Berta Sándor

EU program az áram­há­ló­za­ti inter­netért

Az OPERA európai projekt célja az elektromos hálózaton elérhető szélessávú internethozzáférések elterjesztése. Az úgynevezett Power Line Communications (PLC) technológia népszerűsítéséért 37 vállalat és tíz egyetem száll síkra.

"Az OPERA segítségével az Európai Bizottság szerint megvalósulhat, hogy a kontinensen a lehető legtöbb ember nagy sávszélességű internetkapcsolathoz jusson anélkül, hogy ehhez külön hálózatok kiépítésére lenne szükség. Mindez azt is jelenti, hogy az európai embereknek lehetőségük lesz egyszerre több szélessávú technológia közül is választani" - áll az Open PLC European Research Alliance (OPERA) közleményében.

A szövetség tagjai megállapodtak az első globális, nyílt szabvány részleteiben. Maga az elfogadott szabvány a spanyol DS2 chipgyártó cég technikáján alapul. Az első szabvány egyúttal azt is jelenti, hogy megnyílt az út ezen a területen a cégek számára, hiszen most már megvan az az alap, amire az új PLC termékek piacra dobásához szükség volt. A szabvány egyaránt lehetővé teszi, hogy egyetlen technológiai alapon, alacsony költségek mellett valósulhassanak meg a szélessávú internethozzáférések, a beszéd-, audió- és videószolgáltatások. Az így létrejövő hálózatok összeköthetnek majd egymástól távol lévő, de akár egymás mellett álló házakat is.

Az új technológia előnyei közé tartozik, hogy nincs szükség külön kábelekre, a hálózat a meglévő elektromos hálózatot használja ki, ami akár 200 Mbps-os adatátviteli sebesség elérését is lehetővé teszi. A Power Line elsősorban ott jelenthetne megoldást, ahol túl nagy területek vannak és ahová más szélessávú technológiák (DSL-, kábeles vagy műholdas internet) bevezetése túl drága. Emiatt a PLC például kifejezetten jól alkalmazható lenne Magyarországon, ezen belül is az elmaradott régiókban vagy az alföldi tanyavilágban, ahol az ott lakók körében a kis költségek miatt nagy népszerűségre tehetne szert. Nyíregyházán egyébként tavaly már teszteltek egy ilyen rendszert.


A rendszer csak a transzformátorok által bezárt részen működik

Mivel a most elfogadott szabványt hivatalosan is támogatja az IEEE és az ETSI, így elvileg már semmi sem áll az elektromos hálózatos internet elterjedésének útjában. Az OPERA-projektet támogatja az Európai Unió, a Powerline Utility Alliance (PUA) nevű, európai energiaellátó cégeket tömörítő szövetség és az Universal Powerline Association (UPA), a PLC termékeket gyártók szövetsége is. A szabvány kidolgozásában részt vett többek között az ASCOM, az ADD, a DS2, a Dimat, az Electricité De France (EDF), az Endesa, az Iberdrola, az Ilevo (Schneider Electric), a Mainnet, a Mitsubishi Electric Information Technology Centre Europe, a PPC, a Robotiker, a Spidcom, a Telvent, valamint a szaloniki Aristotle, a drezdai és a karlsruhei egyetem.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • CsillagJoci #20
    Talán ez is elősegíti hogy a csillagászati internetárak lecsökkenjenek
  • grebber #19
    Ténylegesen majd akkor lehet levonni valami következtetést ha már kiscsiny hazánkban is lesz és emberek saját véleményt mondanak.
    Mert ez a döntö hogy egyéni felh. mit mond.
  • grebber #18
    Én anno amit olvastam hogy drága.
    Én leszarom hogy milyen a jelsebesség nekem a tényleges 3 Mbit le és 1 mbit feltöltési sebesség már untig elég lenne.
  • Zealot #17
    köszi az infot
  • pimplike #16
    Az a szolgáltatástól függ. Van olyan változata a DSL-nek, ami 300m, van olyan ami 40 km. A mai szolgáltatók az ADSL-re 4-5 km-t vállalnak. Ezen a távolságon a technikával (ADSL) 4 Mbps sebesség érhető el. ADSL2-vel 5 Mbps.
    De pl. ADSL2+ -al kisebb távolságokat tudnak csak lefedni (<1km), de 24 Mbps-t is el tudnak érni.
  • pimplike #15
    Ez így van. Nagyon régi a téma, de nincs rá normális megoldás. A villamos hálózat nem nagyfrekvenciára tervezett. Nincs árnyékolva, nincs összetekerve a két szál, baromi nagy a csillapítása MHz-es tartományban. Vag egy csomó zavarjel a készülékek által (főleg kapcs. üzemű tápok) a hálózatra táplálva. Ezekben baromi sok a nagyfrekvenciás komponens.
    Ez van. Időnként akad egy-két lelkes próbálkozó aki azt hiszi kitalálta a kolombusz tojását, de ennél tovább nem jut a dolog.
  • shabba #14
    Úgy ~5km. Erősen függ a kábelezés minőségétől. De természetesen a kábeltávolság a mérvadó, nem a légvonalbeli távolság.
  • Zealot #13
    Nem tartozik, ide, de megkérdezem, hogy a sima ADSL-nek mekkora a központtól a hatótávolsága, amin még működik?
  • shabba #12
    Aki tud németül az itt talál elég részletes leírású doksikat, fényévekkel részletesebbet mint ami a DS2 oldalán található.

    http://www.fhbb.ch/informatik/projekte/index.php?id=111

    Úgy tűnik ezek gyakorlati tesztek során szült tapasztalatok alapján készültek. Én nem tudok németül, szóval lehet tévedek de számomra ez jön le belőle:

    3 darab 45Mbps-es link tartománnyal működik a PLC. Ezek megosztása 27Mbps down és 18Mbps up. Természetesen ezek jelsebességek. A gyakorlati maximum érték alkalmazás szinten pl. FTP-vel 20.5/12.5Mbps. Persze ez a legoptimálisabb körülmények mellett igaz, ami a valós életben igen ritkán kivitelezhető. Ahogy kiveszem a távolság itt is erősen befolyásolja a használhatóságot ahogy xDSL-nél vagy wirelessnél.
  • shabba #11
    A cég weboldalán fellelhető PDF-ekben sehol nincs konkrét specifikáció erre vonatkozóan, mindegyik termék esetében csak egy ködös és általános 200mbps szerepel. Néha megtalálható a troughput kifejezés ami erősen föl-le együttest takar és Fast Ethernet csatlakozói vannak az eszközöknek ami alapján képbe jöhet egy 100Mbps szimmetrikus.

    Viszont ami kiderül hogy egy 30Mhz-es frekvencia tartományban működik a PLC. Ez megegyezik a VDSL2-nél használ freki tartománnyal. A VDSL2-nél a maximális átvitel 100/100Mbps. Viszont ezt árnyékolt rézkábelen, pont-pont adatátvitellel éri el, és csak igen kicsi 100 métert alig meghaladó távolságon tudja biztosítani, utána a távolság növekedésével az átvitel meredeken zuhanni kezd. link

    Ha a PLC ugyanekkor freki sávot használ adatküldésre, de egy árnyékolatlan, zajra igen erősen érzékeny kábelen teszi, pont-multipont átvitellel, akkor nehéz elhinni hogy sokkal rosszabb működési feltételek mellett jobban teljesít majd mint a VDSL2.

    Az már csak ha a tortán hogy a VDSL2 és egyéb más ADSL generációs szabvány kifejlesztése mögött komoly hálózati óriások sorakoznak föl, akiktől komoly üzletet jelentő mamut távközlési cégek vásárolnak és várnak fejlesztést. Az xDSL technológia abszolút domináns, míg a PLC jellegű még az 1%-os piaci jelenlétet is alig éri el. Szóval már csak az xDSL mögött felsorakozó több nagyságrenddel nagyobb tőke miatt is nehéz elképzelni hogy a PLC ütősebb specifikációkkal rendelkezzen.

    Azért az is furcsa hogy a DS2 weboldalán sehol nem lelhető fel semmi érdemi konkrét infó, csak általánosságokban fogalmazva, igen ködös tájékoztatás folyik.