Hunter
Elmaradhat a japánok aszteroidára szállása
Az utolsó percben állították le a Hayabusa űrszonda tervezett leszállási manőverét egy távoli aszteroidára.
A szonda csupán néhány száz méterre volt célpontjától, amikor a japán űrhivatal, a JAXA egy rendellenes jelet kapott az űreszköztől. Jelenleg nem tudni, hogy ezzel végleg lemondtak-e a leszállás és a mintagyűjtés lehetőségéről vagy sem.
A hivatalos menetrend szerint a Hayabusa első lépésként pénteken egy robotot juttatott volna le az Itokawa aszteroida felszínére, valamint kalibrálta volna a leszálláshoz szükséges lézeres magasságmérőit, mielőtt november 12-én és 25-én maga is megkísérelte volna a landolást. A 2003 májusában útnak indult küldetés célja, hogy meghatározza, milyen nyersanyagokból épült fel a korai Naprendszer.
Dr. Stephen Lowry, a belfasti Queens Egyetem aszteroida szakértője elmondta, a próbaleszálláskor a szonda 640 méterre közelítette meg az aszteroidát, amikor elvesztette a célterület beazonosítási képességét. Remélhetőleg az elkövetkező hetekben újabb leszállási kísérletet tehet a parányi, mindössze 591 grammos MINERVA robot, ami hőmérsékleti méréseket és felvételeket készít a felszínen, melyeket világszerte kíváncsian várnak a tudósok.
Az ereszkedés félbeszakítása meghiúsította annak a jelzőbójának az eleresztését is, ami segítené az említett két leszállási kísérletet az Itokawa felszínére. A Hayabusa egyébként teljesen automatikusan végezné el a leszállást, kizárólag fedélzeti kameráira és lézereire hagyatkozva.
A pirossal jelölt terület az egyik tervezett leszállóhely
Az űrszonda korábban, július 31-én elvesztette három stabilizáló rendszerének egyikét, amit egy újabb követett október 3-án, a küldetés vezetői azonban úgy nyilatkoztak, hogy ez nem fogja meggátolni a leszállási kísérleteket. Azonban ha mégsem sikerülne a landolás, akkor sem tekinthető kudarcnak a szonda teljesítménye, mivel számos remek felvételt készített, és érdekes geológiai és morfológiai felfedezést tett.
A sík és kövekkel tarkított részek
Sikerült teljesen megdönteni azokat az elméleti fejtegetéseket, melyek szerint a kis Föld-közeli aszteroidák geológiailag homogén jegyekkel rendelkeznének. Az Itokawán jól láthatók az élesen elkülönülő felszíni jegyek, hatalmas kövek és a szinte teljesen sík területek, melyet nem borít regolit, ellentétben a korábban látott aszteroidafelszínekkel, melyeken vastagon állt a porszerű anyag.
A szonda ezen felül elkészítette az űrszikla gravitációs és lejtési térképeit is. A küldetés utolsó fázisa lenne a mintagyűjtés, majd decemberben a szonda megkezdi visszatérését a Földre.
A szonda csupán néhány száz méterre volt célpontjától, amikor a japán űrhivatal, a JAXA egy rendellenes jelet kapott az űreszköztől. Jelenleg nem tudni, hogy ezzel végleg lemondtak-e a leszállás és a mintagyűjtés lehetőségéről vagy sem.
A hivatalos menetrend szerint a Hayabusa első lépésként pénteken egy robotot juttatott volna le az Itokawa aszteroida felszínére, valamint kalibrálta volna a leszálláshoz szükséges lézeres magasságmérőit, mielőtt november 12-én és 25-én maga is megkísérelte volna a landolást. A 2003 májusában útnak indult küldetés célja, hogy meghatározza, milyen nyersanyagokból épült fel a korai Naprendszer.
Dr. Stephen Lowry, a belfasti Queens Egyetem aszteroida szakértője elmondta, a próbaleszálláskor a szonda 640 méterre közelítette meg az aszteroidát, amikor elvesztette a célterület beazonosítási képességét. Remélhetőleg az elkövetkező hetekben újabb leszállási kísérletet tehet a parányi, mindössze 591 grammos MINERVA robot, ami hőmérsékleti méréseket és felvételeket készít a felszínen, melyeket világszerte kíváncsian várnak a tudósok.
Az ereszkedés félbeszakítása meghiúsította annak a jelzőbójának az eleresztését is, ami segítené az említett két leszállási kísérletet az Itokawa felszínére. A Hayabusa egyébként teljesen automatikusan végezné el a leszállást, kizárólag fedélzeti kameráira és lézereire hagyatkozva.
A pirossal jelölt terület az egyik tervezett leszállóhely
Az űrszonda korábban, július 31-én elvesztette három stabilizáló rendszerének egyikét, amit egy újabb követett október 3-án, a küldetés vezetői azonban úgy nyilatkoztak, hogy ez nem fogja meggátolni a leszállási kísérleteket. Azonban ha mégsem sikerülne a landolás, akkor sem tekinthető kudarcnak a szonda teljesítménye, mivel számos remek felvételt készített, és érdekes geológiai és morfológiai felfedezést tett.
A sík és kövekkel tarkított részek
Sikerült teljesen megdönteni azokat az elméleti fejtegetéseket, melyek szerint a kis Föld-közeli aszteroidák geológiailag homogén jegyekkel rendelkeznének. Az Itokawán jól láthatók az élesen elkülönülő felszíni jegyek, hatalmas kövek és a szinte teljesen sík területek, melyet nem borít regolit, ellentétben a korábban látott aszteroidafelszínekkel, melyeken vastagon állt a porszerű anyag.
A szonda ezen felül elkészítette az űrszikla gravitációs és lejtési térképeit is. A küldetés utolsó fázisa lenne a mintagyűjtés, majd decemberben a szonda megkezdi visszatérését a Földre.
