Figyelõnet
Az embereknek egyszerűen nem kell az internet
Éves szinten 40 százalékkal nõ az otthoni internetpenetráció, de még mindig az uniós átlag mögött kullogunk - állapítja meg egy, a Nemzeti Hírközlési Hatóságnak (NHH) készített tanulmány. Ennek okaként sokszor a kevés számítógépet, a magas árakat, illetve a kevés magyar nyelvû tartalmat emlegetik. A szakemberek ezzel szemben a legfõbb korlátnak a motiváció hiányát látják.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint 2005 negyedik negyedévének végére az internet-elõfizetések száma meghaladta a 907 ezret, ami 22 százalékkal volt több mint az elõzõ év azonos idõpontjában és 9 százalékkal, mint az elõzõ negyedév végén. Az internetszolgáltatásokból származó nettó árbevétel a negyedik negyedévben majdnem elérte a 17 milliárd forintot, amely 32 százalékkal volt több az egy évvel korábbinál - áll a KSH jelentésében.
Bár az otthoni internetpenetráció 2002 óta megduplázódott, az utóbbi másfél évben pedig 29 százalékkal nõtt a háztartások számítógéppel való ellátottsága, a teljes magyar lakosságnak - egyes adatok szerint - még mindig körülbelül 65 százaléka a nem internetezõk közé tartozik és az uniós tagországokhoz képest az internet elterjedtségét nézve jelentõs lemaradásban vagyunk. Ennek okaként többféle indok elhangzott már: drága a számítógép, kevés a magyar nyelvû tartalom vagy hogy drága az internet. A szakemberek azonban inkább a motiváltság hiányában látják ennek elsõdleges okát.
Digitális szakadék
Az NHH-nak a lakossági internethasználatról készített tanulmány szerint 2005-ben már a vizsgált háztartások 54 százalékában volt otthon számítógép, de ezeknek csak egyharmada (33 százaléka) fiatalabb másfél évnél. Szûcs László, a UPC Magyarország sajtókapcsolati igazgatója szerint az internethasználat terén nem csupán a gépek száma, hanem azok átlag életkora is visszafogó erõt jelent: a háztartásokban lévõ gépek túl régiek - a tanulmány szerint az otthoni számítógépek negyede 4 évnél is idõsebb - és sokuk nem alkalmas a jelenlegi, sokszor a szélessávú hozzáférést megkövetelõ tartalmak letöltésére.
Simó György, a T-Online vezérigazgatója szerint a kevés számítógép mellett komoly gondot jelent az úgynevezett digitális szakadék is. Szerinte ma Magyarországon 1,6 millió olyan háztartás van, amelyik digitálisan teljesen írástudatlannak számít, tehát sem PC-vel, sem internetkapcsolattal nem rendelkezik. A tanulmány megállapítása szerint ez a réteg anyagi és kulturális okok, hátrányok miatt nem részese még a digitális világnak. Nagy gátat jelent továbbá az is, hogy õk semmilyen ösztönzést nem éreznek, és nem is kapnak másoktól. A szakemberek emiatt úgy gondolják, hogy a másik bûnbakként emlegetett ok, a magyar nyelvû tartalom mennyisége, nem jelent komoly korlátot az internethasználat elterjedésében, fõleg annak fényében nem, hogy a nem használók sokszor nem is tudják, mire való az internet, tehát nincs viszonyítási alapjuk.
Novák Péter, a Kirowski üzletágigazgatója úgy látja, hogy mind a PC, mind pedig az internetpenetráció növekedése terén a nagy kihívást igazából az igény felkeltése jelenti. Simó szerint ebben a kormányzatra is fontos szerep hárul. A hétköznapi ügyintézésekben például még nagy hiányosságok vannak, de ehhez a közigazgatás megreformálására is szükség lenne - tette hozzá a UPC sajtókapcsolati igazgatója.
Sok esetben megfogalmazott hipotézis, hogy a magyarországi internet drága, terjedésének állandó problémája a finanszírozás, amelyet az NHH-nak készített tanulmány részben alá is támaszt. Az otthoni hozzáférésért a válaszolók 2005-ben átlagosan 9125 forintot fizettek, a keskenysávú hozzáféréssel rendelkezõk 7400, míg a szélessávúak 10 500 forintot. A keskenysávú (betárcsázós) hozzáféréssel rendelkezõ háztartásoknál az internet miatti telefonköltség átlagosan 4200 forintot ért el. Az érdemben válaszolók fele 3400 forintnál kevesebbet fizetett az internet miatt a telefon használatáért.
A tanulmány szerint a szolgáltatások ára sokkal nagyobb terhet ró a fogyasztóra, mint átlagosan az EU tagállamaiban: vásárlóerõparitáson számítva az átlagos magyar lakossági internetfogyasztóra jutó anyagi terhelés 2003-ban az EU átlagterhelésének az 1,8-szorosa volt. A 2005. év IV. negyedévében az internetszolgáltatók száma 201 volt, 105-tel több, mint egy évvel korábban. Az internetszolgáltatási piac erõsen koncentráltnak mondható, mivel az elõfizetések 90 százalékát 17 cég mondhatja magáénak - állapítja meg a KSH. A Magyar Telekom különösen domináns a piacon, ugyanis az otthoni hozzáférések kétharmadánál valamilyen módon részt vesz a szolgáltatásban - mutat rá az NHH-nak készített tanulmány.
A tanulmányból kiderül az is, hogy szélessávú helyettesítõ termék elérésére kicsi az esély: az internetes háztartásoknak csak 14 százalékában van többféle szélessávú elérésre lehetõség. A többi esetben a szélessávú szolgáltatók monopolhelyzetben vannak, amit ki is használnak az árak diktálásakor. A szakemberek azonban nem osztják azt a véleményt, hogy az internet drága lenne. A UPC tapasztalatai szerint Magyarországon az árak az elmúlt két év során felére estek, ami azt jelenti, hogy ugyanakkora sávszélességû csomagért most fele annyit kell fizetni, mint 2 éve, de egyben az is elmondható, hogy ugyanakkora összegért ötször akkora sávszélességû csomagra lehet elõfizetni. Az, hogy sokan úgy érzik, itthon drága az internet, inkább azért lehet, mert a nyugat-európaihoz képest alacsonyabb a jövedelemszint - vélekedett Szûcs.
Az internethasználatért fizetett díjak folyamatos csökkenésével ma már havonta kevesebb, mint 6000 forintért lehet internetezni, ami a világhálón elérhetõ szinte végtelen információkhoz, lehetõségekhez, valamint más jellegû szolgáltatások áraihoz képest semmiképpen sem tekinthetõ drágának - hangsúlyozta a T-Online ügyvezetõje. A magyar helyzetet nem lehet összehasonlítani a nyugat-európai szinttel - mondta Novák. Véleménye szerint a magyar piac 2-3 éves lemaradásban van Nyugat-Európához képest: ott 2-2,5-szer nagyobb mind a számítógép, mind pedig az internetpenetráció. Itton is tapasztalható azért, hogy a piac fejlõdésével az árak is mennek lefelé, tehát nem az árak jelentik a fõ problémát - tette hozzá Novák.
Az 5000 forintos lélektani határ
Az elmúlt évben sokszor elhangzott, hogy ha az internet-hozzáférés 5000 forint alá menne, sokkal többen interneteznének. Ez a feltevés azonban nem igazolódott be a UPC tapasztalatai szerint. Több szolgáltató is ajánlott 5000 forint alatti csomagokat, de ez sem hozta meg a nagy internet-elõfizetõi boomot - mondta Szûcs. Novák Péter ezzel szemben magának az úgynevezett ötezer forintos lélektani határnak nem sok értelmét látja. Addig, amíg a nem használók nem tudják, hogy mire kellene kiadni 5000 forintot, valószínûleg azt sem tudják megállapítani, hogy megéri-e nekik - állította.
A tanulmány ugyanakkor arról is árulkodik, hogy az internetezõk 10-20 százalékos áremelkedés esetén nem tudnának lemondani az internetrõl, vagy nem szívesen váltanának szélessávról keskenyre. A jelenlegi internetköltségek 10 százalékos emelése esetén a hozzáféréssel rendelkezõk 10 százaléka változtatna elérési módot, 20 százalékos emelésnél pedig a fennmaradó elõfizetõk 11 százaléka hagyná el szolgáltatóját.
Az otthoni internetpenetráció 2002 óta a megkérdezettek körében havonta 2-3 százalékkal bõvült, ami közel 40 százalékos éves növekedést jelent. Ugyanakkor az is megállapítható, hogy a szélessávú hozzáférések száma 2002 óta nyolcszorosára növekedett, és arányát tekintve folyamatosan szorítja vissza a keskenysávú hozzáférést. Az internet-elõfizetõk körében a (már 2004-ben is zajló) jelentõs szerkezeti átalakulások 2005 negyedik negyedévében is folytatódtak: a szélessávú (kábel- és xDSL) internet-elõfizetések száma a KSH szerint majdnem 2,5-szer több volt, mint a kapcsoltvonali- és az ISDN-elõfizetéseké összesen.
Az NHH-tanulmány szerint az internethasználók száma jelenleg Magyarországon meghaladja a 3 milliót, ezzel a penetrációs szinttel azonban az EU többi tagállamához viszonyítva még mindig erõteljes lemaradásban vagyunk. Ezzel kapcsolatban Szûcs megjegyezte: igaz ugyan, hogy Magyarország az internetpenetráció tekintetében még az EU-átlag mögött kullog, a szélessáv használatában azonban az 50 százalék feletti aktivitással már az uniós átlag felett vagyunk.
Egyre több idõt töltünk a neten
A szélessávú hozzáférés terjedésének köszönhetõen az interneten töltött idõ hossza is növekedett, és átstrukturálódott. A régebben létezõ kényszerítõ körülmények, amelyek az internetezést az esti, éjszakai irányba terelték, például mára erejüket vesztették, illetve megszûntek. Az internet nyilvános helyeken való használatának korlátozása ezzel szemben növekedett az elmúlt idõszakban: a munkahelyek negyedében és az iskolák felénél van valamilyenfajta korlátozás. A tartalmi- és idõkorlátok a legjellemzõbb akadályok.
A tanulmány az adatforgalom-korlátos csomagokra kitérve megemlíti, hogy bár ezek aránya az otthoni internettel rendelkezõ háztartások között 2 százalék volt, a nyugat-európai trendeket figyelve a jövõben ennek az aránynak a növekedésére lehet számítani. Mivel az internetfelhasználásra egyre jellemzõbb a szegmentálódás, ezért elképzelhetõ, hogy mind több testreszabott csomag kerül majd a piacra - állította a UPC sajtókapcsolati igazgatója.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint 2005 negyedik negyedévének végére az internet-elõfizetések száma meghaladta a 907 ezret, ami 22 százalékkal volt több mint az elõzõ év azonos idõpontjában és 9 százalékkal, mint az elõzõ negyedév végén. Az internetszolgáltatásokból származó nettó árbevétel a negyedik negyedévben majdnem elérte a 17 milliárd forintot, amely 32 százalékkal volt több az egy évvel korábbinál - áll a KSH jelentésében.
Bár az otthoni internetpenetráció 2002 óta megduplázódott, az utóbbi másfél évben pedig 29 százalékkal nõtt a háztartások számítógéppel való ellátottsága, a teljes magyar lakosságnak - egyes adatok szerint - még mindig körülbelül 65 százaléka a nem internetezõk közé tartozik és az uniós tagországokhoz képest az internet elterjedtségét nézve jelentõs lemaradásban vagyunk. Ennek okaként többféle indok elhangzott már: drága a számítógép, kevés a magyar nyelvû tartalom vagy hogy drága az internet. A szakemberek azonban inkább a motiváltság hiányában látják ennek elsõdleges okát.
Digitális szakadék
Az NHH-nak a lakossági internethasználatról készített tanulmány szerint 2005-ben már a vizsgált háztartások 54 százalékában volt otthon számítógép, de ezeknek csak egyharmada (33 százaléka) fiatalabb másfél évnél. Szûcs László, a UPC Magyarország sajtókapcsolati igazgatója szerint az internethasználat terén nem csupán a gépek száma, hanem azok átlag életkora is visszafogó erõt jelent: a háztartásokban lévõ gépek túl régiek - a tanulmány szerint az otthoni számítógépek negyede 4 évnél is idõsebb - és sokuk nem alkalmas a jelenlegi, sokszor a szélessávú hozzáférést megkövetelõ tartalmak letöltésére.
Simó György, a T-Online vezérigazgatója szerint a kevés számítógép mellett komoly gondot jelent az úgynevezett digitális szakadék is. Szerinte ma Magyarországon 1,6 millió olyan háztartás van, amelyik digitálisan teljesen írástudatlannak számít, tehát sem PC-vel, sem internetkapcsolattal nem rendelkezik. A tanulmány megállapítása szerint ez a réteg anyagi és kulturális okok, hátrányok miatt nem részese még a digitális világnak. Nagy gátat jelent továbbá az is, hogy õk semmilyen ösztönzést nem éreznek, és nem is kapnak másoktól. A szakemberek emiatt úgy gondolják, hogy a másik bûnbakként emlegetett ok, a magyar nyelvû tartalom mennyisége, nem jelent komoly korlátot az internethasználat elterjedésében, fõleg annak fényében nem, hogy a nem használók sokszor nem is tudják, mire való az internet, tehát nincs viszonyítási alapjuk.
Novák Péter, a Kirowski üzletágigazgatója úgy látja, hogy mind a PC, mind pedig az internetpenetráció növekedése terén a nagy kihívást igazából az igény felkeltése jelenti. Simó szerint ebben a kormányzatra is fontos szerep hárul. A hétköznapi ügyintézésekben például még nagy hiányosságok vannak, de ehhez a közigazgatás megreformálására is szükség lenne - tette hozzá a UPC sajtókapcsolati igazgatója.
Sok esetben megfogalmazott hipotézis, hogy a magyarországi internet drága, terjedésének állandó problémája a finanszírozás, amelyet az NHH-nak készített tanulmány részben alá is támaszt. Az otthoni hozzáférésért a válaszolók 2005-ben átlagosan 9125 forintot fizettek, a keskenysávú hozzáféréssel rendelkezõk 7400, míg a szélessávúak 10 500 forintot. A keskenysávú (betárcsázós) hozzáféréssel rendelkezõ háztartásoknál az internet miatti telefonköltség átlagosan 4200 forintot ért el. Az érdemben válaszolók fele 3400 forintnál kevesebbet fizetett az internet miatt a telefon használatáért.
A tanulmány szerint a szolgáltatások ára sokkal nagyobb terhet ró a fogyasztóra, mint átlagosan az EU tagállamaiban: vásárlóerõparitáson számítva az átlagos magyar lakossági internetfogyasztóra jutó anyagi terhelés 2003-ban az EU átlagterhelésének az 1,8-szorosa volt. A 2005. év IV. negyedévében az internetszolgáltatók száma 201 volt, 105-tel több, mint egy évvel korábban. Az internetszolgáltatási piac erõsen koncentráltnak mondható, mivel az elõfizetések 90 százalékát 17 cég mondhatja magáénak - állapítja meg a KSH. A Magyar Telekom különösen domináns a piacon, ugyanis az otthoni hozzáférések kétharmadánál valamilyen módon részt vesz a szolgáltatásban - mutat rá az NHH-nak készített tanulmány.
A tanulmányból kiderül az is, hogy szélessávú helyettesítõ termék elérésére kicsi az esély: az internetes háztartásoknak csak 14 százalékában van többféle szélessávú elérésre lehetõség. A többi esetben a szélessávú szolgáltatók monopolhelyzetben vannak, amit ki is használnak az árak diktálásakor. A szakemberek azonban nem osztják azt a véleményt, hogy az internet drága lenne. A UPC tapasztalatai szerint Magyarországon az árak az elmúlt két év során felére estek, ami azt jelenti, hogy ugyanakkora sávszélességû csomagért most fele annyit kell fizetni, mint 2 éve, de egyben az is elmondható, hogy ugyanakkora összegért ötször akkora sávszélességû csomagra lehet elõfizetni. Az, hogy sokan úgy érzik, itthon drága az internet, inkább azért lehet, mert a nyugat-európaihoz képest alacsonyabb a jövedelemszint - vélekedett Szûcs.
Az internethasználatért fizetett díjak folyamatos csökkenésével ma már havonta kevesebb, mint 6000 forintért lehet internetezni, ami a világhálón elérhetõ szinte végtelen információkhoz, lehetõségekhez, valamint más jellegû szolgáltatások áraihoz képest semmiképpen sem tekinthetõ drágának - hangsúlyozta a T-Online ügyvezetõje. A magyar helyzetet nem lehet összehasonlítani a nyugat-európai szinttel - mondta Novák. Véleménye szerint a magyar piac 2-3 éves lemaradásban van Nyugat-Európához képest: ott 2-2,5-szer nagyobb mind a számítógép, mind pedig az internetpenetráció. Itton is tapasztalható azért, hogy a piac fejlõdésével az árak is mennek lefelé, tehát nem az árak jelentik a fõ problémát - tette hozzá Novák.
Az 5000 forintos lélektani határ
Az elmúlt évben sokszor elhangzott, hogy ha az internet-hozzáférés 5000 forint alá menne, sokkal többen interneteznének. Ez a feltevés azonban nem igazolódott be a UPC tapasztalatai szerint. Több szolgáltató is ajánlott 5000 forint alatti csomagokat, de ez sem hozta meg a nagy internet-elõfizetõi boomot - mondta Szûcs. Novák Péter ezzel szemben magának az úgynevezett ötezer forintos lélektani határnak nem sok értelmét látja. Addig, amíg a nem használók nem tudják, hogy mire kellene kiadni 5000 forintot, valószínûleg azt sem tudják megállapítani, hogy megéri-e nekik - állította.
A tanulmány ugyanakkor arról is árulkodik, hogy az internetezõk 10-20 százalékos áremelkedés esetén nem tudnának lemondani az internetrõl, vagy nem szívesen váltanának szélessávról keskenyre. A jelenlegi internetköltségek 10 százalékos emelése esetén a hozzáféréssel rendelkezõk 10 százaléka változtatna elérési módot, 20 százalékos emelésnél pedig a fennmaradó elõfizetõk 11 százaléka hagyná el szolgáltatóját.
Az otthoni internetpenetráció 2002 óta a megkérdezettek körében havonta 2-3 százalékkal bõvült, ami közel 40 százalékos éves növekedést jelent. Ugyanakkor az is megállapítható, hogy a szélessávú hozzáférések száma 2002 óta nyolcszorosára növekedett, és arányát tekintve folyamatosan szorítja vissza a keskenysávú hozzáférést. Az internet-elõfizetõk körében a (már 2004-ben is zajló) jelentõs szerkezeti átalakulások 2005 negyedik negyedévében is folytatódtak: a szélessávú (kábel- és xDSL) internet-elõfizetések száma a KSH szerint majdnem 2,5-szer több volt, mint a kapcsoltvonali- és az ISDN-elõfizetéseké összesen.
Az NHH-tanulmány szerint az internethasználók száma jelenleg Magyarországon meghaladja a 3 milliót, ezzel a penetrációs szinttel azonban az EU többi tagállamához viszonyítva még mindig erõteljes lemaradásban vagyunk. Ezzel kapcsolatban Szûcs megjegyezte: igaz ugyan, hogy Magyarország az internetpenetráció tekintetében még az EU-átlag mögött kullog, a szélessáv használatában azonban az 50 százalék feletti aktivitással már az uniós átlag felett vagyunk.
Egyre több idõt töltünk a neten
A szélessávú hozzáférés terjedésének köszönhetõen az interneten töltött idõ hossza is növekedett, és átstrukturálódott. A régebben létezõ kényszerítõ körülmények, amelyek az internetezést az esti, éjszakai irányba terelték, például mára erejüket vesztették, illetve megszûntek. Az internet nyilvános helyeken való használatának korlátozása ezzel szemben növekedett az elmúlt idõszakban: a munkahelyek negyedében és az iskolák felénél van valamilyenfajta korlátozás. A tartalmi- és idõkorlátok a legjellemzõbb akadályok.
A tanulmány az adatforgalom-korlátos csomagokra kitérve megemlíti, hogy bár ezek aránya az otthoni internettel rendelkezõ háztartások között 2 százalék volt, a nyugat-európai trendeket figyelve a jövõben ennek az aránynak a növekedésére lehet számítani. Mivel az internetfelhasználásra egyre jellemzõbb a szegmentálódás, ezért elképzelhetõ, hogy mind több testreszabott csomag kerül majd a piacra - állította a UPC sajtókapcsolati igazgatója.
