A Sun ma bejelentette a korábban "Niagara" kódnéven futó UltraSPARC T1 processzorát.

Az új processzorban megjelenő lapkára integrált többszálas feldolgozás a Solaris többszálas technológiájára van optimalizálva. Manapság, amikor a legtöbb processzor 100-150 watt energiát fogyaszt, a SPARC alapú T1 lapka az Intel Xeon vagy az IBM Power áramszükségletének felével, mindössze 70 wattal is beéri, ami már a háztartási izzók szintjének felel meg.

"Ideje, hogy a technológiai ipar állást foglaljon a környezetvédelem kérdésében. Nem szükségszerű ugyanis, hogy az adatközpontok teljesítményének megháromszorozódása háromszorosára növelje a villanyszámlát, és újabb széntüzelésű erőművek építését tegye szükségessé" - mondta Jonathan Schwartz, a Sun Microsystems elnök-vezérigazgatója. "Napról napra egyre világosabban látszik, hogy a kimagasló hatékonyság a környezetnek és a gazdaságnak egyaránt hasznára válik. Erre rengeteg példa van már ma is, kezdve a hibridautókkal, ahol a termelés nem tud lépést tartani az ugrásszerű keresletnövekedéssel, illetve az alacsony üzemanyag-felhasználású repülőgépekkel, amelyek szinte egyeduralkodó helyzetre tettek szert a repülőgépiparban. A vevők ugyanilyen fokú környezettudatosságot várnak el az adatközpontoktól is. Cégünk UltraSPARC T1-alapú rendszerei radikális teljesítményjavulást eredményeznek, s mindezt az IBM POWER alapú rendszerek sokkolóan magas áramköltségei nélkül."

A mikroprocesszorok között igazi áttörésnek számító T1 fő ismérvei a SPARC alapú technológia és az új nyolcmagos, magonként négyszálas felépítés, melynek köszönhetően egyszerre harminckét szálon hajthatók végre párhuzamosan a műveletek. A processzor nemcsak energiát takarít meg, hanem növeli a rendszerteljesítményt is, emellett a Sun radikálisan új CMT processzorarchitektúráját felhasználva lépést tart az internet többszálas alkalmazási környezeteinek igényével.


Az UltraSPARC T1 processzor újdonságai:

Az első "sokszálas" processzor, ahol egy 90 nanométeres lapkán 32 különálló feldolgozórendszer található: a nyolc, egyenként 1,2 GHz sebességű magnak köszönhetően a Sun terméke előnyre tett szert a versenytársakéval szemben.

Az első "egy chipbe integrált rackegység": a belső kommunikáció a lapkán belül zajlik, így kevesebb vezetőn keresztül halad át az információ, ezzel pedig nagyobb energiahatékonyság és teljesítmény érhető el.

A világ első olyan processzora, amelyben egyszerre négy memóriavezérlő található a feldolgozómagok és a memória közötti adatfolyam irányításához. Ezeknek köszönhetően a lapkán belüli adatforgalom gyorsasága már csak a processzor feldolgozási sebességétől függ.

Az egyetlen olyan megoldás, amely piacvezető teljesítményt biztosít a létező legalacsonyabb áramfogyasztás mellett; a memóriakésleltetés minimálisra leszorítása nagyban növeli az átbocsátóképességet. Mivel az UltraSPARC T1 processzormagok felépítése egyszerűbb, ezért kevesebb hőt is termelnek, és így a processzor működése kevesebb mint 70 watt energiát igényel.

A szoftverben megvalósított többszálú feldolgozás mostantól a hardverben is elérhető: a többszálú processzor és a rendszer felépítésének összehangolása maximális feldolgozási kapacitást eredményez. Újrafordítás nélkül maximálisan kihasználhatók a világ legjobb többszálas szoftverarchitektúrái: a Solaris 10 és a Java. A három innovatív technológiát (Solaris 10, Java és UltraSPARC T1 CMT) egyesítő Sun Studio 11 használatával az előnyök hatványozottan kihasználhatók.

"Öt évvel ezelőtt mérnökeink felismerték a processzorok jelenlegi felépítésében rejlő korlátokat, ezért teljesen elölről kezdték el az új processzor megtervezését és így jutottak el a CoolThreads technológiához. A projekt eredményeként kifejlesztett, megújult SPARC alapú rendszer ugyanolyan jelentőségű, mint a RISC processzorok megjelenése volt, és a Javához hasonló hatást érhet el a piacon" - mondta David Yen, a Sun Microsystems skálázható rendszerek csoportjának vezérigazgató-helyettese.

A processzor környezetre gyakorolt hatása nagyon is valós: ha az elmúlt három évben eladott belépő szintű kiszolgálók felét UltraSPARC T1 processzorokkal váltanák fel, akkor évente 11 millió tonna széndioxid kibocsátását lehetne elkerülni, ami mintegy egymillió szabadidős terepjáró által kibocsátott szennyezésnek felel meg. A világszerte egyre emelkedő energiaárak következtében a jelenlegi adatközpontok energiafogyasztási problémája gazdasági és környezetvédelmi kérdés is egyben:

Az adatközpontok 80%-a hűtési és áramellátási problémákkal küzd.

A hardverek hőleadási sűrűsége több mint négyszeresére nőtt az elmúlt öt év során.

Az adatközpontok 40%-ában szükség van az áramellátó és a légkondicionáló rendszer korszerűsítésére.

Az adatközpontok 50%-ában az átlagosnál magasabb hőmérsékleteket mérnek.

"Ennek a forradalmian új felfedezésnek a bemutatásával a Sun azt az üzenetet kívánja az ágazat többi részvevőjéhez eljuttatni, hogy az energiafogyasztással és hűtéssel kapcsolatos problémák ugyanolyan fontosak, mint a teljesítmény növelése." - nyilatkozta Vernon Turner, az IDC csoport alelnöke és vezérigazgatója.