önálló kezdeményezésekre. Ha valaki pedig letölti és képes ezeket önállóan üzemeltetni, akkor az egy komoly konkurens lehet a Sunnak, de jelenleg nem létezik ilyen cég a világon.
A stratégia tehát nem más, mint komoly közösségi hátteret építeni és nem félni az open source hátrányaitól, hiszen látszik, hogy mindezidáig senki nem élt vissza vele. Részükről pedig a fejlődés komoly piacokat nyit meg, hiszen három éve még csupán SPARC rendszereken futó Solaris felületekről volt szó, ma pedig a termékek között megtalálható az AMD 64 bites Opteronja és az Intel Xeon is. Viszont fontos kiemelni, hogy az AMD képes volt felnőtt cégként viselkedve átvenni az x86 szabvány megteremtőjétől a kezdeményezés, az innováció jogát, és a Sun azon nyomban el is hagyta az Intelt. Hegedűs elmondása szerint az innovatív megoldásokat megfizethető áron nyújtó AMD megoldásaival lehetővé vált, hogy 250 ezer forintos áron már x86-os szervert adjon a Sun, ráadásul úgy, hogy a korábbi drágább termékeinek az értékesítését ez nem veszélyezteti, hanem új piaci területeken tudtak elérni sikereket.
A hazai piacon az elmúlt negyedév óriási sikertörténet a vállalat számára, előrendelései révén pedig további jó eredményeknek néz elébe. Szektorokra bontva is érdemes megnézni a piacot. A telekom cégek jelenleg alszanak ilyen szempontból, hiszen mindannyian a 3G-vel vannak elfoglalva és nincs még kapacitás a szolgáltatások, tartalmak fejlesztésére, így a szerverberuházások is elmaradnak. Ellenben az államigazgatási szektor sebes ütemben fejleszt, hiszen számos előírásnak kell megfelelniük hamarosan, illetve minden szerv igyekszik a választások előtt befejezni a megkezdett programokat.
A bankszektor - amely mindig jó piaca volt a Sunnak - a 2000 után történt fejlesztések konszolidációjához érkezett, tehát ott ott is nagy mennyiségű megrendelés generálódik, illetve az energetikai piac is élénkül, ami valószínűleg az olajár változásokkal függ össze. A rózsaszín álom viszont hamarosan véget kell érjen, hiszen a hazai és nemzetközi gazdasági elemzések is veszélyesen egyensúlytalannak tartják a hazai gazdaságot és a jövő valószínűleg attól függ, hogy a következő kormány belekezd-e a megszokott osztogatásba vagy egy komoly konszolidációs programot hirdet az államháztartási hiány mérséklésére. Fura, hogy az informatikai piac nagy szereplői is ettől teszik függővé eredményeiket, de hihető, hiszen egy költekező politika esetén egyértelmű, hogy minden egyéb fejlesztési projektet szinte azonnal befagyasztanak. Rossz irányba tartott a hardverpiac
A vállalat véleménye szerint 2003-ig az egész hardverpiac teljesen rossz fejlesztési irányba mozgott, hiszen a nagyteljesítményű CPU fejlesztéseket preferálva megfeledkeztek a piac valós igényeiről, ami főként a nagy adatátvitelre képes rendszerek felé mutatott. A Sun ekkortájt kezdte meg azokat a fejlesztéseit, amiknek mostanra kézzelfogható eredménye született. Rájöttek, hogy a szerver rendszereknek képesnek kell lennie a komoly terheléseket produkáló fontos szolgáltatások igényeit kielégíteni, legyen szó akár web alkalmazásról, adatbázis alkalmazásról vagy bármiről.
A Sun erre a problémára a terminátorok jelzésének analógiájára az Ultrasparc T1-es processzort hozta vissza a jövőből, ami jelenleg 8 maggal rendelkezik és 32 különböző szálat képes kezelni, ugyanakkor fele annyit fogyaszt, mint egy hasonló kaliberű processzor a konkurensek, vagy akár a saját kínálatukból. A lényeg szerintük a teljesen új tervezési koncepcióban van, aminek köszönhetően egy processzorral képesek kiváltani a korábbi modelleknél 4-6 CPUból álló fürtöket.
Úgy tűnik ezzel olyannyira beletaláltak a közepébe, hogy vannak olyan nagy cégek, akik már most 4-500 darabos szerverfarmot cserélnek le, hiszen egyre komolyabb problémát jelentett már a hűtés és az áramellátás. Hollandiai szerverparkokban például számos helyen nem tudtak elegendő elektromos energiát szolgáltatni a kiépült szerverfarmoknak. A hatékonyság képlete viszonylag egyszerű. Jóval kevesebb helyet foglal el, kevesebbet fogyaszt, ezzel együtt jóval kevesebb hőt termel, és nem utolsó sorban 1 millió forintos ár alatt jönnek ki a T2000 jelű szerver megoldások.
A fejlesztések egyek sarokpontja a szerver és a kliens gépek esetében is a komponensek számának csökkentése volt, ami abból az egyszerű feltevésből indul ki, hogy minél kevesebb részből épül fel valami, annál kevesebb hibája lehet. Így számos hardver elemet közös integrált felületre ültettek és úgy tűnik a hibalehetőségeken kívül az élettartamot is sikerült megnövelni. Ezzel együtt a versenytársak számára komolyan feladja a leckét az új Blade szerver család, ami immáron 1 terrabites adatátvitelt képes biztosítani.
Az adattárolási alrendszerek fejlesztése a szerveroldali innovációt egészíti ki és támogatja Sun módra. Egyúttal választ is adnak arra a kérdésre, hogy mi értelme volt megvásárolni a StorageTek vállalatot az "ósdi" technológiájával együtt. Ugyan vannak páran, akik a merevlemezes adattárolásra esküsznek, de a Sun úgy gondolja, hogy hosszú időre a szalagos tárolás a lehető legjobb választás a világ számára. Annak a világnak, ami évente 5 exabyte, azaz 5 millió terrabyte adatot termel és ezeknek 90%-át szalagos rendszerek őrzik.
A merevlemezes technológia hátránya, hogy sokkal több helyet foglal, nehezen szállítható, hiszen ha egy adattárolóparkot leállítva másik helyre szállítunk, akkor jó eséllyel a merevlemezek egy része el sem fog indulni újra, az adatokat pedig lehet menteni róluk. Ezzel szemben a szalagok a fizikai sérüléstől jóval védettebbek és biztonságtechnikailag is többet nyújtanak, mivel olyan drága és kifinomult eszközök kellenek az adatok módosításához, hogy a legtöbb adatzsiványnak egyszerűen nem éri meg a fáradozást.
A cég indulásakor a szlogen az volt, hogy a számítógép maga a hálózat, míg a szkeptikusok szerint "computer is computer and the network is network, sorry for the confusion" azaz a számítógép az számítógép, a hálózat, pedig hálózat, elnézést a félreértésekért. A cég kezdeti mottója azonban kiállta az idő próbáját. A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy klasszikus piaci szereplőként céljaik közt az elmúlt évektől kezdődően a hálózat mozgásban tartását jelölik meg, amit az infrastruktúra fejlesztésével és a közösség építésével képesek elérni. A bővülés és az új szemlélet jól látható lenyomata, hogy az elmúlt időszakban 13 céget vásároltak fel, aminek révén új technológiákhoz jutottak hozzá, új fejlesztőkkel gyarapodtak, másrészt belül tudhatták az eddig is disztributált termékeket és szolgáltatásokat (pl.:StorageTek). Természetesen a következő kérdés, hogy mi lesz ezután?Hegedűs Gábor ügyvezető szerint világszinten az a tendencia lesz megfigyelhető a Sunnál, hogy az eddigi főként hardveres bővítéseket felváltják a szoftverre irányuló megmozdulások, de nem szoftverkészítőket keresnek majd, hanem a supporthoz és a képzéshez tesznek majd hozzá. A K+F kiadások továbbra is kb. 2 milliárd dolláros költséget jelentenek majd a cégnek, ami komoly összeg, de ami ennél is izgalmasabb, hogy jelenleg a Sun egy 4 milliárd dollár készpénzen ül, amit valószínűleg el fognak költeni akvizíciókra, különben előbb-utóbb a részvényesek követelnék majd ezt az összeget.
A felvásárlások mellett a másik komoly tendencia a nyílt forráskód terjedése. Miért jó az egy cégnek, ha szinte minden termékének forráskódja nyílt? Az IBM és a többi konkurens a nyílttá válás előtt már dörzsölte a kezét, hogy majd mindent jól ellopnak tőlük. Ehhez képest a kék óriás kapacitásaival számolva is egy évnyi megfeszített munka lenne a 6-8 millió (!!!) programsor elemzése, ami mondjuk csak a kernelt jelenti. Ha ezt teszi az IBM, akkor legalább addig sem saját termékének fejlesztésén dolgozik, mondja a Sun. Persze nem ez vezérelte őket, hiszen az igazi lényeg abban rejlik, hogy valóban annyira bonyolult rendszerekről van szó, hogy sosincs elég hozzáértő ember, ezért szükség van az akadémiai kutatásokra és az önálló kezdeményezésekre. Ha valaki pedig letölti és képes ezeket önállóan üzemeltetni, akkor az egy komoly konkurens lehet a Sunnak, de jelenleg nem létezik ilyen cég a világon.
A stratégia tehát nem más, mint komoly közösségi hátteret építeni és nem félni az open source hátrányaitól, hiszen látszik, hogy mindezidáig senki nem élt vissza vele. Részükről pedig a fejlődés komoly piacokat nyit meg, hiszen három éve még csupán SPARC rendszereken futó Solaris felületekről volt szó, ma pedig a termékek között megtalálható az AMD 64 bites Opteronja és az Intel Xeon is. Viszont fontos kiemelni, hogy az AMD képes volt felnőtt cégként viselkedve átvenni az x86 szabvány megteremtőjétől a kezdeményezés, az innováció jogát, és a Sun azon nyomban el is hagyta az Intelt. Hegedűs elmondása szerint az innovatív megoldásokat megfizethető áron nyújtó AMD megoldásaival lehetővé vált, hogy 250 ezer forintos áron már x86-os szervert adjon a Sun, ráadásul úgy, hogy a korábbi drágább termékeinek az értékesítését ez nem veszélyezteti, hanem új piaci területeken tudtak elérni sikereket.
A hazai piacon az elmúlt negyedév óriási sikertörténet a vállalat számára, előrendelései révén pedig további jó eredményeknek néz elébe. Szektorokra bontva is érdemes megnézni a piacot. A telekom cégek jelenleg alszanak ilyen szempontból, hiszen mindannyian a 3G-vel vannak elfoglalva és nincs még kapacitás a szolgáltatások, tartalmak fejlesztésére, így a szerverberuházások is elmaradnak. Ellenben az államigazgatási szektor sebes ütemben fejleszt, hiszen számos előírásnak kell megfelelniük hamarosan, illetve minden szerv igyekszik a választások előtt befejezni a megkezdett programokat. A bankszektor - amely mindig jó piaca volt a Sunnak - a 2000 után történt fejlesztések konszolidációjához érkezett, tehát ott ott is nagy mennyiségű megrendelés generálódik, illetve az energetikai piac is élénkül, ami valószínűleg az olajár változásokkal függ össze. A rózsaszín álom viszont hamarosan véget kell érjen, hiszen a hazai és nemzetközi gazdasági elemzések is veszélyesen egyensúlytalannak tartják a hazai gazdaságot és a jövő valószínűleg attól függ, hogy a következő kormány belekezd-e a megszokott osztogatásba vagy egy komoly konszolidációs programot hirdet az államháztartási hiány mérséklésére. Fura, hogy az informatikai piac nagy szereplői is ettől teszik függővé eredményeiket, de hihető, hiszen egy költekező politika esetén egyértelmű, hogy minden egyéb fejlesztési projektet szinte azonnal befagyasztanak. Rossz irányba tartott a hardverpiac
A vállalat véleménye szerint 2003-ig az egész hardverpiac teljesen rossz fejlesztési irányba mozgott, hiszen a nagyteljesítményű CPU fejlesztéseket preferálva megfeledkeztek a piac valós igényeiről, ami főként a nagy adatátvitelre képes rendszerek felé mutatott. A Sun ekkortájt kezdte meg azokat a fejlesztéseit, amiknek mostanra kézzelfogható eredménye született. Rájöttek, hogy a szerver rendszereknek képesnek kell lennie a komoly terheléseket produkáló fontos szolgáltatások igényeit kielégíteni, legyen szó akár web alkalmazásról, adatbázis alkalmazásról vagy bármiről.
A Sun erre a problémára a terminátorok jelzésének analógiájára az Ultrasparc T1-es processzort hozta vissza a jövőből, ami jelenleg 8 maggal rendelkezik és 32 különböző szálat képes kezelni, ugyanakkor fele annyit fogyaszt, mint egy hasonló kaliberű processzor a konkurensek, vagy akár a saját kínálatukból. A lényeg szerintük a teljesen új tervezési koncepcióban van, aminek köszönhetően egy processzorral képesek kiváltani a korábbi modelleknél 4-6 CPUból álló fürtöket.
Úgy tűnik ezzel olyannyira beletaláltak a közepébe, hogy vannak olyan nagy cégek, akik már most 4-500 darabos szerverfarmot cserélnek le, hiszen egyre komolyabb problémát jelentett már a hűtés és az áramellátás. Hollandiai szerverparkokban például számos helyen nem tudtak elegendő elektromos energiát szolgáltatni a kiépült szerverfarmoknak. A hatékonyság képlete viszonylag egyszerű. Jóval kevesebb helyet foglal el, kevesebbet fogyaszt, ezzel együtt jóval kevesebb hőt termel, és nem utolsó sorban 1 millió forintos ár alatt jönnek ki a T2000 jelű szerver megoldások.
A fejlesztések egyek sarokpontja a szerver és a kliens gépek esetében is a komponensek számának csökkentése volt, ami abból az egyszerű feltevésből indul ki, hogy minél kevesebb részből épül fel valami, annál kevesebb hibája lehet. Így számos hardver elemet közös integrált felületre ültettek és úgy tűnik a hibalehetőségeken kívül az élettartamot is sikerült megnövelni. Ezzel együtt a versenytársak számára komolyan feladja a leckét az új Blade szerver család, ami immáron 1 terrabites adatátvitelt képes biztosítani.
Az adattárolási alrendszerek fejlesztése a szerveroldali innovációt egészíti ki és támogatja Sun módra. Egyúttal választ is adnak arra a kérdésre, hogy mi értelme volt megvásárolni a StorageTek vállalatot az "ósdi" technológiájával együtt. Ugyan vannak páran, akik a merevlemezes adattárolásra esküsznek, de a Sun úgy gondolja, hogy hosszú időre a szalagos tárolás a lehető legjobb választás a világ számára. Annak a világnak, ami évente 5 exabyte, azaz 5 millió terrabyte adatot termel és ezeknek 90%-át szalagos rendszerek őrzik.
A merevlemezes technológia hátránya, hogy sokkal több helyet foglal, nehezen szállítható, hiszen ha egy adattárolóparkot leállítva másik helyre szállítunk, akkor jó eséllyel a merevlemezek egy része el sem fog indulni újra, az adatokat pedig lehet menteni róluk. Ezzel szemben a szalagok a fizikai sérüléstől jóval védettebbek és biztonságtechnikailag is többet nyújtanak, mivel olyan drága és kifinomult eszközök kellenek az adatok módosításához, hogy a legtöbb adatzsiványnak egyszerűen nem éri meg a fáradozást.
